Belépés
pacsakute.blog.xfree.hu
A szeretet ellen nincs fegyver. Czeizel Ilona
1954.01.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
A bojtorján gyógyhatásairól
  2021-01-15 23:58:02, péntek
 
 



A bojtorján az egyik legrégebb óta használt méregtelenítő gyógynövény. Gyökerét ősidők óta használják a népi gyógyászatban, ugyanis kiváló vizelethajtó, vértisztító, epehajtó, izzasztó hatású növény.

A közönséges bojtorján Európa, Ázsia mérsékelt égövi területein őshonos, de az egész világon elterjedt. Útszéleken, folyópartokon, nitrogénben gazdag, megbolygatott talajokon, meleg, napos helyeken él.

Népies elnevezései: bojtorvány, tátorján, lapu, bogáncs, ragadvány, útszélifű, keserűlevelű fű, csibirka. Ezen kívül úgy is ismerjük, hogy nagy bojtorján (Arctium lappa), kis bojtorján, pókhálós bojtorján.

Mikor gyerekkorunkban egymást dobáltuk vele, vagy bosszankodtunk, hogy a ruhánkra ragadt, nem is gondoltuk, miféle erők rejlenek ebben az elsőre nem túl bizalomgerjesztő növényben. A bojtorján az egyik legrégebb óta használt méregtelenítő gyógynövény, évszázadok óta ismeri a kínai és a nyugati orvoslás is. Magjait lázas állapotoknál vagy olyan fertőzéseknél alkalmazták, mint a kanyaró és a mumpsz, külsőleg pedig pattanások, kelések, tályogok, bőrgyulladások esetén vették hasznát.

A népi gyógyászat vértisztító orvosságnak használta, vizelethajtó és izzasztószerként. Serkenti az epe elválasztását, reuma és bőrbetegségek kezelésére is felhasználják. Olajokkal előállított kivonatait bedörzsölőszerként, fürdőolajként használják reumatikus fájdalmak ellen, de hajhullás, korpásodás kezelésére is alkalmazzák.

A homeopátiában alkalmazzák reuma, méhelőesés és nedves bőrkiütések ellen.

Friss hajtása zöldségként használható.

Gyógyszer a gyökérben
A bojtorján gyógyító gyökerének kérge barna, belseje fehér és szivacsos, amely a szárítás során megkeményedik. Törzse többágú, levelei tojás alakúak. Minden ága szúrós virágban végződik, amely tulajdonképpen sok kis bíborszínű virág összessége. Ez a szúrós virág tapad bele mindenbe. Tavasszal magról könnyen vethető a bojtorján. A palántákat 15 cm-es távolságra egyeljük ki. Kedveli a nedves, tápdús, mélyen művelt talajt és a teljes napfényt, de megél más talajon is. Több kertész a talaj lazítására faforgácsot és fűrészport kever a bojtorján ágyásaiba. A laza talajból könnyebben szedhetők a mélyre nyúló gyökerek. Konyhakertben nem javasoljuk. Gyökerek az első év őszén vagy a második év tavaszán szedhetők.

A bojtorján gyökeréből főzött tea majdhogynem úgy hat, mint egy szaunázás: izzaszt, méregtelenít, erősíti az immunrendszert. Tisztítja a vért, vizelethajtó hatású, külsőleg borogatásként pedig ízületi fájdalmakra, reumára, nehezen gyógyuló sebekre, ekcémára is hatásos. A hajadat és a bőrödet is ápolhatod vele: gátolja a hajhullást, segít a zsírosodás és korpásodás ellen. Ecsetelőként pattanások ellen is hatásos.

Hol lelhetsz rá?
Vidéken szinte minden nyáron találkozni a szúrós, ragadós bojtorjánnal, de gyűjteni csak olyan helyekről érdemes, ahol nem permeteztek, és távol van minden forgalmas úttól, vasúttól. Bár a magja és a levele is gyógyhatású, teákba a szárított gyökerét szokták felhasználni. Két-három evőkanál aprított bojtorjángyökeret főzz fél liter vízzel tizenöt percig, majd szűrd le. Ezt a mennyiséget napi három részletben kell meginni.

Fehér Nikolett fitoterapeuta a bojtorján másik fontos, fogyókúrázóknak is hasznos hatóanyagáról
"A bojtorján gyökerének fő hatóanyaga az inulin. Ez egy rostanyag, kémiai szerkezetét tekintve pedig poliszacharid, melynek fogyasztása cukorbetegek és fogyókúrázók részére kifejezetten ajánlott. Kísérletek bizonyítják ugyanis, hogy az inulin javítja a vércukoregyensúlyt és csökkenti az étvágyat. A hasnyálmirigyet azáltal kíméli, hogy felszívódásához nincs szükség inzulinra, ugyanis az inulin csak a vastagbélben szívódik fel. A vastagbélben támogatja a jótékony baktériumok szaporodását, illetve gátolja a káros baktériumok megtapadását. A bélflóra jótékony támogatásán keresztül tehát az immunrendszerünket is erősíti. A rostoknak köszönhetően pedig segíti az emésztést, a méreganyagok megkötését és eltávolítását, növeli a jóllakottságérzetet, ezért diétázóknak segít a fogyásban. Terheseknek azonban méregtelenítő hatása miatt nem ajánlom!"

A nagy bojtorján (Arctium lappa) a sok bogáncs (bojtorján, őszirózsafélék) közül az egyik, amit a népgyógyászat előszeretettel használ értékes hatóanyagai miatt. A növény drogja (gyógyászati célra felhasznált, a legtöbb hatóanyagot tartalmazó része) az egy éves nem virágzó növény karógyökere.

Mi található benne?
Inulint, nyálkaanyagokat, nyomokban illóolajakat, szeszkviterpén-lakton keserűanyagot, poliineket, kávésavszármazékokat, triterpéneket tartalmaz.

Fő hatóanyaga az inulin, mely a gyökér 30-40%-ban megtalálható.

Az inulin egy olyan növényi szénhidrátvegyület, egy olyan vízben oldódó rost, aminek a bontásához egyrészt nem kell inzulin, így cukorbetegek számára igen előnyös, másrészt a szervezet gyakorlatilag nem bontja le (nincs olyan enzime, amely képes lenne rá), hanem a vastagbélben jó táptalajt képez a jótékony bélbaktériumok elszaporodásához Ez segíti a bélflóra regenerációt, ezáltal a megfelelő emésztést és a felesleges anyagok távozását. A káros baktériumok számára az inulin közömbös, ők a finomított szénhidrátok bomlástermékeiből táplálkoznak.

Hatása belsőleg:
epetermelést fokozó, epehajtó, kőképződést gátló,
enyhe hashajtó,
vizelethajtó, kőoldó,
izzasztó és lázcsillapító,
vértisztító (ezért pl. reumatikus és köszvényes panaszok esetén is érdemes alkalmazni),
cukorbetegség esetén jó kiegészítő.

Használata külsőleg:
zsíros, korpás, erősen hulló hajra,
zsíros bőrre, furunculusra, acnera,
egyéb bőrpanaszokra (ekcéma, pikkelysömör, ótvar).

A bojtorján gyógyhatása
Egy sor kísérlettel sikerült kimutatni, hogy a bojtorjánban található többszörösen telítetlen vegyületek gátolják a baktériumok és a gombák szaporodását. Ezenkívül állatokon végzett vizsgálatok bizonyították, hogy a benne lévő rostoknak köszönhetően a bojtorján gyökere vércukorszint-csökkentő és salaktalanító hatású. Elismerték levelének epekiválasztást serkentő, vízhajtó és baktériumölő hatását is.

Német kutatók felfedezése szerint a bortorján olyan vegyületeket (poliacetilének) tartalmaz, amelyek elpusztítják a betegséget okozó baktériumokat és gombákat. A szárított bojtorján kevesebbet tartalmaz ebből az anyagból, de a növény hagyományos használatának megfelelően segíthet a gombás és egyéb fertőzések, gonorrhoea, bőrfertőzések és a húgyúti fertőzések kezelésében.

Vizelet- és hashajtó, vértisztító hatású. Főzetét magában vagy teakeverékben vizelethajtónak, izzasztónak, epe- és vesekőoldónak, vértisztítónak, epehajtónak használják. Különböző bőrbajok (sömör, ekcéma, ótvar) ellen öblögetőnek, torokgyulladás ellen gargarizálónak alkalmazzák. Főzetét hajhullás, korpásodás, hajzsírosodás ellen használják.

A bojtorjánt világszerte használták a rák kezelésére. A kutatók több rákellenes alkotóelemet is kimutattak a gyógynövényben. Egy olyan vegyületet (arctigenin) sikerült kimutatni a bojtorjánban, amely a ,,daganatfejlődés gátló tényezője". Tanulmányok szerint, a növény kiszorítja a mutagén (mutációt okozó) anyagokat, így csökkenti a mutációt a sejtekben. (A legtöbb mutagén anyag genetikai mutációt és rákot okoz.) A rákbetegség természetesen szakszerű orvosi kezelést igényel. Aki a terápia kiegészítésére bojtorjánt szeretne használni, beszélje meg orvosával.

A bojtorján - eddig nem teljesen tisztázott - méregtelenítő hatással is rendelkezik. Néhány ismert, toxikus anyaggal etetett kísérleti állatnak bojtorjánt adtak, amely a vizsgált esetekben detoxikáló hatást fejtett ki. Reméljük, a tudósok is a bojtorján szívósságával folytatják további kutatásaikat.

A múltban a bojtorján népszerűsége változó volt. Ha éppen nem egyszerű gyomnak tekintették, többféle betegség kezelésére ajánlották. A középkori német rendfőnöknő és herbalista (gyógynövényszakértő), a Bingen-i Hildegard rákos daganatok gyógyítására javasolta. A korai kínai gyógyítók a bojtorjánt a megfázás, a torokgyulladás és tüdőgyulladás gyógyszerének tekintették. Az ajur-védikusok is hasonlóan használták.

Mindenre bojtorjánt?
A XIV. században a borba kevert bojtorjánleveleket lepra gyógyítására ajánlották. London fantáziadús XVII. századi herbalistája, Nicholas Culpeper méhsüllyedés esetére ajánlotta, amikor a méh tartóizmai elgyengülnek, s ennek következtében a méh lesüllyed a hüvelybe.

Culpeper különös és igencsak kétes értékű receptje így hangzott: tedd a bojtorjánt a fejedre, hogy az a méhet a helyére visszahúzza. Európa későbbi herbalistái a bojtorjánt láz, rák, ekcéma, pikkelysömör, pattanás, korpa, köszvény sömör, bőrfertőzések, szifilisz, gonorrhoea és szülészeti problémák kezelésére írták fel.

Amerika XIX. századi orvosai kiváló vízelhajtónak tekintették a bojtorjánt. Húgyúti fertőzések, veseproblémák és fájdalommal járó vizelés, bőrfertőzések és ízületi gyulladás ellen ajánlották.

Vita a rákról
Évszázadokkal Hildegard után a bojtorján a rákbetegség ellenszereként terjedt el Oroszországban, Kínában, Indiában és Amerikában.

1930. és 1950. között a volt szénbányász, Herry Hoxsey rákkezelésében az egyik alkotóelem a bojtorján volt. Korunk herbalistái a bojtorjánt a rákbetegségek kezelésénél - meglehet, elhamarkodottan - elvetették. Ajánlják viszont bőrbetegségek, sebek, húgyúti fertőzések, ízületi gyulladás, isiász, fekély, sőt idegi eredetű étvágytalanság kezelésére is.

Bojtorján főzet készítése
Tegyünk egy teáskanál bojtorjángyökeret 3 csésze vízbe, és 30 percig főzzük. Hűtés után 3 csészével fogyasszunk naponta. A főzetnek a zeller gyökeréhez hasonló, édeskés íze van.

Tinktúrából fél-egy teáskanálnyit fogyasszunk, naponta legfeljebb háromszor.

Kétévesnél fiatalabb gyermeknek ne adjunk bojtorjánt. Nagyobb gyermekek, illetve 65 évesnél idősebbek kezdetben kisebb töménységűt használjanak, s csak szükség esetén térjenek át a töményebb készítményekre.

Intelmek a bojtorján fogyasztásával kapcsolatban!

A Toxicology of Botanical Medicines (Növényi Gyógyszerek Méregtana) a bojtorjánt méhstimulálóként határozza meg. Áldott állapotban lévő hölgyek ezért ne használják! Az általában ajánlott dózisokban - a terhes, illetve szoptató nők kivételével - valamennyi felnőtt számára biztonságosnak tekinthető. Ha kisebb rosszullétet, gyomorfájást vagy hasmenést észlelünk, használjunk kevesebbet vagy hagyjuk abba a használatát. Enyhe hashajtó hatású.

A közönséges bojtorjánnak jelenleg semmilyen mérgező hatása nem ismert, de az előírt adagokat tartsd be!

Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Fűben fában....  
Patiszon-csillagtök
  2021-01-15 23:47:33, péntek
 
 



Nyersen is fogyaszthatjuk, de semleges íze miatt mégsem rágcsáljuk. Viszonylag ízetlen zöldség, visszafogott ízét a sütés-főzés hozza ki. Fűszerei a babérlevél, bazsalikom, bors, fokhagyma, kardamom, kapor, majoranna, pirospaprika, petrezselyem, szerecsendió, citrom- és narancslé, ecetfélék. Édesen is elkészíthető, ekkor a fahéj, szegfűszeg is szóba jöhetnek.

Csillagtök valódi neve a patiszonnak. A kabaktermésűek családjába tartozik, egyéves, lágyszárú, általában indás növény.

Amerikai meleg klímájú őshazájából érkezett hozzánk, s a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári Kertészeti Tanszéke honosították meg nálunk. Hazánkban csak 1968 óta termesztik.

Hálás kerti növény, mely június közepétől szeptemberig folyamatosan ellát bennünket terméssel. A virágok nyílásától számítva két héten belül már leszedhető terméseket találunk rajta. Akkor célszerű szedni a terméseket, amikor magjai még nincsenek teljesen kifejlődve.

E semleges, kellemes ízű tök, igen sokféleképpen fogyasztható, remekül kombinálható más ételekkel, könnyen emészthető. Vitamin- és ásványianyag-tartalma nem jelentős.

Mag nélküli, fiatal termését leszedve főként savanyúságnak teszik el. Az uborkához hasonlóan otthon is lehet készíteni kovászos vagy ecetes patisszonnak. Zsenge állapotában héját sem kell eltávolítani a termésről. Nagyobb, 10 cm-es átmérőjű terméseit felhasználás előtt vékonyan meg kell hámozni, és ha magja is van, azokat el kell távolítani.

Salátának elkészítve ez az egyik legfinomabb tökféle, ami ilyen célra is hasznosítható. A legegyszerűbb saláta csíkokra vágott friss patisszonból és fele annyi kefírből készül. Csipetnyi cukor, só, néhány csepp citromlé és zöld vagy szárított fűszernövények - petrezselyem, kapor, kakukkfű, rozmaring, mustármag és kevés szerecsendió - teszik különlegessé.

Termésén kívül virágja és magja is felhasználható. Virágja nyersen saláták alkatrésze lehet. Beletehetjük rakott tökételekbe is. Sörtésztában kisütve, bundázva, esetleg megtöltve nagyon finom.

Zsírtartalma alacsony. Kis mennyiségben tartalmaz B-vitaminokat és karotinoidokat, de igazán csak C-vitamin-tartalma kiemelkedő. Tartalmaz továbbá pár nyomelemet (vas, réz, cink, mangán) is. Élelmi rosttartalma kicsi, könnyen emészthető.

A patisszon kiváló fogyókúrás étel, hiszen nagyon alacsony az energiatartalma. Fehérjetartalma miatt a vegetáriánus étrendben gyakran találkozhatunk vele. Magja értékes omega-3 zsírsavakat, vasat, cinket, foszfort és A-vitamint tartalmaz.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Fűben fában....  
Erősíti a csontokat és a bélfalat a mángold
  2021-01-15 23:21:46, péntek
 
 



A mángold, az egyik legértékesebb zöldségek közé tartozik annak ellenére, hogy sokan nem is ismerik, nincsenek tisztában értékeivel. Vastag fehér, lila vagy piros levélnyele, húsos levele miatt igazán dekoratív zöldségféle. Egészséges, finom és egyesíti magában a spenót, a spárga és a rebarbara tulajdonságait.

Hazánkban nem találkozhatunk gyakran sem a piacokon, sem a zöldségeseknél a mángolddal.

A mángold a cékla legközelebbi rokona. Íze a spenóthoz hasonló, de a répafélékhez tartozik.

Leveléből és szárából is ízletes ételeket készíthetünk. Olaszos tésztákhoz a leveleket párolva, a spenóthoz hasonlóan pároljuk, olíva olajjal, fokhagymával ízesítjük. Főzeléket is készíthetünk belőle, ugyanúgy, mint a spenótból. A szárakat sokan eldobják, pedig a spárgához hasonlóan lehet köretnek főzni, párolni.

A mángoldnak két fajtája ismert: száras - melynek húsos szára és kisebb levele, valamint a leveles - melynek nagy széles húsos levelei vannak.

A leveles fajta felhasználása a spenótéhoz hasonló - salátába ill. főzve krumplival. Elég néhány percig lobogó vízben főzni. Felhasználható (nyersen) töltött káposztához hasonlóan különbözi töltelékkel.

A hosszú vastag húsos szárakat spárgához hasonlóan főzhetjük ill. süthetjük (különböző öntettel, szósszal kiegészítve).

Fűszerezése: citrom, olívaolaj, petrezselyem, fokhagyma, bors, alma- ill. balzsamecet, tejfölös-, joghurtos öntet.

A Földközi-tenger vidékén már az időszámítás előtti V. században ismerték és fogyasztották. A mediterrán konyha kedvelt köret étele.

Kiemelkedő A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, C-, E- és K-vitamin, magnézium, mangán, kálium, vas és étkezési rosttartalma. Megtalálható benne a réz, kalcium, triptofan (esszenciális aminosav), valamint a protein is.

Jelentős mennyiségben tartalmaz még foszfort, cinket, folátot, valamint biotint (H-vitamin).

Kutatók állatkísérletekkel igazolták, hogy magas rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt hatásos a mángold fogyasztása az emésztőrendszeri daganatok megelőzésében, csökkenti a kreatin és karbamid szintet, védi ez által a cukorbetegek veséjét.

A fiatalok és a változó korban lévő nők számára fontos lenne minél gyakrabban fogyasztani magas K-vitamin tartalma miatt. Napi egy-egy adag mángold elfogyasztásával már sokat tettünk csontjaink egészségéért.

A mángold másik nagyon jelentős ásványi anyaga a magnézium, ami segíti az idegrendszer és az izmok működését azzal, hogy a kalcium tevékenységét szabályozza. Azzal, hogy a magnézium megakadályozza a kalcium idegsejtekhez történő szabad áramlását, nyugodt, ellazult állapotban tudja tartani az idegrendszert, a vérereket és az izomzatot is.

Ha táplálkozásunkkal túl kevés magnézium jut szervezetünkbe, akkor a kalcium szabadon áramlik az idegsejtekhez, így az túl aktív lesz, túl sok üzenetet küld. Magas vérnyomást, migrént, fejfájást és izomgörcsöket is okozhat a kevés magnézium.

A mángold sok A-vitamint, béta-karotint tartalmaz. Mindkettő nagyon fontos a szem egészségének megőrzéséhez, szerepet játszanak a szürkehályog megelőzésében.

A béta-karotin és más karotinszármazékok is csökkentik a bőrrák kialakulásának kockázatát.

A Kansas Állami Egyetem kutatója, Richard Baybutt azt állítja, hogy az A-vitaminban gazdag étkezés megvédheti a dohányosokat és a passzív dohányosokat a tüdőrák kialakulásától.

Baybutt felfedezte, hogy a cigarettafüstben lévő egyik rákkeltő anyag, a benzopyrin A-vitamin-hiányt okoz. Állatkísérleteivel bebizonyította, hogy ez az állítás megfordítva is igaz, vagyis az A-vitaminban gazdag táplálkozás csökkenti ennek a káros anyagnak rossz hatását, valamint a tüdőrák kialakulásának kockázatát

A mángold sok C-vitamint tartalmaz, amely eredményes harcos a szabadgyökök sejtkárosító, és fájdalmas gyulladáskeltő hatásával szemben.

A szabadgyökök a koleszterint oxidálják, amely így rátapad az érfalra. A lerakódásoktól beszűkölt ér szívinfarktust, agyi katasztrófát okozhat. Mivel a C-vitamin nagyon jól közömbösíti a szabadgyököket, meg tudja akadályozni az oxidációs folyamatot és hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez is.

A káliumban gazdag mángold szabályozza a vérnyomást és a szívműködést.

A vas biztosítja a szervezet oxigénellátottságát, támogatja az immunrendszert, energiával látja el a szervezetet. A vas és a fehérje együtt építi fel az oxigén szállításához nélkülözhetetlen hemoglobint.

Az E-vitamin a szervezetben semlegesíti a szabadgyököket, megvédi a sejteket. Az E-vitamin jelentős gyulladásellenes hatású. Fontos szerepet játszik a vastagbélrák kockázatának csökkentésében, enyhíti a változókori panaszokat.

A zsírsavak szintézisében is szerepet játszik, ami fontos az idegrendszer egészségéhez.

A mángold riboflavin és B6-vitamin tartalma is nagyon előnyös számunkra.

A riboflavin részt vesz abban a folyamatban, amely az egyik legfontosabb antioxidánst állítja elő, a glutathione-t. A B6-vitamin megfelelő hasznosulásához is nélkülözhetetlen. A B6-vitamin a veszélyes, érfalakat károsító molekulát átalakítja hasznos aminosavvá. Riboflavin nélkül azonban ez nem lenne lehetséges. Mivel a mángold B6 vitamint és riboflavint is tartalmaz, ezért nagyon fontos szerepet kaphat táplálkozásunkban.

Egészségünkre gyakorolt jótékony hatásai
lassítja az öregedést,

bélrenyheség, valamint aranyér ellen hatásos, karbantartja a bélflórát, segíti az immunrendszert,

a benne található cellulóz megköti a vizet, és ezzel együtt a méreganyagokat és zsírokat,

karbantartja a test valamennyi nyálkahártyáját, erősíti a fogakat és a csontokat, vérképző,

a benne található betain aminosav segíti a máj és az epe tisztulását,

ha mángoldot fogyasztunk nem leszünk gyorsan éhesek, mint az egyszerű szénhidrátoktól (pl. fehérliszt termékek, édességek),

táplálják az idegrendszert.

Személyenként napi 150-200 gr ajánlott. Az ettől nagyobb mennyiség cellulóz tartalma miatt meggátolhatja bizonyos ásványok felszívódását.
Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Fűben fában....  
A koriander gyógyhatásairól
  2021-01-15 23:07:35, péntek
 
 



Az óegyiptomiak a boldogság fűszerének tartották, mivel szerelmi serkentőnek is bevált és már háromezer éve foglalkoznak a koriander termesztésével. Az elhunyt fáraók sírjaiba is elhelyezték, hogyha szükség lenne rá a túlvilágon, ne legyen hiány belőle. A rómaiak és a görögök boruk ízesítésére használták.

A koriander, latin nevén Coriandrum sativum, egyéves növény, amely a Földközi-tenger vidékéről származik. Mára már Dél- és Közép-Európában, Észak- és Dél-Afrikában, Kelet-Ázsiában, valamint Észak-Amerikában is elterjedt. Ősi kultúrnövény, amelyet Egyiptomban és Indiában elsősorban gyógyító célokra már több mint 3000 évvel ezelőtt is termesztettek. A korianderről olvashatunk az Ezeregy éjszaka meséiben, sőt az Ószövetségben is.

A növény zöld szárát, illetve magjait különböző célokra lehet felhasználni. Zöld szára remek alapanyagot biztosít a házi pesto készítéséhez, esetleg levesek fűszerezéséhez. Ezen túlmenően kiváló hatású az emésztésre, a húgyutak működésére, valamint bőrkiütésekre. Termése emberemlékezet óta húsok, saláták, kekszek, lekvárok, péktermékek, levesek, szószok és zöldségételek fűszerezéséhez használatos. A koriandermag nem csupán finom fűszer, hanem támogatja a gyomornedvek termelődését is, javítja az emésztést, a tápanyagok felszívódását, és kiváló görcsoldó. Remekül alkalmazható a legkülönbözőbb emésztési problémák kezelésében, főleg ha azokat hasfájás és hasmenés kíséri. A koriandermagból főzött tea segítséget nyújt gyomorgörcs, telítettség érzése, felfújódás esetén, és segíti a felköhögést is. A cukorba csomagolt koriandermag számított ama ősrégi ,,citvármagnak", amit gyakran használtak hasfájás ellen.

Ennek a fantasztikus növénynek a magjai nagy mennyiségű illóolajat tartalmaznak. Jellegzetes, semmivel össze nem téveszthető ízük van, ami egy kicsit emlékeztet a narancshéj ízére. Elválaszthatatlan részét képezi az indiai currynek, valamint további fűszer- és gyógynövénykeverékeknek. A magokat bizonyos kultúrákban, önmagukban rágcsálják vagy alkoholba teszik és aperitifként fogyasztják.

Nyugalom, biztonság, védelem
A koriander jótékonyan hat az idegrendszerre is, amit gyomorneurózis vagy félelem, esetleg izgalom okozta gyomorszűkület esetén jól ki lehet használni. Külsőleg remekül alkalmazható fekélyek vagy ízületi betegségek és reuma kezelésében. A népi hagyomány szerint a koriander nyugalmat, biztonságot és védelmet hoz az otthonukba. Azok az állapotos kismamák, akik okos, ügyes gyermeket szeretnének, egyenek koriandert mindennap.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Fűben fában....  
A nyírfa gyógyhatásairól
  2021-01-15 22:37:25, péntek
 
 



A nyírfatea kiválóan alkalmazható tavaszi tisztítókúrák során, illetve fürdőkben. Jótékony hatású húgyúti fertőzésekben, segít eltávolítani a vese-, illetve húgyköveket, valósággal kimossa az ízületekben lerakódott, reumát és köszvényt okozó méreganyagokat. A nyírfa nem károsítja a vesét, ezért annak elégtelen működése esetén is fogyasztható.

A friss levelek és a fakéreg főzetét krónikus bőrbetegségeknél és hólyaghurutnál használhatjuk. Ez a főzet eltünteti a szeplőket és a májfoltokat. A kérdéses területeket mosogatni kell ezzel a teával, hagyni megszáradni, majd gyakran ismételni. Naponta kell friss főzetet készíteni. Az idült reuma is kiválóan kezelhető a nyírfa levelével. Az eredmény meglepően hatásos.

Bárki gyűjthet nyírfalevelet és odahaza megszáríthajta. Ezzel biztosíthatja a család számára a nyírfatea alapanyagát. Olyan helyről gyűjtsük, ahol nem járnak autók, nincs kipufogógáz.

Nyírfatea készítéséhez forrázzon le egy teáskanálnyi szárított nyírfalevelet két deciliter vízzel, hagyja állni tíz percig, majd szűrje le.

A közönséges (vagy fehér kérgű) nyírfa, latin nevén Betula pendula rendkívül elterjedt fafajta, amely egész Európában honos, de megtalálható keleten is, Szibériától egészen az Altaj-hegységig. Elegáns, karcsú testalkatát, áthajló, vékony ágait és jellegzetes barkavirágzatát véleményem szerint senkinek sem kell bemutatni.

A nyírfát egyszerűen nem lehet összekeverni semmilyen más fafajtával, és bár a nagy tengerszint feletti magasságokban, illetve a hideg éghajlatú tájakon ,,nyakiglábból" ,,törpévé" változik, a kérge mindig fehér marad. Ez a kivételesen magas fa akár 25 méterre is megnőhet, és jól növekszik, illetve él olyan szegényes talajon is, ahol már semmi más nem képes megélni, ráadásul a zord klímával szemben is rendkívül ellenálló. Az egyetlen dolog, amire igazán szüksége van, az a fény, mert árnyékos helyen igen gyorsan elpusztul.

A nyírfa jellegzetesen úttörő fafajta, amely ideális "eszköze" a táj rekultivációjának. Ez a türelmes fa a megváltozott összetételű talajban is hajlandó megélni, illetve növekedni. Az úttörő fafajtákra jellemzően a nyírfa is rendkívül termékeny, gyorsan növekszik, és a többi fafajtával ellentétben viszonylag rövid ideig él. A százéves nyírfák rendszerint megadják magukat a gombák támadásának, elkezdenek korhadni, és gyorsan visszatérnek a természet körforgásába.

A paleobotanikai leletek szerint a nyírfa volt az első olyan növényfaj, amely a jégkorszak után, a jég visszahúzódásakor előtűnő talajban ,,gyökeret vert". A többi fafajtával ellentétben a nyírfa könnyen ég, sőt a kérge még nedvesen is képes tüzet fogni, ahogyan ezt minden tapasztalt kiránduló tudja. Mindazonáltal az ,,erdők kecses királynője", miként az angolok nevezik, állítólag nagyon meg tud haragudni, ha valaki lehúzza a kérgét. Tűzgyújtáskor ezért inkább a gyűrűszerűen leváló kérgét használjuk fel.

A nyírfa levelei egészen korán, gyakran már március közepén rügyezni kezdenek, és éppen ebben az időben érdemes begyűjteni őket, amikor még szép világoszöldek. A rügyező leveleket nyersen is el lehet fogyasztani (többek között rengeteg C-vitamint tartalmaznak), esetleg közvetlenül az ágakról is leehetjük, de gyakrabban készítünk belőlük forrázatot, amelynek fertőtlenítő és vizelethajtó hatása van.

A nyírfatea kiválóan alkalmazható tavaszi tisztítókúrák során, illetve fürdőkben. Jótékony hatású húgyúti fertőzésekben, segít eltávolítani a vese-, illetve húgyköveket, valósággal kimossa az ízületekben lerakódott, reumát és köszvényt okozó méreganyagokat. A nyírfa nem károsítja a vesét, ezért annak elégtelen működése esetén is fogyasztható.

A nyírfa gyógyhatásai
Levele kiváló veseműködés szabályozó, vízhajtó, vesehomok- és vesekőképződést gátló.
Gyógyítja a hólyaghurutot, a húgyutakat anélkül, hogy a vesét irritálná.
Tavaszi kúráknál vértisztító hatása miatt használjuk.
Csökkenti a vér húgysav- és koleszterinszintjét.
Használható prosztatára, narancsbőr és érelmeszesedés ellen.
Tisztítja egész mirigyrendszerünket.
Flavonoid tartalma miatt reumára, köszvényre, ízületi betegségekre is kiválóan alkalmazható.

A nyírfanedv a nyírfa vére. Ez a különleges ital egy évben egyszer gyűjthető és mindössze 3 hét áll rendelkezésre a csapolásra. Már a honfoglaló magyarok is fogyasztották és minden év tavaszán megcsapolták a nyírfákat, hogy ez által értékes nyírnedvhez jussanak.

Tisztaság, védelem, termékenység
A nyírfa elsősorban a tisztaság és frissesség fája. Tavasszal régebben minden fiatal lány nyírfavízzel mosakodott, hogy tiszta, egészséges és sugárzó bőre legyen. Tisztítja ugyanis az eltömődött pórusokat, és segíti a bőr regenerációját. A nyírfából készített főzet ezenkívül jótékonyan hat a különböző ,,bibikre", elsősorban a szájüreg sérüléseire, a hajat pedig egészségessé és fényessé varázsolja.

A hagyomány szerint a nyírfa a megtisztulás, a védelem és a termékenység fája. Nyírfa seprűt régebben a tavaszi napéjegyenlőség idején használtak, hogy vele seperjék ki a régi és rossz dolgokat a házból, valamint megtisztítsák a szobákat, illetve elűzzék a telet. Nyírfavesszőt használtak régebben a neveletlenek és a törvénysértők megbüntetéséhez is. A római tisztségviselők ráadásul állítólag nyírfavesszőt és baltát hordoztak magukkal - annak jeleként, hogy joguk van bárkit korbácsolással büntetni, vagy akár azonnal le is vághatják a törvénysértő fejét. Úgy tudni, hogy Jézust is nyírfavesszővel korbácsolták meg, mielőtt keresztre feszítették.

A mágia értelmezésében a nyírfa az új kezdet, az új lehetőségek, a múlttól való elszakadás fája, vele lehet valami újat, tisztát és frisset létrehozni.

Intelmek a nyírfalevél fogyasztásával kapcsolatban!
Terhesség, szoptatás alatt, valamint gyermekeknek 12 éves kor alatt nem ajánlott. Szívelégtelenségben szenvedőknek, szív- és veseelégtelenségből adódó ödémáknál a fogyasztása nem ajánlott.

Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Fűben fában....  
Dr Hamer - a rák okairól
  2021-01-15 22:04:30, péntek
 
  Lenyűgöző felfedezés a rák valódi okáról: meggyógyulhat a beteg, ha megérti betegsége okát.
Dr. Hamer a 70-es években a müncheni onkológiai klinikavezető orvosa volt, ahol többi kollégájával együtt a daganatos betegeket a hagyományos módon kezelte, mely többé-kevésbé eredményesnek bizonyult.

1978-ban dr. Hamer élete radikálisan megváltozott, mikor tudomást szerzett 19 éves fia haláláról (meglőtték). Nem sokkal fia halála után felesége is távozott az élők sorából. És mindezen szörnyű eseményeket tetézte a felfedezése, miszerint heredaganata van.

Orvosként a betegek sorában találta magát, kezelnie kellett volna saját magát is a rák ellen a hagyományos módszerekkel, melyek sikertelensége szembetűnő volt. Bár úgy tűnik ijesztő, de az alábbi módszer segítette az orvost legyőzni a rákot.

A fia halála és saját rákos megbetegedése arra ösztönözte dr. Hamert, hogy betegei családi életét kezdje el vizsgálni. Azt vette észre, hogy mindegyik betege, a daganatos elváltozás megjelenése előtt, valamilyen súlyos traumán esett át. Egyértelmű volt az elme és a betegség kapcsolata. Már sok tanulmány foglalkozott addig azzal, hogy egyes betegségek súlyos stressz hatására könnyebben kialakulnak.

Minden szerv kivetülése megtalálható az agyban, éppen ezért úgy döntött, hogy megvizsgálja betegei tomográfiáit összehasonlítva a betegség kórelőzményével.

Felfedezte, hogy minden betegség, nemcsak a rák az agy egy bizonyos területének felügyelete alatt áll és összefüggésbe hozható valamilyen előzetes pszichikai traumával.

Pontosabban, egy bizonyos koncentrikus vibrációt fedezett fel az agy adott területein, melyek azonos daganatos elváltozásoknál tökéletesen azonos helyen jönnek létre.

Más szóval, minden rákos megbetegedésnek megvolt az adott területe az agyban, mely nem működött többé jól.

Ezzel a felfedezéssel megalapozta az Új Medicinát (ezek után sarlatánnak titulálták és elvesztette praktizálási jogát, hogy a hatalmas gyógyszercégek, melyek rák elleni szereket gyártanak, ne menjenek csődbe).

1997-ben letartóztatták illegális konzultáció miatt, mert nem volt praktizálási joga, azonban a bíró azt vette észre, hogy dr. Hamer 6500 végstádiumú betege közül 6000 még mindig életben van, amely arány pont az ellentettje a hagyományos kezelés esetén.

Az új medicina a rák vas szabályából indul ki
Vas szabály: mindegyik rák, illetve súlyos betegség egy bizonyos konfliktushoz vagy emocionális sokkhoz vezethető vissza (DHS - Dirk Hamer szindróma, fia után elnevezve), mely először az egyént mentálisan betegíti meg, mikor agyi elváltozások alakulnak ki, majd szervi manifesztációi lesznek.

Ehhez a szabályhoz tartozik még két alapvető következtetés:
- az érzelmi sokk különböző típusai az agy különböző területein okoznak elváltozásokat. Az a zóna, melyben megjelennek ezek a körkörös elváltozások meghatározzák a szervet, melyet érinteni fog,
- minél hosszabb ideig fennáll a konfliktus, annál súlyosabb elváltozást okoz a szerv szintjén,

Ezeket a következtetéseket dr. Hamer állat, majd emberkísérletekkel bizonyította. Az állatok esetében is kialakul valamilyen betegség a súlyos érzelmi sokk hatására.

A betegségek eredete az agyban található
Dr. Hamer megállapította, hogy ,,minden betegséget egy érzelmi sokk okoz (DHS), mely az egyént felkészületlenül éri".

Pszichológiailag: a DHS egy személyes esemény, saját élettapasztalataink által meghatározva és befolyásolva, kiszolgáltatottságunk, személyes felfogásunk, értékeink és személyes meggyőződésünk által. Mindezek mellett a DHS nem csak egy érzelmi konfliktus, hanem biológiai is, melyet személyes fejlődésünk tükrében kell vizsgálni.

Az állatok esetében biológiai sokkot okoz a fészek vagy terület hirtelen elvesztése, fiókák, kölykök elvesztése, nem várt fenyegetés, éhezés vagy halálos fenyegetés.

Egy férfi esetében konfliktuális sokkot jelent a ,,terület elvesztése", mely az otthon vagy munkahely elvesztése által nyilvánul meg. A nők esetében aggodalom valamely családtag iránt, előre nem látott válás, sürgős kórházi ellátás válthat ki ilyen eseményt. Gyerekeknél a szülő, az anya visszatérése a munkába illetve egy válás súlyos érzelmi sokkot okozhat.

Több ezer tomográfia vizsgálatával dr. Hamer rájött, hogy egy DHS az agy egy specifikus, jól meghatározott területét érinti, mely körkörös elváltozásként jelenik meg a felvételen (1989-ben a Siemens igazolta, hogy nem technikai hiba okozza a köröket).

A történés után az agysejtek továbbítják a sokk impulzusait a megfelelő szerv fele, ami jellegzetes elváltozással reagál erre. Ennek az az oka, hogy agyunk úgy fejlődött, hogy azonnal reagálni tudjon a hirtelen fellépő konfliktusokra és veszélyekre.

Míg a kisagyunk és a mandulamag területe az alapvető dolgokra van programozva, mint légzés, táplálkozás és fajfenntartás, addig a nagyagy bonyolultabb funkciók ellátására képes, mint területi, szétválasztási, identitásbeli konfliktusok illetve önértékelés, önbizalom és önbecsülés.

Dr. Hamer kutatásai szoros összefüggésben állnak az egyedfejlődéssel vagy embriológiával, mert attól függetlenül, hogy egy szerv miként válaszol a konfliktusra (daganatképződéssel, szöveti elváltozással vagy funkció zavarral), mindezt a csíraréteg, melyből a szerv és agyszövet alakul ki, határozza meg.

A GNM (Ortogenetikai tumor rendszer) azt mutatja, hogy az endodermális ősagy vagy a mesodermális ősagy által szabályozott szervekben, mint tüdő, máj, vastagbél, prosztata, méh, bőr és függelékei, mellhártya, hashártya, szívburok, emlőmirigyek azonnal sejtburjánzás alakul ki, mihelyt a megfelelő konfliktus létrejön az agy adott területén. Ezen szervek daganatai a konfliktus aktív fázisa alatt is proliferálnak, vagyis burjánzanak (DHS miatt).

Példák:
Tüdőrák
A tüdőrák kialakulásához egy ,,halálfélelem" típusú konfliktust kötnek, mivel a halál pánik megbénítja a tüdőt. A sokkal egyidőben a tüdőszövet alveoláris sejtjei elkezdenek burjánzani és daganatos elváltozást hoznak létre.
A hagyományos véleménnyel ellentétben a sejtburjánzás nem ok nélkül történik, ugyanis ez által megnő a tüdő kapacitása így nő a túlélés esélye.

Dr. Hamer vizsgálatai alapján minden egyes betegnél megfigyelhető volt az agy adott területén a körkörös elváltozás. Minden betegnél a kórelőzményben szerepelt halálfélelem, melyet a daganat biztos diagnózisa váltott ki, a daganatot pedig egy a halálos ítélettől való félelem okozta.

Mellrák
A mellrákot az anya-gyermek típusú illetve a partner-konfliktussal hozták összefüggésbe. Ez a fajta összetűzés mindig az agy tejtermeléséért felelős részén okoz elváltozást. Az anya-gyerek konfliktus létrejön, ha az anya túl sokat aggodalmaskodik gyereke iránt, vagy azt súlyos betegség miatt kórházba szállítják. Ezen idő alatt a tejtermelő sejtek kezdenek el burjánzani tumort hozva létre. Ennek oka, hogy nagy mennyiségű tejet tudjon az anya termelni, amivel segítheti gyereke gyógyulását.

Mi történik az újagy által vezérelt szervekkel?
Míg az ősagy a sokk aktív fázisa alatt okoz daganatos elváltozást, addig az új agykéreg ellenkezőleg. Ezen területben létrejött elváltozások degenerációval járnak a megfelelő szervek szintjén (petefészek, herék, csontok, nyirokcsomók, a bőr, méhnyak-nyálkahártya, hörgők, koszorúér).

A petefészkek vagy herék nekrózisa, osteoporosis, csontrák, gyomorfekély csak akkor alakul ki, ha egy személy érzelmi stressz helyzetben található, ami a sokk-konfliktus helyzethez hasonló.

Vegyük a mell tejcsatornáit példának. Ezek sokkal később fejlődnek ki, mint maga a mellszövet, mert az agy egy magasabb szintje irányítja fejlődését. Az a konfliktus, ami e szerv elváltozását okozza nem más, mint egy elválasztásos konfliktus, mikor a gyereket vagy a párját elválasztják az illető nőtől. Az állatvilágban akkor alakul ki ilyen betegség, mikor az anya kölyke elveszik vagy megölik. Természetes reflexként a tejcsatornák kifekélyesednek. Ennek oka, hogy nőjön a tejcsatornák átmérője, ami könnyebbé teszi azok ürülését.

Megbetegedés fázisa (konfliktus) és gyógyulás fázisa (posztkonfliktus)

Ahogy minden konfliktusra van megoldás úgy a betegségekre is van - állítja dr. Hamer.

Az első fázisban, az aktív konfliktus ideje alatt, az egész szervezet azzal van elfoglalva, hogy szembenézzen az adott helyzettel. Ez fizikai szinten a sejtek elváltozásával, az autonóm vegetatív idegrendszer túlzott ingerlésével jár.

Átlépve a stressz-fázisba az elme teljesen el van foglalva a konfliktus tartalmával. Az alvászavar, étvágy hiánya jellegzetes tünetek lehetnek.

Az aktív fázist hideg fázisnak is hívják, mert a stressz ideje alatt az erek összehúzódnak és hideg végtagok, hideg verejtékezés figyelhető meg. Az egész jelenség intenzitása a sokk intenzitásától függ. Ha egy egyén túl hosszú ideig van ebben az állapotban, halálos következményekkel járhat.

Dr. Hamer bebizonyította, hogy a szervezet magába a rákba nem képes belehalni. A szervezet elpusztulhat a tumor által okozott szövődményekbe, egy életfontosságú szerv leállása miatt, de magába a rákos sejtekbe nem.
Ha valaki meghal az aktív fázis ideje alatt, akkor azt általában a hatalmas energia veszteség, súlyvesztés, alvászavar, mentális és szellemi kimerülés okozza.

A legtöbb alkalommal a legnagyobb problémát a negatív diagnózis vagy prognózis érzelmi pusztító hatása jelenti (,,még hat hónapja van hátra"). A beteget és hozzátartozóit a kétségbeesésbe kergetik az ehhez hasonló kijelentésekkel, melynek egyenes következménye lesz a beteg általános állapotának romlása, amire a hagyományos kezelés nem hat, csak súlyosbítja azt, majd bekövetkezik a halál.

Amennyiben a beteg nem kapott semmilyen kezelést (kemoterápia vagy sugárterápia), akkor a GNM-nek a sikeressége eléri a 95-98%-ot, ami egyszerűen lenyűgöző. Mindezen statisztikai eredményeket hivatalos szervek közöltek dr. Hamer adatai alapján.

Dr. Ulrich Abel epidemiológus és biostatisztikus véleménye szerint elkeserítő az eredménytelensége a kemoterápiáknak. Semmilyen statisztikai bizonyíték nincs arra, hogy a végstádiumú betegek esetében, kiket már műteni sem lehet, bármennyivel meghosszabbítaná azok életét. A rosszindulatú daganatos elváltozások kemoterápiája, mikor már műtét nem lehetséges, ami a daganatok 80%-át teszi ki, tudományos kátyú.

A test önmagát gyógyítja
A konfliktus rendezése a biológiai program második fázisát jelenti. A javító mechanizmusokat a vegetatív idegrendszer segíti. A lábadozás fázisában visszajön az étvágy, azonban valószínű a gyengeség oly mértékű jelenléte, hogy a betege alig képes lábra állni. A pihenés és a megfelelő tápanyag bevitel elengedhetetlen a felépüléshez. A második fázist meleg fázisnak is nevezik, az erek kitágulnak és a végtagok újra melegek lesznek.

A konfliktus egyidejű rendezésével a szervekben változás figyelhető meg, leáll a sejtburjánzás és a sejtelhalás illetve elkezdődnek a specifikus javítási folyamatok.

A gyógyulás egyéb tünetei lehetnek: túlérzékenység, viszketés, görcsök és gyulladás. Betegségek, melyek a gyógyulási fázisban jelenhetnek meg: különböző bőrproblémák, aranyér, gégegyulladás, hörgőgyulladás, ízületi gyulladás, érelmeszesedés, a vese és a húgyhólyag rendellenességei, bizonyos májbetegségek és fertőzések.

A GNM szerint is kétféle daganatot különítenek el, azonban nem az alapján, hogy az rossz- vagy jóindulatú. Vannak tumorok, melyek a konfliktus aktív fázisában (tüdő, vastagbél, máj, méh, prosztata daganatok, stb.) mások a gyógyulási fázisban jelennek meg.

A gyógyulás alapelvei:
Először is a beteg a maga ura. Ura betegségének, nem kell bízzon semmilyen más gyógymódban, csak a saját szervezetében.

A betegnek dolgoznia kell, hogy megértse betegségének okát.

A beteg együtt kell működjön az orvossal, hogy kidolgozhassanak egy olyan programot, ami által a konfliktus megoldódik mentálisan és gyakorlati szinten is.

Megjegyzés:
Dr. Hamer bármely érzelmi konfliktus empirikus megoldására teszi a hangsúlyt, azonban hatásos lehet még a pszichoterápia, hipno - illetve regressziós terápia.

A ráktól vagy haláltól való félelem más konfliktusokat szülhet, a meglévők mellé. Fontos, hogy a beteg teljesen elutasítsa az ehhez hasonló gondolatokat a gyógyulás érdekében.

Egy egészséges ember, aki jól táplált, rendszeresen pihen és mozog, sokkal könnyebben tud szembe nézni az ehhez hasonló konfliktusokkal, illetve kevesebb éri őt.

Az anyagi biztonságban levő embereknek sokkal kisebb az esélye, hogy megbetegedjenek, ellentétben a rossz anyagi körülmények közt élőkkel.

A terhes nők daganatos elváltozásai nyomtalanul gyógyulnak a terhesség harmadik hónapjától kezdődően, mivel a terhesség prioritást élvez, állítja dr. Hamer.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:   Betegségekről  
Amaránt hasznos gyógyhatásai
  2021-01-15 21:52:16, péntek
 
 



A jövő növénye az amaránt, mely az egyik legnagyobb kalciumforrást jelentő élelmiszer .

Ennek a növénynek kalcium- és vitamintartalma nagyon magas. Az amaránt az inkák és az aztékok étrendjében alapélelmiszernek számított, ma újra reneszánszát éli a reformétrendet követők körében. Kultikus jelentősége révén lelki és testi erőt fokozó növénynek tartották.

Az amaránt őshazája Közép-Amerika: az inkák, aztékok nagyon hamar felfedezték egyedülálló beltartalmi értékeit, és folyamatosan termesztették, már 5-6000 évvel ezelőtt. Ugyanolyan jelentős szerephez jutott az őslakosok táplálkozásában, mint a kukorica vagy a bab: még az uralkodónak ,,befizetett" adót is kukorica és amaránt formájában rótták le.

A növény neve a görög amarantos szóból származik, amelynek jelentése: ami sose hervad, vagy a nem hervadó (virág).

Az ősi inka és azték kultúrában az amaránt a kukorica mellett az egyik fő táplálékforrás volt. Peruban, Argentínában, Mexikóban mind a mai napig termesztik sok száz fajtáját, változatát, és fogyasztják a magjából készült változatos ételeket.

Kultikus jelentősége is volt, lelki és testi erőt fokozó növénynek tartották. Hőskora a spanyol hódítók érkezéséig, a XVI. századig tartott, akik a barbár rituálék eszközének tartották, és tűzzel-vassal üldözték, tiltották még a termesztését is.

Ők a búzát ismerték, és erőszakkal el is terjesztették, így az amaránt háttérbe szorult, csak egy-egy eldugott faluban maradt meg. Innen terjedt szájról-szájra néhány hagyományos, ősi recept. Csak a XX. században került újra előtérbe, de ekkor sem a nagy nyilvánosság számára.

Amerikai katonai kutatók foglalkoztak vele, a civil szféra nem is ismerte. A hírzárlat a 70-es évekig tartott, számos kísérletsorozat bizonyította: annyira értékes növényről van szó, hogy szinte nem is lehet róla negatívumot mondani. Ez szó szerint értendő!

Még szélsőségesen negatív kísérletek sem hoztak eredményt: az amarántnak nem lehet ártani, mindent kibír, és annyira jó a tápértéke, összetétele, hogy még az amerikai űrhajósok étrendjébe is beépítették. A nyers mag fehérjéinek biológiai értéke magasabb még a legközismertebb fehérjeforrásénál is, ami hőkezeléssel még tovább fokozható.

Az amaránt kitűnő vas, kalcium, magnézium és cink, valamint egyéb mikroelem forrás. A legnagyobb kalciumforrást jelentő élelmiszer.

Az amaránt magnézium tartalma nagyságrenddel nagyobb a gabonaféléknél, amely jótékony hatással van az elme frissességének megőrzésére, és a szívizom működésére. Nem csak ételeink remek alapanyaga, de dísznövényként is megállja a helyét.

Ma már széles körben hozzáférhető: kapható puffasztott formában is, levele pedig saláták ízletes összetevője lehet.

1974-ben John Robson, a Michigan-i Egyetem (USA) kutatója felfigyelt a mag kitűnő beltartalmi tulajdonságaira, és javasolta, hogy foglalkozzanak a meghonosításával. Ezután a Rodale Intézet lelkes kutatói számos expedíciót vezettek Közép- és Dél-Amerikába, hogy összegyűjtsék a fellelhető tájfajtákat, és hozzálássanak a nemesítéséhez. Kifejlesztették az amaránt agrotechnikáját és élelmiszerként való felhasználásának módjait. Munkájuk eredményes volt, mivel az USA-ban már a '80-as évek óta nagyüzemi módszerekkel termesztik ezt a régi-új növényt, és az ottani boltokban egyre több belőle készült termék kapható.

Az amerikai Rodale Intézetből az utóbbi tíz év alatt az amaránt eljutott Kínába, Belső-Ázsiába, Ukrajnába, Oroszországba, Moldáviába, Lengyelországba, Csehországba, Szlovákiába, Ausztriába és hazánkba is. Termesztése ugyan még mindenütt gyerekcipőben jár, de néhol rohamosan növekszik. Hazánkban 1985 körül kezdtek az amaránt honosításával foglalkozni.

Egészségre gyakorolt hatásai
Az amaránt jelentős fehérje- és zsírtartalma révén kiemelkedik a gabonák sorából. Ásványi anyagai közül kálium-, kalcium-, foszfor-, magnézium-, cink- és vastartalma érdemel külön említést. B2- és B6-vitaminszükségletünk fedezéséhez is jelentősen hozzájárul.

Az amarántmagban a többi gabonához viszonyítva nagy mennyiségű szkvalén található. A szkvalén egy többszörösen telítetlen szénhidrogén, amely a sejtmembrán természetes alkotóanyagai közé tartozik.

Az amaránt rendszeres fogyasztása hasznos lehet a csontritkulás megelőzésében, emellett fehérje-, aminosav-, vastartalma révén a vegetáriánusok étrendjének alapvető kiegészítője lehet.

Élelmirost-tartalma révén a székrekedés megelőzésében, kezelésében is hatásos. A többi álgabonához hasonlóan nem tartalmaz gliadint, a lisztérzékenyek étrendjébe is betervezhető többféle formában.

Kókuszgolyóban helyettesítheti a darált kekszet, de magát a kókuszreszeléket is.

Az amaránt levele saláták ízletes összetevője lehet. Ha a magőrleményt kenyérsütésnél a liszthez adagoljuk, sokkal növelhetjük az otthon elkészíthető kenyér élvezeti értékét.

Hogyan fogyasszuk?
Alaposan megmosva, apróra vágva a nyers vegyes salátákba beletehető. Nagyobb mennyiségből készíthetünk parajmártást a sóskamártáshoz hasonlóan.

Apróra vágva egy kevés vízzel megpároljuk, fedő alatt két percig. Épp hogy összeesik a serpenyőben, máris lezárjuk alatta a gázt. Langyosra hűtjük, hozzáadunk egy evőkanál hidegen sajtolt olajat, két-három gerezd összetört fokhagymát, ízlés szerint sót. Íze a spenótéhoz hasonlít, rizzsel, krumplival, tükörtojással kínálhatjuk.

Érdemes megbarátkozni vele, mert nagyon értékes növény. A magjait kávédarálón megőrölhetjük, beletehetjük a különböző gabonapelyhekből készült ételekbe, de tésztát is gyúrhatunk vele.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Fűben fában....  
Ringló gyógyhatásairól
  2021-01-15 21:45:07, péntek
 
 



A nyár egyik legolcsóbb gyümölcse a vitamindús ringlószilva, melynek sárga, piros vagy zöld gömbölyű termése sokrétűen felhasználható és nem utolsó sorban rendkívül ízletes.

A szilva héjában lévő cellulóz jó hatással van az emésztésre, de hasznos a máj számára is.

Ringló történelem
Egyes feltételezések szerint a ringló kis-ázsiai eredetű. Elnevezéséhez különböző legendák kapcsolódnak, melyek közül az egyik legérdekesebb szerint a francia Reine Claude királynéról nevezték el a gyümölcsöt, hogy kimutassák tiszteletüket. Végleges ,,ringló" formáját - ugyancsak találgatások nyomán - a német ,,Ringlotte" félrehallásából eredeztetjük.

A ringló szilvában található vitaminok és ásványi anyagok élettani hatása kiváló, sokat segíthetnek egészségünk megőrzésében. Élelmi rostban gazdag és sok A- B1- és B2-vitamint tartalmaz. Ásványi anyagai közül a legfontosabb a kálium, a kalcium, illetve a vas. C-vitamin tartalma erősíti az immunrendszert, valamint elősegíti a vas felszívódását, ezzel is akadályozva a vérszegénység kialakulását.

Kiváló fogyókúrás módszer
Az optimális eredmény eléréséhez napi 20 dkg szilva fogyasztását ajánlják a hozzáértők.

Antioxidáns fenoljai semlegesítik a szabadgyököket, védik a sejtfalat. Hatásukra felgyorsul az anyagcsere, fokozódik a zsírsejtek lebontása. A ringló megköti a fölösleges zsírt, így a szervezet nem raktározza el.

Egyes kutatások szerint a ringló szilva fogyasztásával az alábbi eredményeket érhetjük el egészségünk érdekében:
- hatásos lehet különböző ízületi gyulladások megelőzésében,

- fenntartja a sav-lúg egyensúlyt,

- szabályozza a keringési rendszert,

- a szilva fogyasztása csökkenti a szív- és rákbetegségek kockázatát,

- tisztítja a vért, védi a szemet leépülés ellen.

A ringló szilva elkészítéséhez rengeteg finomabbnál finomabb receptet találhatunk szakácskönyvekben, interneten egyaránt.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Fűben fában....  
Hieroglifikus Kanyon-csapás Arizonában
  2021-01-15 21:34:44, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Szép helyek  
Guilin - Kína
  2021-01-15 21:32:24, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Szép helyek  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
2020.12 2021. Január 2021.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 388 db bejegyzés
e év: 2611 db bejegyzés
Összes: 49256 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 321
  • e Hét: 3899
  • e Hónap: 23761
  • e Év: 199636
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.