|
2020-12-27 21:51:13, vasárnap
|
| |
| |
Misi Tóth
Becstelenség a pokol kapujában
Becstelen megélhetési pojáca szót emel
Az igazmondás nemes szócsöve ellen,
Helytelennek titulált tette okán kever,
S kavar, mószerol, mert egy júdási gyenge jellem
Árulkodó kutyák önelégült országa
Nem díjaz állandó szakállas igazmondót,
Zsíros disznó nagyurak hízelgő szolgája
Fölfele nyal, lefele fröcsköli az ondót
Kis országban szoruló hurok alatt megélt stressz
Rengeteg kushadó és gyáva értelmiségi,
Orvos, pszichológus, ügyvéd, ki mind néma lesz,
Kiknek hirtelen semmit sem érnek az igéik
Nagy, szofisztikált sallang, szavak, s mögöttük semmi,
A soha nem létezett erő párolog el,
Ám ez még nem elég, elkezdik fogukat fenni
A biztosért, bár gyomruk sohasem fordul fel
Valaha volt leghazugabb szó suttogásában,
Népek életének kockázatos mivoltában,
Szerelem álellenségek konspirálásában,
Közös érdek igaz szó elhallgattatásában
Gyilkost kiált a gyilkos, bebörtönöz a cinkos,
Rágalmaz, bemocskol, becsületsért, kinevet,
Sarlatán a fősodratú, s a tisztesség tilos,
Szakértelem homlokára ragaszt mind gúnynevet
Tisztességes gyógyító megritkult a világban
Egy csapásra fehér hollóval azonosult mind,
A hippokratészi eskü leszállóágban
Hazug, pocskondiázó szó a legmagasabb szint
Az ördög bélyege, mint igazolvány, s belépő,
A pokol kapujától egyetlen lépésnyire
Sárga csillagos sorstársaim, tán még nem késő,
A jóvátétel a kanyarban, ám fényévnyire
Mert most még a becstelen hazug ideje van itt,
Kinek rémálma és tömjénfüstje az igaz szó,
Ki neked, igazság, a bokádat marja, s ha elvitt
A pribék, idővel sebet kap, mire nem jut só
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
|
|
|
|
Offline
