|
2020-09-10 13:58:31, csütörtök
|
| |
| |
Mára már bizonyított tény, hogy stressz hatására idő előtt megjelenhet a cukorbetegség. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy minden stresszel élő ember előbb-utóbb diabéteszes lesz, csupán azt, hogy ha megvan a genetikai hajlam és esetleg más kockázati tényezők is jelen vannak az életünkben, a stressz felgyorsíthatja a folyamatot. A cukorbetegség alattomos kór, amely sokszor csak akkor okoz tüneteket, amikor már a szövődmények is kialakultak. Különösen azoknak érdemes figyelni a cukorbetegség első, kezdeti tüneteire, akik a veszélyeztetettek közé tartoznak ebből a szempontból.
A legfontosabb rizikótényezők A 2-es típusú cukorbaj elsődleges rizikótényezője az elhízás (különösen a hasra történő, úgynevezett alma típusú), illetve az ezzel összefüggő mozgásszegény életmód és az emelkedett vérzsírszint. A terhesség során azoknál a kismamáknál szükséges a fokozott odafigyelés, akik 30 fölött járnak és túlsúlyosak. Ha a baba 4 kg vagy afeletti, okot adhat a következő terhesség erőteljesebb nyomon követésére. Bizonyos gyógyszerek hosszú ideig tartó szedése is eredményezheti ezt a betegséget, így például a szteroidoké, a fogamzásgátlóké vagy a vizelethajtóké. Egyes betegségek fokozottan hajlamosítanak cukorbajra, ilyen például a hasnyálmirigyhez vagy a hormonháztartáshoz kapcsolódó problémák (például Cushing-szindróma, pajzsmirigy rendellenes működése), valamint genetikai rendellenességek, mint a Down-szindróma. A stressz mint önálló rizikófaktor Mára már bizonyított tény, hogy stressz hatására idő előtt megjelenhet a cukorbetegség. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy minden stresszel élő ember előbb-utóbb diabéteszes lesz, csupán azt, hogy ha megvan a genetikai hajlam és esetleg más kockázati tényezők is jelen vannak az életünkben, a stressz felgyorsíthatja a folyamatot. Ez olyannyira igaz, hogy egy vizsgálat szerint már az élet első két évében megjelenő stresszfaktorok növelik az esélyét egy későbbi cukorbetegségnek. A tartós és fokozott stresszes állapot ugyanis inzulinrezisztencia megjelenését és csökkent glükóz toleranciát eredményezhet, amelyek pedig a diabétesz előszobái. - mondja dr. Kocsi Anikó, diabetológus, pszichoterapeuta. Az inzulinrezisztencia azt jelenti, hogy ugyanakkora inzulinhatáshoz nagyobb mennyiségű inzulinra van szükség, és ha ez fokozódik, az inzulintermelődés végképp elégtelenné válik a szükségletekhez képest. A csökkent glükóztoleranciára terheléses vércukorvizsgálattal derülhet fény. A glükóz (vércukor) szint normál esetben nem emelkedik 7,8 mmol/l felé, az e feletti, kisebb emelkedés (7,8-11 mmol/l) takarja az említett állapotot. Fontos tudni, hogy megfelelő kezeléssel ez a helyzet az esetek egy részében még visszafordítható. A stressz a már kialakult cukorbetegség állapotát is rontja, egyrészt mivel a stresszhormonok közvetlenül is képesek hatni a vércukorszintre, másrészt pedig a kedvezőtlen körülmények hatására a cukorbeteg hajlamos elhanyagolni magát, a táplálkozását, a rendszeres méréseket, esetleg még alkoholt is fogyaszt. Jellemző diabéteszes tünetek Minél több rizikófaktor van jelen az életünkben, annál gyakrabban érdemes szűrésen részt venni. Mindenféleképpen gyanakodni kell és el kell végeztetni egy vércukorszint mérést, ha állandó szomjúságot, megnövekedett vizeletmennyiséget, fáradékonyságot, állandó éhségérzetet érzünk, amely mellett viszont súlyvesztés tapasztalható. A viszkető bőr, a látásromlás, az éjszakai lábikragörcs, a kéz- és lábzsibbadás és a hajlatokban megjelenő bőrkimaródás is figyelmeztető jel lehet. Ugyanakkor gyanúra adhat okot, ha acetonszagú a lehelet /melyet gyakran összetévesztenek az alkoholfogyasztással/, ha ínybetegségek és bőrfertőzések alakulnak ki, ha lassú a sebgyógyulás és a nőknél elhúzódó hüvelyi gombásodás nehezíti a helyzetet. Különbség az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség között. 1-es típusú diabétesz: A cukorbetegek 7-10 százalékát érinti, és a hiedelemmel ellentétben nem csak gyerekkorban alakulhat ki. A hasnyálmirigysejtek pusztulása miatt a szervezet nem képes inzulint termelni, amely szabályozza a sejtek cukorfelvételét. Ennek következtében a vérben megemelkedik a cukorszint egészen addig, amíg a sejtek cukorhoz nem jutnak. Az inzulintermelődés a korai fázisban fokozatosan csökken, először akkor, amikor érkezés után megemelkedik a vércukorszint. A folyamat egyre fokozódik, és lassan, akár évek alatt kialakulhat a teljes inzulinhiány és az ezzel járó súlyos állapot. Kezelésének alapja a megfelelő inzulinterápia.
A stressz is vezethet cukorbetegséghez Szerző: Oxygen Medical - Dr. Kocsi Anikó, diabetológus, pszichoterapeuta Mára már bizonyított tény, hogy stressz hatására idő előtt megjelenhet a cukorbetegség. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy minden stresszel élő ember előbb-utóbb diabéteszes lesz, csupán azt, hogy ha megvan a genetikai hajlam és esetleg más kockázati tényezők is jelen vannak az életünkben, a stressz felgyorsíthatja a folyamatot. A cukorbetegség alattomos kór, amely sokszor csak akkor okoz tüneteket, amikor már a szövődmények is kialakultak. Különösen azoknak érdemes figyelni a cukorbetegség első, kezdeti tüneteire, akik a veszélyeztetettek közé tartoznak ebből a szempontból. Hirdetés A legfontosabb rizikótényezők A 2-es típusú cukorbaj elsődleges rizikótényezője az elhízás (különösen a hasra történő, úgynevezett alma típusú), illetve az ezzel összefüggő mozgásszegény életmód és az emelkedett vérzsírszint. A terhesség során azoknál a kismamáknál szükséges a fokozott odafigyelés, akik 30 fölött járnak és túlsúlyosak. Ha a baba 4 kg vagy afeletti, okot adhat a következő terhesség erőteljesebb nyomon követésére. Bizonyos gyógyszerek hosszú ideig tartó szedése is eredményezheti ezt a betegséget, így például a szteroidoké, a fogamzásgátlóké vagy a vizelethajtóké. Egyes betegségek fokozottan hajlamosítanak cukorbajra, ilyen például a hasnyálmirigyhez vagy a hormonháztartáshoz kapcsolódó problémák (például Cushing-szindróma, pajzsmirigy rendellenes működése), valamint genetikai rendellenességek, mint a Down-szindróma. A stressz mint önálló rizikófaktor Mára már bizonyított tény, hogy stressz hatására idő előtt megjelenhet a cukorbetegség. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy minden stresszel élő ember előbb-utóbb diabéteszes lesz, csupán azt, hogy ha megvan a genetikai hajlam és esetleg más kockázati tényezők is jelen vannak az életünkben, a stressz felgyorsíthatja a folyamatot. Ez olyannyira igaz, hogy egy vizsgálat szerint már az élet első két évében megjelenő stresszfaktorok növelik az esélyét egy későbbi cukorbetegségnek. A tartós és fokozott stresszes állapot ugyanis inzulinrezisztencia megjelenését és csökkent glükóz toleranciát eredményezhet, amelyek pedig a diabétesz előszobái. - mondja dr. Kocsi Anikó, diabetológus, pszichoterapeuta. Az inzulinrezisztencia azt jelenti, hogy ugyanakkora inzulinhatáshoz nagyobb mennyiségű inzulinra van szükség, és ha ez fokozódik, az inzulintermelődés végképp elégtelenné válik a szükségletekhez képest. A csökkent glükóztoleranciára terheléses vércukorvizsgálattal derülhet fény. A glükóz (vércukor) szint normál esetben nem emelkedik 7,8 mmol/l felé, az e feletti, kisebb emelkedés (7,8-11 mmol/l) takarja az említett állapotot. Fontos tudni, hogy megfelelő kezeléssel ez a helyzet az esetek egy részében még visszafordítható. A stressz a már kialakult cukorbetegség állapotát is rontja, egyrészt mivel a stresszhormonok közvetlenül is képesek hatni a vércukorszintre, másrészt pedig a kedvezőtlen körülmények hatására a cukorbeteg hajlamos elhanyagolni magát, a táplálkozását, a rendszeres méréseket, esetleg még alkoholt is fogyaszt. Jellemző diabéteszes tünetek Minél több rizikófaktor van jelen az életünkben, annál gyakrabban érdemes szűrésen részt venni. Mindenféleképpen gyanakodni kell és el kell végeztetni egy vércukorszintmérést, ha állandó szomjúságot, megnövekedett vizeletmennyiséget, fáradékonyságot, állandó éhségérzetet érzünk, amely mellett viszont súlyvesztés tapasztalható. A viszkető bőr, a látásromlás, az éjszakai lábikragörcs, a kéz- és lábzsibbadás és a hajlatokban megjelenő bőrkimaródás is figyelmeztető jel lehet. Ugyanakkor gyanúra adhat okot, ha acetonszagú a lehelet /melyet gyakran összetévesztenek az alkoholfogyasztással/, ha ínybetegségek és bőrfertőzések alakulnak ki, ha lassú a sebgyógyulás és a nőknél elhúzódó hüvelyi gombásodás nehezíti a helyzetet. Különbség az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség között. 1-es típusú diabétesz: A cukorbetegek 7-10 százalékát érinti, és a hiedelemmel ellentétben nem csak gyerekkorban alakulhat ki. A hasnyálmirigysejtek pusztulása miatt a szervezet nem képes inzulint termelni, amely szabályozza a sejtek cukorfelvételét. Ennek következtében a vérben megemelkedik a cukorszint egészen addig, amíg a sejtek cukorhoz nem jutnak. Az inzulintermelődés a korai fázisban fokozatosan csökken, először akkor, amikor érkezés után megemelkedik a vércukorszint. A folyamat egyre fokozódik, és lassan, akár évek alatt kialakulhat a teljes inzulinhiány és az ezzel járó súlyos állapot. Kezelésének alapja a megfelelő inzulinterápia. 2-es típusú diabétesz: A jó életkörülmények terjedésével párhuzamosan szaporodik járványszerűen a 2. típusú cukorbetegek száma már a gyermekek közt is. Ebben az esetben relatív inzulinhiányról van szó, vagyis arról, hogy a szervezetnek annyi inzulinra lenne szüksége, amennyit már nem képes előállítani. Terápiájának sarokpontjai a megfelelő diéta és a testmozgás, amelyek célja a testsúly és az inzulinérzékenység normalizálása, gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben az inzulinkezelés. E két típuson kívül létezik még gesztaciós (terhességi), és pancreatogen (hasnyálmirigy-problémához köthető) diabétesz is.
A stressz mindenkire rossz hatással van. Sajnos a mai világunkban nem is olyan könnyű elkerülni a stresszt, az idegeskedést. Az emberek gyakran szembesülnek az élet nehézségeivel, ami bizony feszültséget vált ki. Ha azonban ez az állapot tartóssá válik, nagyon veszélyes lehet, hiszen nemcsak lelkileg visel meg bennünket, hanem testi panaszokat, fizikai fájdalmat, sőt akár krónikus betegségeket is okozhat. A cikkben bemutatjuk, hogy milyen egészségügyi problémákat, milyen lelki, mentális és fizikai betegségeket okozhat a stressz.
Ha nem is tudjuk elkerülni a stresszt, mindenképpen arra kell törekednünk, hogy valamilyen módon csökkentsük. De az is nagyon hasznos, ha elsajátítunk stresszkezelő technikákat.
Sokat segíthet az is, ha nem hajszoljuk agyon magunkat, ha van egy remek hobbink, barátaink és egy szerető családunk. A család egy olyan erős bázis lehet az életünkben, ami sok-sok nehézségen átsegíthet, ezért tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy jó viszonyt ápoljunk a családtagjainkkal, és kapcsolatainkat - minden emberi kapcsolatunkat - a szeretet határozza meg.
Most pedig lássuk, milyen problémákkal kell szembenéznünk, ha túl sokat stresszelünk. A stressz akár még szorongáshoz is vezethet. A szorongás már csak azért is veszélyes, mert alvásproblémákat okozhat, rányomhatja a bélyegét az egészségünkre, de még hangulatzavart is kiválthat. Nagyon lényeges, hogy csökkentsük a stresszt, mert a következményeként kialakuló szorongás hosszú távon fizikailag és lelkileg is megviselhet bennünket.
Ha sokat stresszelünk, úgy könnyedén depresszióssá válhatunk. Hiszen a problémák, a folytonos idegeskedés, az életben kialakult problémák azt sugallják, hogy az élet nem jó, nem szép. Viszont a depresszió nem szűnik csak úgy meg magától, mindenképpen kezelni szükséges, hiszen akár még súlyos gondolatok is megfordulhatnak a fejünkben, ha elhanyagoljuk a terápiát.
A stressz krónikus betegséget is okozhat, ilyen lehet például a szívbetegség vagy a magas vérnyomás, emellett megváltozhatnak az étkezési szokásaink, amelyek együttesen negatívan hatnak a szív egészségére.
Stressz hatására az immunrendszer gyengül, így kevésbé lesz ellenálló a betegségekkel és a fertőzésekkel szemben. Mindenképpen fontos, hogy a stressz csökkentésével és vitamindús étkezéssel tegyünk az egészségünk megőrzése érdekében. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Egészség 1. |
|
|
|
|
|
Offline
