|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2021-03-17 22:16:11, szerda
|
| |
| |
Nem vagyok szegény!
Nem, én nem vagyok szegény.
Míg köröttem oly sok rohanva fut
és vágyat vágy után kerget
és csalódva látja, mikor hozzájut,
hogy tőle semmit sem nyerhet, -
az én vágyam Jézusomhoz emel,
belőle édes üdv fakad,
s így a legnagyobb kincset érem el,
nincs senki nálam gazdagabb!
Nem, én nem vagyok szegény.
Míg más örömöt mámortól koldul
boros, mulatós éjjelen
s mikor aztán a valóhoz fordul,
keserve, búja végtelen -
az én örömöm lelkemből árad,
forrását magamban bírom,
szívem a búba bele nem fárad,
minden sebre van gyógyírom.
Nem, én nem vagyok szegény.
Míg más halálra unottan járja
fájóan üres napjait,
célját soha, sehol sem találja,
örök jaj lakja ajkait, -
nékem az élet pompázó Éden,
Jézussal ó mily élvezet!
Jajszót nem ejtek a sok küzdésen,
örök célomhoz ez vezet!
Nem, én nem vagyok szegény.
Míg más kínzó csüggedésbe roskad
csalódásba ébredt álmán,
néki a remény enyhet nem hozhat,
benne mind kétséggé válván, -
az én reményem nem hamvad soha,
roncsokon is tovább zöldel,
Jézusban ez szebb jövő záloga,
mely újult erővel tölt el.
Nem, én nem vagyok szegény.
Míg más szívét a jövő gond tépi,
megrontva boldog jelenét,
aggódva néz: ha a mát átlépi
a jóból néki lesz-e még, -
az én hitszemem Istenemre néz,
hű szerelme ragyog felém,
Atyám ő, gyermekét segítni kész,
oh, hát szegény vagyok-e én?
Nem, én nem vagyok szegény.
Míg más a halált riadtan féli,
benne mindent vesztettnek lát,
röpke perceit szorongva éli,
nincs mi ragyogna sírján át, -
én barátként üdvözlöm a halált,
vele örök jussomat várom,
lelkem Jézusban ha üdvöt talált,
benne nyereség halálom!
Betkó András |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-03-17 21:59:17, szerda
|
| |
| |
Fogd kezem Vezérem!
Szóltál Uram s én követlek,
zászlód alá álltam,
mert mit egykor úgy kerestem,
Benned megtaláltam.
Követlek én, hívő szívvel,
de azt mindig kérem:
Ne engedj el, óh ne hagyj el,
Fogd kezem Vezérem.
Veled megyek, veled járok,
merre vezetsz engem,
habár sokszor akaratod
csak halványan sejtem.
Mit cselekszel? Hová vezetsz?
Félve sohse kérdem.
Bízok benned és megnyugszom,
Fogd kezem Vezérem!
Küzdenem kell, azt jól tudom,
vívni nemes harcot,
Te menj elől, hogy láthassam
mindig dicső arcod.
Vigyen utam sebző rögön,
vagy virágos réten,
nem bánom én, csak légy velem,
Fogd kezem Vezérem!
Hogyha szívem bánat tépi
és könnyeim hullnak,
ha életem víg napjai
mind gyászba borulnak,
óh Jézusom! Vígasztalóm!
Komor bánatéjben
Töröld könnyem, csittítsd szívem,
Fogd kezem Vezérem!
Vezess engem, megnyugváshoz
vad kétség öléből,
vezess dicső világodra
a gyász sötétjéből.
Nálad jó lesz, jó lesz minden,
bár most fájón vérzem,
vezess át a próbatüzön,
Fogd kezem Vezérem!
A magány fáj, óh ne hagyj el,
szívből vágylak Téged,
Hogyha illetsz szent kezeddel,
lelkem újraéled.
Míg honom elérem,
ez lesz szívem hő fohásza:
Fogd kezem Vezérem!
Betkó András |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-03-17 13:18:07, szerda
|
| |
| |
Atyánk az Isten!
A kínzó bánat két szemedből
miért sajtol bús könnyeket?
Nincs menekvés a gyötrelmekből,
sorsod talán csak a könny lehet?
Atyánk az Isten! Nézd csak, Tőle
minden sebre gyógyír árad,
oh jöjj testvérem, végy belőle
s nem kínoz bú, semmi bánat.
Emészti szíved a bűnös múlt?
Marcangol tán a bűntudat?
Kebledben poklok vad tüze gyúlt
s szemed menhelyet vágy, kutat?
Atyánk az Isten! Nézd, küldött Ő
Megváltót, Megmentőt néked
kinél a bűnéért bűnhődő
nyerhet boldog békességet!
És hogyha tán tétovázva állsz
utadon, a létnek terén,
Merre? Hová? Vezérsugárt vársz,
mely ragyogna élted egén, -
Atyánk az Isten! Fölfelé nézz,
szárnyaljon magasba lelked,
ha hozzá mind-mind közelebb érsz,
élted célját már meglelted.
Miért vergődni hát a porban,
miért taposni bűnmocsárt?
Miért nem hagyod el azt nyomban,
ha tudod, hogy lelkednek árt?
Atyánk az Isten! És mi hol vagyunk?
Mily szennyes lett égi képünk!
Jöjj testvér, jöjj, itt nem maradunk,
Golgotán megtisztul lényünk!
Úgy. És most nyújtsuk testvérjobbunk
minden zarándoktársunknak,
e nagy, szent hitben egybeforrjunk
s tisztítsa meg ez vágyunkat.
Atyánk az Isten! Félre tehát
minden önzés, minden harag,
testvérem, köztünk lehet-e gát,
ha egy Atyát imád a szív s ajak?
E hitben nem riaszt az élet,
ködös jövőtől nem félünk,
a küzdelmek, a szenvedések
öröklétre edzik lényünk.
Atyánk az Isten! Hitszemünkkel
meglátjuk őt a viharban,
nem hagy magunkra küzdelmünkkel,
erőt ad a nemes harcban.
Az ajkunk öröméneket zeng,
béke tölti el kebelünk,
sötét árny felettünk bárha leng,
megyünk tovább, nem csüggedünk.
Atyánk az Isten! Előre hát,
utunk végén ölébe zár.
E hitben járjuk a Golgotát,
mely után reánk a menny vár!
Betkó András |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-03-17 10:34:54, szerda
|
| |
| |
Jézus hálaadása
,,Jézus pedig vevé a kenyereket, és hálát adván,
adta a tanítványoknak, a tanítványok pedig a
leülteknek; hasonlóképpen a halakból is, amennyit
akarnak vala" (János 6, 11).
Mint mindenben, Te lettél példaképem
a hál'adásban is. Csodás jelet
mutatva benne, Isten hogy szeret!
Kezedtől áldva testi -lelki étkem.
Hatalmas szükségből fakadt a hálád,
mikor vendéged volt az ötezer...
Hitetlenségemből ez fölemel,
és hitszemem a nincs ködén is átlát.
Nem mindig áldásból fakad a hála,
fordítva is lehet - testvér - , mint Nála,
hogy hála termi meg a drága áldást.
Ezért hitem számára hadd legyen
való a jövő is, mint a jelen!
ó, add, Uram: hitben is legyek hálás!
Balog Miklós |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-03-17 10:24:09, szerda
|
| |
| |
Asztali áldás
Gondviselő atyaságod imádjuk örökre Urunk, mert
rendszeresen rakod asztalainkat bő eledellel.
Ámde, ha látjuk a sok millió nyomorult, beteg embert,
kikről az éhség marta le csontig a húst meg a bőrt is,
nem csúszik le az étel. Torkunkat keserűség
marka szorítja. Miért nem ad enni ezeknek a gazdag,
s mind, akinek több van: ki igédet idézgeti meddőn,
vagy ki tagadja, de emberiességről prédikálgat?
Rázd fel, Urunk, Lelked viharával a népvezetőket,
mindet, akár hisz, akár nem, az éhség elleni harcra!
Mert ha sokáig aszalja a kín népek millióit,
csontvázak roppant seregében özönlik utolsó
ellenségünk ránk, a halál; vagy a szörnyű, hatalmas,
mérges Gomba tüzében, örök hamuvá elegyít majd
gyilkosainkkal, egyenlő részt juttatva magából,
mert nem tettük az életet egyformán lehetővé
minden fajnak e földön: az önzés akkora bennünk.
Isteni legmagasabb rendű aktív szeretet kell,
és a te bölcsességed Urunk: bonyolultak a dolgok...
Drága kegyelmi időddel is áldj meg: a béke korával,
hogy legalább részben, jóvátegyük égbekiáltó
sok közönyünk vétkét, mely századok óta gyülemlik!
Égi Atyánk! valahányszor eszünk, juttasd eszünkbe
nagy felelősségünk! Ne nyugodjunk, míg valamit nem
tettünk mindazokért, kiket ínség pokla emészt el!
Van lehetőség rá, ha erősen akarjuk, aminthogy
megmozdítunk mindent, hogyha saját kenyerünkért
kell kalapolni, avagy ravaszul szervezni a harcot.
Hadd legyen egy test bús bolygónkon az emberi faj már,
hogy nekem is fájjon, ha a másik akármiben szenved!
Add meg, Urunk, hogy így könyörögjük az asztali áldást,
hálával megelégedvén mindazzal, amink van,
és soha meg ne feledkezzünk a nyomorba' levőkről,
s mindarról, akinek sokkal rosszabb ma a sorsa!...
Hallgasd meg dadogó szavaink a kenyérszaporító
szent Fiadért! Áldassék nagy neved Általa!
Ámen
Balog Miklós |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2021. Március
| | |
|
|
| ma: |
2 db bejegyzés |
| e hónap: |
232 db bejegyzés |
| e év: |
2303 db bejegyzés |
| Összes: |
35882 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1362
- e Hét: 2257
- e Hónap: 14132
- e Év: 201934
|
|
|
Online
