|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2020-11-24 19:57:26, kedd
|
| |
| |
Nagymamám mindg azt mondta...
"A szeretetre nem várni kell, hanem alkalmasnak kell lenni rá. Alkalmasnak az odaadásra és a befogadásra. Mindkettőre. Csak az egyik nem elég. Tanítsd meg magad szeretni! Próbáld meg a lényedet ebben a sötét világban szabaddá, fényessé és sugárzóvá tenni! Magától nem lesz az. Senkié. Azzá leszel, akivé teszed magad S ha kihűlt körülötted a világ, és jéggé fagyott az élet, fűts be önmagadban és áraszd a meleget! Meglátod mennyien jövünk majd köréd. Mert mindannyian fázunk. És félünk. És oda gyűlünk, ahol meleg van még."
(Müller Péter)
Kép: Morgan Weistling festménye
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Müller Péter |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-24 19:42:38, kedd
|
| |
| |
Egy szép, gazdag és hiteles élet. Törőcsik Mari 85 éves
Nyolcvanöt éves Törőcsik Mari. A tragikus alakoktól a komédiáig, társadalmi szerepektől a zenés játékokig, karakterszerepekig eljátszott mindent, amit színésznő eljátszhat. Ikonikus filmfőszerepeket és felejthetetlen színpadi figurákat.
Nem tudom, maradt-e beteljesületlen szerepálma az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb magyar színművészének. Napok óta azon gondolkodom, hogy van-e még mivel meglepni (?), elismerni Törőcsik Mari művészetét ezen a nem mindennapi évfordulón, hiszen az eddigieket felsorolni is szinte lehetetlen.
Törőcsik Mari az a színésznő, aki - vagy akinek egy-egy jó szemű rendező - mindig megtalálta az éppen aktuális életkorának és habitusának megfelelő szerepet. Törőcsik Mari úgy öregedett meg a szemünk előtt filmvásznon és színpadon, hogy mindig hiteles volt. Hogy soha nem éreztük azt, hogy valaki más jobban el tudta volna játszani, hogy soha nem éreztük azt, hogy hozzá öregítették avagy fiatalították a szerephez.
Ő akkor és ott pont az és olyan volt, akinek lennie kellett.
Amikor 2008 őszén újraélesztést követően kómába esett és hetekig intenzív kórházi ellátásra szorult, egy ország izgult a felépüléséért, és meg is történt a csoda, a következő évben újra színpadra állt. Az elmúlt években hosszabb-rövidebb időre kórházba került, de mindig talpra állt és újabb színészi munkákat vállalt.
Öt évvel ezelőtt a Nemzeti Színház gálával és kiállítással ünnepelte Tőröcsik Marit nyolcvanadik születésnapján, aki akkor így fogalmazott:
Nekem szép és gazdag életem volt."
A szép és gazdag életű színésznő a közelmúltban egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy egészségi állapota miatt nem lép többet színpadra. Ha új szerepben már nem is láthatjuk többé, szívből kívánunk neki boldog születésnapot!
Forrás
Magyar Nemzet/B. Orbán Emese
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-24 19:26:37, kedd
|
| |
| |
Jász Attila
Nélküled
Mióta készülök, hogy elmondjam neked,
amit csak sejtenél, amit nem lehet.
(Mindenkinek és senkinek.) Ami nem több, csupán
készülődés vagy készenlét, hogy egyszer talán...
Mert amit lehet, talán nem érdemes,
leporolni a (vélt vagy valós) lényeget,
csak összefűzni sok-sok kicsi részletet,
cserélgetni az épp meglévő készletet.
Mit is mondhatnék, ha fárasztó volt a nap,
ülünk a kádban, két kopott ruhadarab
mosás közben, ázatag, összetartanak
a szépen szakadozgató haboldalak.
Miként ha álomba boruló nyírfaág,
kezed hanyatlóban, és külön párna vár,
de ettől még nem vagy teljesen más világ,
hiába nem tudok beszélni most veled,
elhallgat a vers is, álmosan, nélküled.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-24 19:14:49, kedd
|
| |
| |
Dsida Jenő:
Ősz a sétatéren
Szemem falán kívül is, belül is
ez a kietlen őszi tájkép:
sétatér.
Azok az emberek, akik most hangosan beszélve
haladnak előttem, rögtön eltűnnek a fák közt,
az a nő, aki mellettem ül a padon,
mindjárt meghal, feje félrebillen,
szeme kiszárad, húsa lehull.
Milyen egyedül leszek!
A lombok is leszállingóznak,
a jövőéviek is; fakadásuk hiábavaló.
Csak én fogok itt ülni magányosan,
céltalanul, haláltalanul sok-sok iszonyú évig.
Mindjárt elnémulok, nem lesz akihez szóljak
s azt se mondhatom el, hogy nincs akihez szóljak,
s mire nyomdagépek méhéből életre edzve
ez a vajúdó vers világra jön,
csak üveges szemek bámulják mindenünnen:
Nem lesz, aki értse.
Jaj, be keserves ez az őszi sétány!
A levegő mintha végtelen víz volna,
türkiszes árnyú, zöld tenger-medence,
hová sosem szürönközik sugár.
A fák:
sűlyedt hajók árbocai.
A bokrok:
nagy vízi pókok, óriás meduzák.
Az út:
kanyargó, nyúlós tengeri kígyó.
S a tó:
sötét álom a szívem fenekén. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-24 18:23:16, kedd
|
| |
| |
Fofanov, Konsztantyin Mihajlovics:
Őszidő, de szép, de gyönyörű vagy!
Őszidő, de szép, de gyönyörű vagy!
A tűnődő természet hervadása,
kora reggel az ősz ködgomolyag,
a búcsúzó fények, a madarak -
a lelket álom s bánat babonázza,
Őszidő, de szép, de gyönyörű vagy!
Szeretem gyermekkorom óta, Észak
bús fia, hűlő vizek moraját,
az álmos erdőt, ha a komor évszak
leheletétől felgyúlnak a fák.
Megyek a kertbe - hallgat a madárhad,
már kókadt minden, de a kései
virágok végső pompájukban állnak,
közeledtén a meztelen halálnak
még fénylőbben vágynak tündökleni.
Vagy kimegyek a ritkuló berekbe:
bíborban ég, átlátszó s hallgatag.
Csóvát vetett az alvó tetemekre
immár a szeptemberi virradat!...
Vagy a folyóhoz megyek - csupa hullám,
ólmos habok lomhán türemlenek.
Csöndes szelíd harmónia borul rám,
és álmaim gyönyörrel teljesek...
Megsajdulnak felejtett veszteségek,
de nincs bennük se gyötrelem se vád,
homályosak, mint őszi csöndben ébredt
álomlátások, édes aromák.
És elnyerem megint a kurta békét,
könny fátyolozza megint szememet...
S ragyog az élet fénylő jelenésként,
ragyog, mint megfejtett édes jelek...
Lator László forditása
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-24 17:59:21, kedd
|
| |
| |
Eleonóra Kertészné Rotter
Te voltál már úgy...?
Te voltál már úgy,
hogy ártatlanul ártónak bizonyultál,
s minél jobban bizonyítgattál,
annál szava-hihetetlenebbé váltál:
egyesek szerint "szóköpönyeg-forgatóvá"?
Te voltál már úgy,
hogy naivul azt hitted:
közöttük van a helyed,
ők pedig kapva kaptak az alkalmon,
hogy maguk közül kirekesszenek?
Te voltál már úgy,
hogy békét hirdetni dőreség volt
ott, ahol a szabadság élharcosai
- álcázva irigykedéseiket -
erőszakkal próbáltak uralkodni.
Te voltál már úgy,
mikor valaki - ha jó szándékú művészetét
a bűn átkos bugyrain felülkerekedvén -
letisztult lelkével akarta hirdetni,
a sötétség vermébe akarták taszítani?
Te voltál már úgy,
hogy megérezted: a féltékeny emberek
legjobban maguk lelepleződésétől félnek,
mások megharcolt sikerét alantasnak véve,
csak a saját eredményeik bűvkörében élnek?
Te voltál már úgy,
magukat az igazság bajnokainak tekintők,
nem sajnálnak rászánni energiát és időt,
lélektelen posványba taposni a törekvőt, hívőt,
hogy mocskos lábukon tisztának látsszék a cipő...?
Kertész Nóra verse
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kertész Nóra |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-24 17:45:09, kedd
|
| |
| |
Vigasztaló
Írta: Törő Zsóka
Édesanyám, látod, fáj a szívem,
jó barátom végleg elvesztettem.
Gyere vissza, öleld át a lelkem,
vigasztalj meg, töröld le a könnyem!
Leszek újra kisleányod neked,
hozzád bújok, szorítom a kezed,
védj meg engem, légy az őrangyalom,
Édesanyám, lágy öled akarom.
Terítsd reám meleg takaródat,
tedd az enyém mellé az arcodat,
mire pirkad, meggyógyul a lelkem,
emlékedtől újra felmelegszem.
Andrius Kovelinas festménye
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Törő Zsóka |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2020. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
145 db bejegyzés |
| e év: |
1398 db bejegyzés |
| Összes: |
9036 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 381
- e Hét: 2552
- e Hónap: 11574
- e Év: 79339
|
|
|
Offline
