|
1/35 oldal
|
Bejegyzések száma: 345
|
|
|
|
2020-11-30 18:24:58, hétfő
|
|
|
Elérkezett az advent.
Az adventi szent idő a sötétségből a fény felé vágyódó lélek ideje. Az esztendő legsötétebb napjain a reménység gyertyáit gyújtogatjuk, hogy egyre közelebb juthassunk a titokhoz, a csodához, az ünnephez. Ez az év a várakozás éve: várakozunk a gyógyulásra, a karantén feloldására, a járvány elmúltára, a korlátozások enyhítésére, arra, hogy találkozhassunk szeretteinkkel, hogy visszakaphassuk megszokott, régi, kedves életünket. Bizony, hosszúra nyúlik már ez a várakozás, és néha megfogyatkozik szívünkben a remény.

|
|
|
0 komment
, kategória: 2 ADVENT |
|
|
|
|
|
2020-11-30 10:09:37, hétfő
|
|
|

Az adventi koszorú
Az adventi koszorú a világmindenség rendjét tükrözi vissza nekünk. Alapja a körkereszt, ami
a Nap jele az ősi kultúrákban. Emiatt a koszorút a Nap járása szerint kötjük, vagyis a
fűzvesszőket az óramutató járásával megegyező irányban, balról jobbra fűzzük egymásba (vastag
vége bal oldalon, jobbra vékonyodik). Mivel ezzel egyfajta rendet hozunk létre, egyetlen vessző
sem mehet ezzel fordított irányba. A Nap járása szerinti forgó irány az építő, rendező erőket
aktivizálja. Nagyanyáink a levest vagy a krémet is így, a jobb irány felé keverték. Már hét darab
lazán összefont vessző is stabilan megtartja magát, de a kellő vastagság miatt kilenc vesszőt
használunk (az ősi kultúrák életfái, sámánlétrái hét vagy kilenc ágúak).
A koszorú közepére 3-3 vékony fűzvesszőből keresztet készítünk, melynek közepén a
vesszőket egymásba szőjjük. Míg a kör az anyaöl jelképe, így Máriaé, a kereszt a megfeszített
Jézusé. Ahol a kereszt a kört metszi, négy fehér gyertya kerül (a fehér szín a tisztaság jelképe),
melyeket világoskék szalagokkal kötünk át (Mária kék köpönyege). A gyertyák meggyújtásának
sorrendje az idő járását, a napszakok és az évszakok körforgását tükrözi. A tér és az idő
szerves egysége a magyar nyelvben is visszatükröződik. A kelet felé tett gyertyát gyújtjuk meg az
első héten. Minden napunk a napkeltével, napkeltekor keleten kezdődik, és minden év a
tavasszal, a kikelettel. A következő héten először a keleti, majd a déli gyertyát gyújtjuk meg,
ahogyan a nap megy az égen egy napon belül. A Nap ekkor delel, az év során pedig ez a nyár
időszaka, amikor a nappalok a leghosszabbak. A következő vasárnap a keleti, a déli majd a nyugati
gyertyát gyújtjuk meg. Amerre nyugat van, a Nap lenyugszik napnyugtakor. Az ősz után az év
legsötétebb időszaka következik, mikor a nappalok a legrövidebbek. Ebben a sötétségben születik
meg a fény, ekkor van Karácsony (a kara ótörök nyelven feketét jelent). Ekkor, sorban a többi
után az északon lévő gyertyát is meggyújtjuk. Ez a nap folyamán a sötétség szaka, az éj-szaka. Az
észak elnevezése a régi magyar nyelvben, de a gyimesi csángóknál még ma is így hangzik:
,,éjszak". Ez a térnek az az iránya, amerre a Nap sohasem jár, a sötétséget jelképező égtáj. A téli
napfordulókor, amikor a nap tőlünk legtávolabb esik, a nappalok a legrövidebbek, az éjszakák
pedig a leghosszabbak. Az ebbe született fény egész évünket világosítja meg.
A koszorúra tűzött fenyőágak vagy örökzöldek ugyanezt a körforgást követik, vagyis balról
jobbra nyílnak. Hasonlóan egy spirál-galakszis karjaihoz, mely az asztrológiában a rák (az áldozat
és az anyaság) időszaka. A rák időszak közepén van Sarlós Boldogasszony ünnepe, mely a
régiségben az aratás kezdetét jelentette - a kenyérhez szükséges búza aratását. Jézus és Mária így
volt jelen az évkörben a Karácsonnyal pont szemközti időszakban is a régi ember életében. Az
örökzöldeket végül fehér szalaggal körbefonjuk, pontosan négyszer bújtatva azt le és fel. Ez egy
életkígyó: a gyermekkor, az élet delelője, az őszülés és végül a halál, ami a születéssel kötődik
össze (itt egy masnit kötünk, így kötjük össze mi is).
A koszorú közepén lévő ,,élet"szövedékbe, melyet legtöbbünknek igen nehéz szépen
megszőni, három csipkebogyót tűzünk. Az ősi napjelek (így pl. az indiai mandalák, szekérkerekek
is, ez utóbbi egy dupla körkereszt) értelmezései szerint a körkereszt közepe a világközép, ahol
földi világunkba a Teremtő be tud lépni. A világ közepe, mindenki számára saját maga (ha
elképzeljük a Földet, mint kétdimenziós teret, kört magunk körül, pont a közepén állunk, de a
másik ember is, bárhol van is, pontosan a közepén áll). Ezt a minket körülvevő, gömb alakú teret
vetítjük le a papírra, kőre, mikor körkeresztet rajzolunk, benne meghatározva a tér négy irányát is.
Ezt a tudást az ősi népek ,,föntről" kapták, ezért hívják a körkeresztet Ősképnek. Később Jézus
is pontosan itt lépett be mostani ,,világunkba", a kereszt közepén (és ez a pont a Teremtő
belépése is a világba a Szent Korona tetején). Ez azonban mindenki számára csakis saját magán, a
saját világközepén, a saját körkeresztjének közepén keresztül lehetséges.
Áldott, szép várakozást! !

|
|
|
0 komment
, kategória: 2 ADVENT |
|
|
|
|
|
1/35 oldal
|
Bejegyzések száma: 345
|
|
|
|
2020. November
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
345 db bejegyzés |
e év: |
4200 db bejegyzés |
Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 828
- e Hét: 1390
- e Hónap: 8509
- e Év: 51222
|
|
|