2020-10-15 19:01:25, csütörtök
|
|
|
István Bőr
Napfelkelte
Egy csendes őszi hajnalon
fény villan túl az ormokon.
Mikor átlép a hegyháton
áttűnik a parti fákon.
Arany fénnyel kel fel a Nap,
tó vizétől egy tükröt kap.
Megnézi ott fénylő mását,
parton álló fák árnyékát.
Szél fodrozza a tó vizét,
összetöri a Nap fényét.
Apró hullám parthoz szaladt,
vitt magával napsugarat.
Most még így indul a reggel,
napsütéssel, meleg fénnyel.
De ősz jár az ágak között,
levelek közt tanyát ütött.
Holnap tán szürke lesz minden,
messze jár a fény már innen.
Fától fáig alig látni,
sűrű ködben kell majd járni.
De a Nap ha reggel felkel,
bújócskázik a felhőkkel.
Mikor derűs fénye villan
a köd máris messze illan.
.Kép: Kovács Éva
|
|
|
0 komment
, kategória: Bőr István |
|
|
|