|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
|
|
2021-02-04 13:08:29, csütörtök
|
| |
| |
Keresztény életünk a liturgikus imából forrásozik!
Február 3-án délelőtt a Szentatya folytatta az imáról szóló katekézisét. Ma azt hangsúlyozta, hogy a liturgiában, a liturgiával végzett ima is szervesen hozzátartozik a keresztény élethez. Elmélkedése után pedig felhívást tett közzé az emberi testvériség első világnapjához kapcsolódóan.
Felhívás:
Holnap lesz az emberi testvériség első világnapja, amelyet az ENSZ közgyűlésének nemrégiben hozott határozata vezetett be. Ez a kezdeményezés figyelembe veszi a 2019. február 4-én Abu-Dzabiban tartott találkozót is, amelyen az Al-Azhar nagy imámja, Ahmed et-Tajjeb, és én aláírtuk az emberi testvériségről szóló dokumentumot a világ békéje és a békés emberi együttélés érdekében. Nagyon örülök, hogy az egész világ nemzetei csatlakoznak ehhez az ünnephez, melynek célja a vallások és kultúrák közötti párbeszéd elősegítése. Holnap délután virtuális találkozón veszek részt az al-Azhari nagy imámmal, az ENSZ főtitkárával, António Guterres úrral, és további személyekkel. Az ENSZ imént említett határozata elismeri, hogy ,,az összes vallási csoport közötti párbeszéd jelentősen hozzájárulhat az egész emberiség közös értékeinek tudatosításához és megértéséhez". Erre irányuljon mai imádságunk és az év minden napján végzett munkálkodásunk!
Az Egyház történetében többször is megjelent a kísértés arra, hogy egy olyan kereszténységet próbáljunk megvalósítani, amely a hívő belső életére korlátozódik, és amely nem ismeri el a nyilvános liturgikus szertartások lelki jelentőségét. Ez a törekvés nemegyszer egy olyan vallásosság feltételezett nagyobb tisztaságára hivatkozott, amely nem függ a külső szertartásoktól, melyeket haszontalan vagy káros tehernek tekintett. A kritika nemcsak egy bizonyos rituális forma vagy a szertartás bemutatásának meghatározott módja ellen, hanem maga a liturgia, az imádkozás liturgikus formája ellen irányult. Valóban léteznek az Egyházban bizonyos lelkiségi formák, amelyek nem tudták megfelelően integrálni a liturgikus dimenziót. Sok hívő, jóllehet szorgalmasan részt vett a szertartásokon, különösen a vasárnapi misén, hitéhez és lelki életéhez inkább más, jámborsági jellegű forrásokból merített táplálékot.
Az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépés történt ezen a téren. A II. vatikáni zsinat Sacrosanctum Concilium kezdetű konstitúciója jelenti e hosszú út legfőbb állomását. Ez a dokumentum átfogóan és egységesen megerősíti az isteni liturgia fontosságát a keresztények életében, akik objektív közvetítést találnak benne, melyet az a tény követel meg, hogy Jézus Krisztus nem egy eszme vagy egy érzés, hanem egy élő személy, és az ő misztériuma egy történelmi esemény. A keresztények imája konkrét közvetítéseken keresztül valósul meg, ilyen a Szentírás, a szentségek, a liturgikus szertartások, a közösség. A keresztény életben nem hagyhatjuk figyelmen kívül a testi és anyagi szférát, mert Jézus Krisztusban ez üdvözítő úttá vált számunkra. Úgy is mondhatnánk, hogy a testünkkel is kell imádkoznunk: testünk is rész vesz az imánkban.
Ezért nem lehetséges keresztény lelkiség, mely nem a szent misztériumok ünneplésében gyökerezne. A katekizmus a következőt írja: ,,Krisztus és a Szentlélek küldetése - a Léleké, aki az Egyház szentségi liturgiájában az üdvösség misztériumát hirdeti, jelenvalóvá teszi és közli - az imádkozó szívben folytatódik" (KEK 2655). A liturgia önmagában nemcsak spontán ima, hanem valami több és eredetibb dolog: olyan cselekvés, mely az egész keresztény tapasztalatot megalapozza, s ezért az ima is esemény, történés, jelenlét, találkozás. Krisztussal való találkozás. Krisztus a szentségi jelek által jelenvalóvá teszi magát a Szentlélekben: nekünk, keresztényeknek ezért van szükségünk arra, hogy részesedjünk az isteni misztériumokban.
Egy liturgia nélküli kereszténység - merem állítani - vélhetően egy Krisztus nélküli kereszténység. Nincs benne a teljes Krisztus.
Még a legcsupaszabb szertartásban is, mint amilyet egyes keresztények végeztek és végeznek a börtönökben vagy üldöztetés idején egy házba rejtőzve, Krisztus valóságosan jelenvalóvá teszi magát és önmagát adja híveinek.
Éppen objektív dimenziója miatt a liturgia az igényli, hogy odaadóan végezzük annak érdekében, hogy a szertartás során kiáradó kegyelem ne vesszen el, hanem elérje mindenkinek a tényleges életét. A katekizmus nagyon jól kifejti: ,,Az imádság magába fogadja és elsajátítja a liturgiát az ünneplés alatt és után" Sok keresztény ima nem a liturgiából származik, de mindegyik, ha keresztény, feltételezi a liturgiát, vagyis Jézus Krisztus szentségi közvetítését. Valahányszor keresztelést végzünk, vagy konszekráljuk a kenyeret és a bort az eucharisztiában, vagy szent olajjal megkenjük egy beteg ember testét, Krisztus van jelen! Ő az, aki cselekszik, és ő jelen van úgy, mint amikor meggyógyította egy beteg ember testrészét, vagy végső rendelkezését meghozta az utolsó vacsorán a világ üdvösségéért.
A keresztény ember imája sajátjává teszi Jézus szentségi jelenlétét. Ami rajtunk kívül áll, az részünkké válik: a liturgia ezt az étkezés oly természetes gesztusával is kifejezi. A misét nem lehet csak ,,hallgatni"! Nem helyes, ha valaki azt mondja, hogy ,,misét hallgatni megyek". A szentmisét nem lehet pusztán hallgatni, mintha csak nézői lennénk valaminek, ami úgy játszódik le előttünk, hogy be se von bennünket.
A misét mindig ünnepeljük, és nemcsak a pap ünnepli, aki vezeti a szertartást, hanem minden keresztény ünnepli, aki azt átéli. A központ Krisztus!
Mi pedig mindnyájan - ajándékaink és szolgálataink sokféleségében - csatlakozunk az ő cselekvéséhez, hiszen ő, Krisztus, a liturgia főszereplője.
Amikor az első keresztények elkezdték istentiszteleti tevékenységüket, Jézus tetteit és szavait aktualizálták, hogy a Szentlélek fényével és erejével a kegyelem által elért életük Istennek felajánlott lelki áldozattá váljon. Ez a megközelítés igazi ,,forradalom" volt. Szent Pál a rómaiaknak írt levelében így fogalmaz: ,,Tehát Isten irgalmára kérlek titeket, testvérek, ajánljátok testeteket élő, szent és kedves áldozatul Istennek. Ez a hozzátok illő istentisztelet" (Róm 12,1).
Az életnek istentiszteletté kell válnia, de ez nem valósulhat meg ima, különösen liturgikus ima nélkül.
Ez a gondolat segítsen mindnyájunknak, amikor misére megyünk: azért megyek, hogy közösségben imádkozzam, a jelen lévő Krisztussal együtt imádkozzam. Amikor például keresztelőre megyünk, ott Krisztus van jelen, ő az, aki keresztel. ,,De, Atyám, ez csak egy szép gondolat, egy üres frázis!" Nem, nem üres frázis. Krisztus jelen van, és a liturgiában együtt imádkozunk Krisztussal, aki ott áll mellettünk
Fordította: Tőzsér Endre SP
Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vatikan_Ferenc pápa |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-04 12:41:24, csütörtök
|
| |
| |
Balázs áldás
...... ..............
Videó Link
- Szent Balázs püspök, vértanú emléknapja: A csodatevő szent közbenjárását a torokbaj és minden más baj, betegség ellen kérjük. Szerdán, február 3-án, a szentmise után, és 7-én, vasárnap a szentmisék után Balázs-áldás lesz, amelyben mindenki részesülhet. Ennek szövege: Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged az Isten a torokbajtól és minden más bajtól: az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Ámen. A Balázs-áldás (Balázsolás) eredete: A legenda szerint egy napon rémült anya sietett Szent Balázshoz, mert fia egy torkán akadt halszálkától fuldokolt.
A szent megáldotta a fiút (vagy eltávolította a szálkát), és így megmentette a haláltól. Szenvedéstörténete szerint Szent Balázs örmény születésű volt, és olyan példamutató keresztény életet élt, hogy Szebaszte hívő népe püspökké választotta.
Balázs erre a Szentlélek indítását követve visszavonult egy hegyi barlangba, innen vezette imádkozva, tanácsokat osztva és gyógyítva a rábízott közösséget.
Vadállatok őrizték, háziállatok módjára engedelmeskedve neki. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Gazdagrét Szentangyaloktemplom |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-04 12:35:36, csütörtök
|
| |
| |
A krisztusi közösség soha nem elzárkózó, bezárkózó, soha nem elég önmagának, és nem is önmagáért van. Krisztus elküldi a tizenkettőt, kettesével, hogy hirdessék az ország örömhírét. Az apostoloknak is jobb közösen dolgozni, együtt tanúskodni. Milyen jó lenne, ha megtalálnánk ezt az egészséges, krisztusi egyensúlyt az életünkben, az Egyház életében. Minden egyházi embernek szüksége volna olyan közösségre, ahol Krisztusra figyel, megtapasztalja őt, és aztán onnan kapva a küldetést, nem egyedül, hanem ketten-hárman lennének Krisztus és az ország tanúi. Tanúságtétellé nemcsak a szavak lesznek, hanem az életmód és a tettek is. Egyszerű, sallangmentes élet, segítő szándék, gyógyító jelenlét.
Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Útravaló_Adoremus |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-04 12:34:04, csütörtök
|
| |
| |
SZENTLECKE a Zsidókhoz írt levélből
Az ószövetségi áldozatok megszűntek.
Járuljunk tehát Jézus örök áldozatához, amely a megváltást hozza!
Testvéreim!
Ti nem kézzel tapintható hegyhez járultatok, sem lobogó tűzhöz, sötét felhőhöz vagy viharos forgószélhez, sem harsonazengéshez vagy mennydörgő szózathoz, amelynek hallatára a zsidók könyörögni kezdtek, hogy ne hangozzék tovább ez a félelmetes szó. Oly rettenetes volt a látvány, hogy Mózes is azt mondta: ,,Rémület és reszketés fog el."
Ellenkezőleg, ti az Úr hegyéhez járultatok, az élő Isten városához, a mennyei Jeruzsálemhez, meg az angyalok ezreihez; a keresztségben újjászületettek ünneplő közösségéhez, akiknek neve fel van jegyezve a mennyben; a mindenek Bírájához, Istenhez, meg a tökéletes igazak lelkeihez, és az új szövetség közvetítőjéhez, Jézushoz, akinek ránk hulló vére hathatósabban kiált Istenhez, mint Ábel kiontott vére.
Ez az Isten igéje. Zsid 12,18-19.21-24
EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Az apostolok Krisztustól gyógyító hatalmat kapnak, és küldetést az evangélium hirdetésére.
Abban az időben Jézus magához hívta a tizenkettőt, és kettesével elküldte őket, hatalmat adva nekik a tisztátalan lelkek felett. Megparancsolta nekik, hogy az útra ne vigyenek semmit, csak vándorbotot: sem kenyeret, sem tarisznyát, sem pénzt az övükben. Sarut kössenek, de két ruhadarabot ne vegyenek magukra.
Azután így folytatta: ,,Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott addig, amíg utatokat nem folytatjátok. Ha valamely helységben nem fogadnak be és nem hallgatnak meg titeket, menjetek el onnét, s még a port is rázzátok le lábatokról, tanúbizonyságul ellenük." Azok elmentek, s hirdették mindenkinek, hogy térjenek meg. Sok ördögöt kiűztek, és olajjal megkenve sok beteget meggyógyítottak.
Ezek az evangélium igéi. Mk 6,7-13
......
Elmélkedés
Az előzményekben Márk evangélista bemutatta Jézus küldetését és szolgálatát, a mai evangéliumi részben pedig áttér a tanítványok küldetésére és szolgálatára. A tanítványok nem önszántukból indulnak és cselekednek, hanem mindent az ő Mesterük megbízása alapján tesznek.
Jézus a kezdeményező, ő ad parancsot nekik arra, hogy mit tegyenek és ő ad nekik útmutatásokat és tanácsokat a szolgálat végzésének módjára vonatkozóan. Minden az Úrtól származik, a küldetés és a küldetés teljesítéséhez szükséges hatalom is. Amikor Jézus küldetést ad, akkor nem az emberi képességekre vagy adottságokra épít, hanem felruházza a küldötteket azzal a különleges erővel, ami hatékonnyá teszi majd szolgálatukat. A tanítványok oldaláról ez úgy néz ki, hogy ők pedig nem önmagukban, nem emberi eszközökben, hanem egyedül küldőjükben bíznak. És bátran bízhatnak abban is, hogy küldetésük eredménnyel fog járni, ha mindvégig az Úr nevében szolgálnak és hűségesek maradnak hozzá. A küldött szolgálatot végez, miközben egészen hasonlóvá válik Mesteréhez, mindenben osztozik az ő sorsában, legyen szó elfogadásról vagy akár elutasításról. A küldötteknek az igehirdetést úgy kell végezniük, hogy a hallgatóság felismerje: az isteni üzenet elutasítása következményekkel jár.
Hallgatok-e Isten küldötteinek szavára?
C. Horváth István Sándor
Imádság
Uram, Jézus Krisztus! Te boldognak nevezted azokat, akik hallgatják az Isten szavát, hallgatnak téged. Nem csupán a szavak meghallgatásáról és a tanításnak való engedelmességről beszéltél, hanem arról, hogy ragaszkodjunk hozzád, aki számunkra a leghitelesebben közvetíted a mennyei Atya szavát és akaratát. Követődként akkor válunk Isten tanítványaivá, ha osztozunk életedben, sorsodban, engedelmességedben, szenvedéseidben és feltámadásodban. Vezess minket, Urunk, az üdvösségre!
Hanganyag Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
2021. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
257 db bejegyzés |
| e év: |
745 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1541
- e Hét: 3311
- e Hónap: 15987
- e Év: 249734
|
|
|
Offline
