|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2020-09-03 17:50:38, csütörtök
|
| |
| |
Latinovits Zoltán: Legelőször a szeretet fagyott meg
Legelőször a szeretet fagyott meg,
Talán a mirelit jegeli így a gyümölcsök ízeit,
Mint én, azt, hogy szerettelek.
Hozzám jöhetnek bajos emberek,
Én nem hallom szavuk,
És kezem a pénztárcámig sosem emelem,
Tanácsot sem adok,
És közönyösen hallgatom,
Ha csüggedt léptük lassan elkopog.
Már az sem fáj, hogy velem sem törődnek,
Ha segítség kell, azt pénzért veszem,
A támadót átadom az őröknek,
S orvos töpreng a betegségemen,
Pénzért,
Csak csillapítót rendel, semmi mást.
Hogy ne öljön a kín,
Azt fizetem meg.
Sem gyógyulást, sem vigasztalást.
Aztán az órarendem halt meg.
Átrendeztem,
Később végzem és korábban kezdem a napot,
Sokkal jobban tagolhatók a hosszabb napszakok.
S egyre növekvő időzavaromban,
Már nem is kérdem,
A te időd hol van.
A percek után szaladok.
Aztán majd én halok meg,
És velem együtt végzi talán
a Szerelem.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szerelem és szeretet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-09-03 17:47:18, csütörtök
|
| |
| |
Márai Sándor: A jól fésült fiatalember megszólal
Én fáradt vagyok Európától.
Egészen biztos, hogy itt valami baja van az életnek,
Valami alapvető eltévelyedés lehet itt esetleg.
Nem látjuk, mint mondani szokás, az erdőt a fáktól.
Arról nem beszélek, hogy az összes istenek minket végképp elfeledtek.
Tehát a zsidó, a keresztény, s mind a többi Urak se tehetnek
már semmit értünk. Nem jó nekünk isten nélkül.
Intenzíven érzem, mennyire szegény vagyok.
Nincs nekünk semmink. Az örömeink megfagynak tőlünk, mint lehelet a téi széltül.
Jazz-band muzsikál nekünk, nem szeráfi hangú angyalok.
Elszívok egy cigarettát, járkálok még nőkkel, végzek valami unalmas munkát.
Kedves Einstein, kedves Lloyd George, én fáradt vagyok Európától.
Apropó, mondjátok, egy pozitív és garantáltan végleges halálba mikor halunk át?
1923. február 25.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Márai Sándor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-09-03 17:44:45, csütörtök
|
| |
| |
Tanítsd meg a gyermeknek, hogy gyakran az utolsókból lesznek az elsők, de a sor vége is gyönyörű, ha emelt fejjel, egyenes gerinccel áll, mert belátni a tájat. Tanítsd meg neki, hogy minden könny gyémántá válik, ha tesz érte, csak egy picit. Tanítsd meg neki, hogy a szép szív az, ami öltöztet, és a mosoly valóban képes megváltoztatni a világot. Tanítsd meg neki, hogy a kenyér fele mindig odaadható annak, akinek nincs, és lahajolni azért, aki elbukott, szárnyakat ad. Tanítsd meg neki, hogy nem minden út járható, de ami az övé, azon repülni is képes lesz. Tanítsd meg neki, hogy a csodákra bizony várni kell, de ha tiszta a szív, a varázslat mindig érkezik. Tanítsd meg neki, hogy nem minden nap szép, de minden napban van valami, amiért érdemes élni. Tanítsd meg, élni, küzdeni, játszva győzni vagy elbukni. Tanítsd meg felállni, könnyeket letörölni, tanítsd tisztán, tanítsd szívből, tanítsd őszintén sírni és nevetni. Mert kell, mert neked szánta az élet. Nem véletlen kaptad a gyermeked, szükséged van rá, mint ahogyan ő neki is rád.
/ T. R. /
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-09-03 09:50:18, csütörtök
|
| |
| |
Éva Bánki - Akkor hogyan?
Anyukám azt mondta,
ő nem egy kanapé. Amit nyugodtan lehet nyomkodni,
vonszolni, leenni-leinni, lökdösni, dörzsölni, húzni-vonni.
Értem én,
persze. De akkor mondd meg, hogy születtem?
Anyukámat elragadta egyszer egy nagy madár?
Vagy az észak-nyugati szél személyesen,
mikor dolgozatfüzetekkel a szatyrában
a Szabadság téren lépegetett?
Elragadta, megpörgette, el-
és tovarepítette a határállomások,
a határsorompók, a természetes akadályul szolgáló
tereptárgyak fölött a Szabadság tengerre,
aztán megfordult, és óvatosan visszapottyantotta a főtérre.
Az egyenleteknek se esett baja a füzetekben.
Lehetne ez egy csodálatos történet.
Mint a bikáé, a hattyúé vagy a híres aranyesőé,
mely a rejtekben látogatta meg Danaét.
De nem.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-09-03 09:39:08, csütörtök
|
| |
| |
"Egyik este Churchill és felesége elhatározta, hogy tesznek egy sétát Londonban...
Ahogyan haladtak az utcákon, egyszer egy utcaseprő odalépett hozzájuk, de nem a miniszterelnököt szólította meg, hanem annak feleségét...
Clementine és az utcaseprő pár percig, jókedvűen beszélgetett. Azután Churchill kíváncsian érdeklődött, hogy miről esett szó kettejük között. A nő azt felelte, hogy ebbe a férfiba volt szerelmes fiatal lány korában...
- Látod, drágám! Milyen jól tetted, hogy nem hozzá mentél feleségül, hiszen most egy utcaseprő lenne a férjed...
Clementine szigorúan Churchillre nézett, majd így válaszolt...
- Nem, édesem. Ha hozzá mentem volna feleségül, akkor belőle lett volna miniszterelnök!"
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2020. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
171 db bejegyzés |
| e év: |
1777 db bejegyzés |
| Összes: |
10102 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2138
- e Hét: 5954
- e Hónap: 15540
- e Év: 84460
|
|
|
Offline
