|
2020-08-28 04:32:02, péntek
|
| |
| |
2020. augusztus 20-án, a Mosonmagyaróvár Pro Urbe díj átadásán jelen volt Erdélyi János filmrendező is, hogy személyesen köszöntse az idei díjazottat.
Erdélyi Jánosról az 1956-os online kiadvány sorozatom 22. részeként még 2018-ban írtam egy tanulmányt. Most idemásolom, képek nélkül.
Simon Zsuzsanna
Az 1956. október 26-ai mosonmagyaróvári sortűz emlékezetének képi megörökítője
ERDÉLYI JÁNOS filmrendező
Mosonmagyaróvár,2018
Bevezető
Az 1956. október 26-ai mosonmagyaróvári sortűz emlékezetének képi megörökítője Erdélyi János filmrendező, aki az 1989-es Vérrel és kötéllel című filmjét Zsigmond Dezső filmrendező társával együtt készített, majd a 2006-os folytatást, a Sortűz után címűt már nélküle. Az előbbi az 1990-es Filmszemle fődíjas alkotása lett, de még 2006-ban az '56-os Dokufesztiválon is több díjra érdemesítették. A két művész, alkotásaikért 2012-ben részesültek Mosonmagyaróvár Polgármesteri Elismerő Oklevélben.
Az összeállításban a rendező e két filmjének helyi vonatkozásai mellett három Vas megyei eseményét is bemutatom, példát mutatva arra, hogy miképpen lehetne megbecsülni Erdélyi János városunk ötvenhatos történelmének megőrzéséért végzett elévülhetetlen munkásságát Mosonmagyaróváron is.
1990
Vérrel és kötéllel
Lehet-e újat mondani 1956 tragédiájáról azok után, amiket mostanáig megtudtunk?
Erdélyi János és Zsigmond Dezsőt,,Vérrel és kötéllel" című filmjének megtekintése után úgy tűnik: igen! Az 1956 október 26-án Mosonmagyaróvárott történt eseményeket nyomon
követő, a tragédia újabb és újabb részleteit feltáró filmnek február közepén a város iművelődési központban volt az ősbemutatója, melyen az alkotókat Mertz Lóránt operatőr és
Erdélyi János rendező képviselte.
Lapunknak adott nyilatkozatában Erdélyi János elmondta: munkájukat nem tekintik úttörő vállalkozásnak. Feladatuk az volt, hogy az igazságnak megfelelően ábrázolják az eseményeket. A film arra figyelmeztet, hogy 1956-ban az embertelen hatalom, embertelen eszközökkel lépett fel a védtelen tömeggel szemben és ami megtörtént akkor, megtörténhet ma is. Elegendő utalni a nemrég Romániában történtekre.
Ami a felhasznált forrásmunkákat,dokumentumokat illeti, a rendező elmondta, hogy elsősorban a Belügyminisztérium és a
Határőrség vizsgálati anyagaira támaszkodtak, de nagy segítséget nyújtottak a korabeli filmfelvételek és a fényképek is. A legnagyobb élményt természetesen a tragédia túlélőinek és az áldozok hozzátartozóinak emlékezései jelentették, akik harminchárom évi kényszerű hallgatás után, a beléjük kövesedett félelem ellenére kimondták a mostanáig kimondhatatlant.Már nehezebb volt szóra bírni azokat, akik a másik oldalon álltak; az egykori katonákat annak ellenére, hogy bizonyos szempontból az ő helyzetüket is meg kellett érteni. Erdélyi János hangsúlyozta: számukra ezek a találkozások rendkívüli jelentőséggel bírtak abban az értelemben, hogy átélhették azt a történelmi kort, miáltal ők is különb emberekké váltak.
A bemutatón jelen voltak a film szereplői, az események részesei is. Gábor Józsefné,aki nemcsak bátyját veszítette el, hanem ő maga is súlyosan megsérült, elmondta:
aggodalommal tölt el, hogy a kezdeti lelkesedés után mostanra mintha kezdenének napirendre térni a dolgok felett.
...
A filmben megszólaló Weintrager Lászlóné férje a megtorlás áldozata lett: egy fénykép alapján, melyen a meglincselt Stefkó János közelében vélték felismerni, perbe fogták
és kivégezték. Ez a kép nem maradhatott el egyetlen tárgyalásról sem, mondja a halk szavú megtört asszony, aki huszonkét évesen két pici gyerekkel maradt magára. Idős, beteg szülei tartották el, hiszen elhelyezkedni nem tudott.
...
Szorongva vállalkozott arra, hogy elmondja az igazságot és csak a reménysugár élteti: az ilyesféle borzalmaknak egyszer, s mindenkorra vége!
Moson Megye, 1990
Vérrel és kötéllel (1989)
fekete-fehér, magyar dokumentumfilm, 108 perc, 1989
rendező: Erdélyi János, Zsigmond Dezső
Erdélyi János és Zsigmond Dezső, Vérrel és kötéllel című filmjüket huszonöt évvel ezelőtt kezdték forgatni. A film az első s máig a legmeghatározóbb alkotás az 1956. október 26-ai mosonmagyaróvári sortűzről. A benne szereplő és megszólaló személyek közül sokan már nincsenek az élők sorában. Szavaik, mondataik véglegesek, nem kérdezhetők újra. Az alábbiakban lejegyzem a filmben megszólalók neveit. A felvétel, hála és köszönet Deák Jánosnak, letölthető a youtube-ról. A neveket a filmben való szereplés sorrendjében jegyeztem le. A felvételek helyszíneit külön nem jelöltem.
Schwendtner Ferenc, munkás, sebesült túlélő
Dudás István, határőr laktanyaparancsnok
Horváth Imre, városi párttitkár
Gieber Katalin, tanársegéd
Czimber Béla, akadémiai hallgató
Kuroli Géza,akadémiai hallgató
Czimber Gyula, akadémiai hallgató
Verseczky István, határőr
Bujdosó Sándor, határőr,
Radácsi Béla határőr
A géppuskás
Vági József özvegye
Gábor Józsefné, sebesült túlélő
Vajda Károly
Tihanyi Árpád özvegye
Weintrager László özvegye
Gulyás Lajos református lelkész lányai
Földes Gábor színésztársai
Földes Gábor özvegye
Földes Gábor húga
Vérrel és kötéllel - '56-os film Herényben (Vas megye)
A 60 éve eldördült mosonmagyaróvári sortűzről, az azt követő koncepciós perekről, kivégzésekről, az évtizedekig elfojtott fájdalmakról is szó esett a Herényi Esték legutóbbi rendezvényén.
Mosonmagyaróváron 1956. október 26-án géppuskával lőttek a fegyvertelen tömegbe. Több mint ötvenen meghaltak és mintegy kétszázan megsebesültek. A határőrlaktanyába bejutva a tömeg három katona halálát okozta. 1989-ben Erdélyi János és Zsigmond Dezső Vérrel és kötéllel címmel készített dokumentumfilmet, amely a sortüzet és az azt követő megtorlást elevenítette fel.
- Nekünk mondták el először az eseményeket, fiatalon mi éltük át a fájdalmukat, mindazt, ami történhetett egy emberrel és annak lelkében egy városban - mondta el Erdélyi János. A Balázs Béla-díjas filmrendező hozzátette, nem féltek a következményektől, úgy érezték, történelmi feladatuk, hogy kiderítsék, mi történt Mosonmagyaróváron 1956-ban.
A filmvetítés után a rendezővel Koczka Tibor beszélgetett, akiről megtudtuk, hogy Mosonmagyaróváron született, és gyerekkorának egy részét itt töltötte. - A határőrlaktanya mellett volt az óvoda, 200 méterre az iskola, ahová nap mint nap jártam. Évtizedekkel később tudtam meg, hogy azon a réten, ahol fociztunk, milyen tragédia történt, mennyi vér folyt - idézte fel emlékeit Koczka Tibor, rámutatva arra, milyen mélyen hallgattak az emberek a sortűzről a '60-as, '70-es években Mosonmagyaróváron.
Erdélyi János kitért arra is, hogy 52 órányi anyagból állították össze az alkotást, amely 1990-ben megnyerte a Magyar Filmszemlét, és 2006-ban a legjobb '56-os filmnek választották. Hosszú távú sikere annak köszönhető - amint azt a rendező megfogalmazta -, hogy történelmileg és érzelmileg is igaz maradt.
Lokál, 2016. 11. 02.
2017. február 23.
Meghívó szolnoki filmvetítésre
2017. február 23-án csütörtökön 14 órától filmvetítéssel egybekötött beszélgetésre várjuk az érdeklődőket a Verseghy Ferenc Könyvtárba. Vendégünk Erdélyi János filmrendező, aki 1989-ban, majd 2006-ban dokumentumfilmet készített az 1956-os mosomagyaróvári tragikus eseményekről.
1956. október 26-án békés tüntetők vonultak végig Mosonmagyaróváron a határőrlaktanya elé. A katonák váratlanul a Himnuszt éneklő tömegbe lőttek. A percekig tartó esztelen lövöldözésnek, kézigránát-dobálásnak közel 100 halálos áldozata volt. Erdélyi János filmrendező 1989-ben egy rádióban elhangzott visszaemlékező riport után határozta el, hogy Zsigmond Dezsővel dokumentumfilmet forgat a sortűzről.
A Vérrel és kötéllel című alkotásuk 1990-ben elnyerte a Magyar Filmszemle Dokumentumfilm kategória fődíját, és Európa-díjra is jelölték. A 2006-ban készített film az azóta eltelt 17 évben előkerült és kimaradt felvételek bemutatása mellett annak is utánaeredt: mi változott majd húsz év elteltével a sortűz megítélésében?
A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott emlékbizottság támogatja, és ,,A magyar szabadság éve" elnevezésű programsorozat keretében valósult meg.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
In.: vfmk.hu
2017. október 14.
Vasi Prima-díj Erdélyi János részére
2017. október 14-én 13. alkalommal rendezték meg a Vas megyei Prima-díjak átadó gáláját. Az eseménynek a szombathelyi Weöres Sándor Színház nagyterme adott helyet.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
