|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2020-11-04 21:07:28, szerda
|
| |
| |
István Bőr
A Mátra színei
Az év minden szakában gyönyörű a Mátra,
örömmel indulok el egy hegyi túrára.
Tavasszal, amikor már zöldülnek a lombok
naponta csendülnek fel csodás madárhangok.
Éled a természet, de sok árnyékos helyen
elmúlt tél hava bizony itt-ott még megpihen.
Mikor nyári fény ragyog a zöld lombok között,
méhek rajokban szállnak virágmezők fölött.
Nyár után jön az ősz, mely színekkel varázsol,
tarka leveleken a lenyugvó Nap táncol.
Reggelre a lombok is álruhába bújnak,
miközben mindenhol már őszi szelek fújnak.
Az erdő és az égbolt itt egymáshoz simul,
a patakok vize a napfénytől elpirul.
Hűvösebb az idő, most jólesik a napfény,
bár túrautak mentén virágzik a repkény.
Szinte nincs arra szó, mely el tudná mondani,
milyen ruhákat tudnak most a fák hordani.
Azért már a fehér is csillog néha napján,
ha hópaplan fénylik a Kékes magas csúcsán.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Bőr István |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-04 19:53:34, szerda
|
| |
| |
Egyesek meg vannak győződve róla, hogy a tartalmas előadás szükségképpen kicsit (vagy nagyon) unalmas. A komoly mondanivaló ugyanis nem tűri a humort. Szerintem pont a fordítottja igaz: humor nélkül nem lehet komolyan beszélni, legföljebb komolykodva.
Medgyes Péter
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-04 18:23:36, szerda
|
| |
| |
Manapság ha azt mondom "barátom", a szó sok mindent jelenthet. Talán egykor régen még ugyanazt a fogalmat jelölte, ma bizonyosan nem. Mondhatom arra, akinél valamit szeretnék elintézni, arra, aki egy üzletben rendszeresen kiszolgál, aki ingyen beenged valahova, ahol egyébként fizetnem kéne, mondhatom akár százféle kapcsolatra, hogy a másik végén a "barátom" áll. Bárkinek mondom, meg sem lepődik, hisz neki is sok ilyen kapcsolata van: felszínes, egyetlen apró felületen érintkező, legfeljebb kölcsönös érdeken alapuló, nem több.
Vitray Tamás
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tatiosz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-04 18:09:49, szerda
|
| |
| |
Az 1956. nov. 4-i történések emlékére, a forradalom leverésére.😌
1956 november 4.
Eltiprott szívekben
pislákolt a fény,
megszűnt a remény:
elhalt vágy, szenvedély,
jött bizonytalanság,
árulók, aljasság...
Dübörögtek tankok,
érces lánctalpakon
jött a jövő útja,
a barbár kultúra,
porrá zúzott szabadság
megalázott ország.
A város szívébe
érzékeny csend fészkelt,
ablakok remegtek...
arcokon könnyfüggöny:
győzelmes eszméket
temető örömök.
Tankok árnyékában
delegált "elvtársak
"örök barátsági
szerződést" megkötni
érkeztek, s végeztek...
okozva félelmet.
Magyar emberek
csalódva hitükben
- ezer idegenbe -
kúszva menekültek
sokkoló érzéssel,
jobb létet remélve...
Akik maradtak, azoknak volt min elmélkedni,
hogy megbocsájt-e nekik a régi- új hatalom
hazájuk érdekében elkövetett ,,bűneikért"...?
Nem mindenkinek jutott ki ez a "jutalom"...!
Megint egy nemzet lett bűnös hazájában,
halottak, elítéltek hűvös zárkában...
esztelen ,,megtorlások áldozata",
ki nehéz terhét lerázni képtelen...
mégis példája elnyomott népeknek!
Kertész Nóra verse
Kép: net
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-04 17:31:21, szerda
|
| |
| |
Lackfi János.
Saját házamban lakom, van strapabíró autóm,
ruháim, s ha elszakadnak, újat veszek,
mindig van mit ennem, megengedhetem
magamnak a sportolást, van hűséges társam,
aranyos gyermekeim, munkám dögivel,
ki se látszom belőle, az ősz mindent felrobbant
a maga kontrollvesztett színorgiáival,
utazhatok tömegközlekedéssel,
nézem az embereket, mennyi apró mánia,
mennyi hiú remény, mennyi szépség
és rútság, mennyi sérülés, és milyen sokan
nem tudják olyan jól leplezni, mint én
a magaméit, mennyi maszk és mennyi
kérdőjel a jövőre vonatkozóan, miközben
cukrászdába járunk, kötelező távolságtartással
templomba, könyvesboltba, színházba,
éljük is az életünket meg féljük is,
vihar előtti csend, mégis őrangyalok
járnak mellettünk, kezükben sétálókávéval.
Már megint beázott a házam, elszakadt
ez a rohadt nadrág, mindent direkt ilyen
silányra gyártanak, drágul minden élelmiszer
észrevétlenül, jó pár kilót is felszedtem,
kapcsolatunk fénye megkopott, vajon
észre vennék-e itthonról kirepült gyerekeim,
ha meghalok, a hírekből tudnák meg inkább,
a munkamániám visz a sírba, s mi lesz,
ha a válság elviszi a melókat magával,
undok nyirkos egy ősz, a buszon az emberek
az idegeimre másznak, itt mindenki elmebeteg,
meg kéne lépni, mielőtt rám ragad,
másutt sokkal boldogabb, üdearcú népek élnek,
s ez a járvány, megdöglünk mindannyian,
aki nem a fertőzésben, az az egzisztenciáját
veszíti el, az utca, a kávézó, a mozi kész haláltánc,
mindenki zizeg még, de hamarosan
megyünk a levesbe, hát hol vannak őrangyalaink
ilyenkor, merre kóricálnak, talán valamelyik
nyerőgépet nyaggatják, s fütyülnek ránk?
A hazugság fejedelme nem tudja megváltoztatni
életemet, de meg tudja változtatni, hogy
hogyan nézzek rá.
#joejtpuszi
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2020. November
| | |
|
|
| ma: |
1 db bejegyzés |
| e hónap: |
145 db bejegyzés |
| e év: |
1398 db bejegyzés |
| Összes: |
8995 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1170
- e Hét: 4185
- e Hónap: 7279
- e Év: 75044
|
|
|
Offline
