|
2021-03-18 20:00:09, csütörtök
|
| |
| |
A Hallstatt-kultúra és a La Téne-kultúra elterjedése.
A kelták varázserővel bíró jós papjai voltak a törvények tudói is
EMBERT IS ÁLDOZTAK A KELTA VARÁZSLÓ PAPOK, A DRUIDÁK 
A druidák az ókori kelta társadalom legmagasabb osztályrendjét alkották a nemesekkel együtt, az Alpoktól északra és a Brit-szigeteken élő kelta társadalmakban, amíg a vallást ki nem szorította a Római Birodalom hite, illetve a kereszténység. A druidák egyszerre voltak papok, döntőbírók, gyógyítók és tudósok. A druida szertartások a gallok kultúrájának is részét képezték.
A druidák a kelta nép ősi varázsló papjai voltak, a legtanultabbak és a legjobban tiszteltek a kelták között. Érdekesség, hogy nők és férfiak egyaránt tagjai voltak a druida papságnak és egyenjogúságban tevékenykedtek. A tudományok, a gyógyítás, a vallási rituálék is nekik köszönhetők. Legendák szólnak látnoki képességeikről és ékesszólásukról.
Sokféle szerepben
Az ókori kelte társadalom legmagasabb osztályrendjébe tartoztak a nemesekkel együtt az Alpoktól északra és a Brit-szigeteken élő kelta társadalmakban, amig a vallásukat ki nem szorította a Római Birodalom hite, illetve a kereszténység. A druidák egy személyben voltak papok, döntőbírók, gyógyítók és tudósok. Mivel sok mindenhez értettek, több feladatot is elláttak, azemberek spekulációi és legendák övezték tevékenységüket.
A "druida" egy kelte szó latin átírásából származik, az eredeti kifejezés egy különleges társadalmi osztályt jelölt, melynek tagjai jóslással és szertartásokkal foglalkoztak.
A druidák mentesültek a katonai szolgálat alól és nem kellett adót fizetniük.Mivel ők voltak az ősi, iratlan törvény tudói és őrzői, a köznép fölötti itélkezés is az ő joguk volt.
Természetfeletti erők
Középkori. a 12 századból származó ír kéziratok - amelyek a 8. századig visszanyúló szövegeken alapulnak - számos történetet tartalmaznak, amelyekben a druidág a király fontos tanácsadóiként szerepelnek.Ezekben a történetekben a dridáknak olyan erőket tulajdonítanak, amelyek természetfölöttinek is nevezhetők, meg tudták jósolni a jövőbeni eseményeket, köztül az írek legfőbb királyának a halálát.
Több istenben hittek, és az istenek között tiszteltek bizonyos természeti elemeket, mint a nap, a hold, a csillagok, valamint különböző növényeket, pédául a tölgyfát, fagyöngyöt és a magyalt, továbbá ligeteket, hegycsúcsokat, patakokat, tavakat.
Hittek a lélekvándorlásban, vagyis hogy a halál után a lélek nem pusztul el, hanem egyik emberből a másikba költözik.
Ünnepeiket és vallási szertartásaikat kizárólag szabad téren tartották, gyakran az erőben, szent ligetekben vagy szent kutak mellett.. Valószínüleg sok szertartás során mutattak be állatáldozatot, de számos római író állítja, hogy embereket is áldoztak.
Szájrál szájra terjedt
Mivel az ókori kelták nem ismerték az írást - szent énekeik, imáik és varázsverseik stájhagyomány útján terjedtek és öröklődtek - a druidákkal kapcsolatos minden leírás más, főként római forrásokból származik. Julius Caesar római hadvezér, politikus és diktátor például így írt róluk a Krisztus előtti 50-es években, miután a a római seregek élén lerohanta Galliát, vagyis a mai Franciaországot: a druidáknak ,,a szent dolgokban van szerepük, ők hajtják végre a nyílvános és magánáldozatokat, és ők értelmezik a vallás minden vonatkozását".
A későbbi császár azt is feljegyezte, hogy a druidákat erősen foglalkoztatja a csillagászat, az oktatás és a hősiesség kultusza, továbbá hogy szokásuk emberáldozatokat végrehajtani isteneik tetszésének elnyerésére: az élő emb ereket szalmabábukban helyezték el, amelyeket aztán meggyújtottak.
Vérszomjas szertartások
Minden forrás a druidák más-más tulajdonságát emeli ki, vannak római értekezések, amelyek elsősorban a druidák vérszomját elemezték. Idősebb Olinius /teljen nevén Caius Plinius Secundus Maior/ római író, polihisztor a halálos mérgű fagyöngy és az emberáldozatok szerepének fontosságát emelte ki: ,,Meggyilkolni egy embert egyet jelentett a legájtatosabb cselekedet végrehajtásával, húsának elfogyasztása pedig a legreősebb egészségbeli áldást jelentette.
Tacitus római történetíró egy olyan csatáról írt, melynek sorána a druidák ,,foglyok vérével öntözték oltáraikat, és isteneikkel emberi belsőségeik útján tanácskoztak".
Ezek alapján nem véletlen, hogy a rőmaiak jelentős veszélyt láttak az ilyen embertelen ritusok kitalálóiban és levezénylőiben.
A legújabb bizonyítékok szerinr a druidák rituális emberáldozatokat hajthattak végre, és megették áldozataikat. A régészek szerint mindez arra utal, hogy a rómaiak beszámolói a kelták kegyetlenségérőé nem volt túlzó.
A druidák legfontosabb szimbóluma a kör, amely az emberiség legelsőként használt jele. a végtelen és a tökéletesség kifejezője. Emellett a spirál, ami az örök változásra utal.
A kelta népek és nyelvek elterjedése
Miért tudunk annyira keveset az ókori kelta druidákról?
Link
Csak mások elbeszéléseiből ismerjük az ókori kelta druidákat
Link
A Stonehenge-nél máig megemlékeznek a régi szertartásokról
Az 1781-ben Londonban alakult Druidák Ősi Rendje canterburyi páholya a 19.-20. század fordulóján
A fagyöngy és a magyal fontos növényük volt
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
Offline
