|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2020-09-07 08:16:33, hétfő
|
|
|
Reményik Sándor: Száraz levél
Egy lány hajába hullt,
A véletlen, a szél
Hozta. Gyűrött kis múmia-levél,
A sötét fürtök közt pihen:
Vándor, különös, oda nem való,
Szomorú idegen,
Egy lány hajába hullt, most ott pihen.
A lelkem is, ha lány hajára száll,
Ott úgy pihen,
Mint ez a vándor,
Ez a szomorú, száraz idegen.
Hogy megpihent: tán maga sem hiszi,
Egy pillanat - s a szél tovább viszi,
Tovább, tovább...
|
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
2020-09-07 07:58:58, hétfő
|
|
|
Nem tudható kinek mit jelent a sorsa.
Arcot látunk, néha gyűrten, néha festék alá rejtve, de azt, hogy mit hordoz, fájdalmat, vagy épp szárnyat rejt a nagy kabát, nem látjuk. Nem tudhatjuk, mit jelent a kereszt, amit látva legyintünk, és tovább megyünk. Megyünk, hangtalan. A szürke égbolt alatt azonban mindannyian ugyanarra vágyunk. Picit könnyebbre, picit színesebbre, egy halvány reményre, magára a pillanatra. Arra az egyetlen igaz pillanatra, amikor érezzük, most kerek ez a szögletes világ. Amikor érzed, az esőcsepp táncában, az ablakon, vagy a hidegben az arcodon, élsz! Mert ezernyi bajjal, nehézségek árán, nevetve vagy sírva, de élsz. És hozzon bármit ez a szeszélyes, mégiscsak csodálatos élet, egyetlen vágyunk van.
Tartson. Még!
(Todorovits Rea)
|
|
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
2020-09-07 07:25:16, hétfő
|
|
|
Várlak Bartalis János
Éjfél van és én még nem alszom.
Hallgatom a csendes éjjeli zajt.
A mezőn piheg.
Fáradt csillagok bóbiskolnak.
A hold lezuhant kertek mögé.
Várlak, hogy jöjj.
Várlak, hogy egyszer besuhanj.
Hold - lábaid nesztelen röptét lesem
a bokorközön.
Szellő lengésed fehér szárnyalását.
Várlak, hogy itt légy,
hogy eljöjj és megörvendeztess.
Várom a lombzajt.
Várom a harmatcseppek
piciny csengetését.
Várom az apró füvek suttogását.
Várlak téged!...
...Szívem ős mélydobbanását
várom a csendes éjben.
|
|
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
2020-09-07 07:01:49, hétfő
|
|
|
,,Vannak vacak napok. Amikor legszívesebben csak a kedvenc takaród alatt kucorognál, mert rád telepedett és összenyomott az élet: hiába lenne szükség a munkádra, hiába várnak rád a barátok és a család, egyszerűen nem tudsz megmozdulni. Ha pedig mégis, nincs benne köszönet - noha a mosolyod rutinból kúszik az ajkadra, a tekinteted üres marad, mint a kikapart gyöngykagyló meszes héja.
Vannak vacak napok. Amikor az életkedved úgy tűnik el, mint tengerparti homokban az eső nyoma. Amikor épp úgy teher vagy önmagad, mint a világ számára. Amikor tudod, hogy mit kellene tenned, tudod, hogy meg kellene tenned, mégsem teszed... Feleslegesnek, haszontalannak érzed magad.
Ember, nézz rám. Láttál már szivárványt? Tudod, azt a sokszínű boltívet az égen. Mondd, van valami haszna? Nincs. Valaki talált már kincset az alján? Nem. Még is bárkinek, aki észreveszi, különleges pillanatokat ad. Pedig haszontalan. Akár a madár dala. Hallgasd a pacsirtát, ahogy énekel. Pedig, akár oly halkan is ciripelhetne, mint a hangya. Vagy röföghetne is. De nem. Énekel.
Ez a világ tökéletes. Nem hibátlan. Tökéletes. Miképp a hasznos, a haszontalan dolgoknak is helye van az ég és a föld között. Sose kételkedj önnön létjogosultságodban, mert ha elhiszed, hogy csak a hasznos énednek van értelme, elveszted a lelked egy különleges oldalát. Mintha... mintha eltűnne az égről a kék.
Nem baj, ha épp nem érzed hasznosnak magad, nem baj, ha egy nehéz napodon csak hibázni tudsz. Mert a világ részeként így is, úgy is tökéletes vagy. Csak legyél az, aki lehetsz. Ma éld a haszontalant, holnap a hasznosat, még holnap után az éned azon oldalát, akit eleddig sosem tapasztaltál...
Tökéletes vagy.
Nem hibátlan.
Tökéletes."
(A.J. Christian)
|
|
|
0 komment
, kategória: IDÉZETEK,Mondák |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2020. Szeptember
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
288 db bejegyzés |
e év: |
4200 db bejegyzés |
Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 2505
- e Hét: 12710
- e Hónap: 52322
- e Év: 281259
|
|
|