|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2021-03-08 23:04:17, hétfő
|
|
|
Uram, nem becsülnek
Sok ember úgy kezel, miként a kályhát,
ha rossz idő jár rá: nagyon szeret,
de félretesz, feledve zord időket,
mihelyt útjára újra nap nevet.
Ember!
Ő nem tesz félre, míg a kegyidő tart.
Hogy meddig? - Nem tudod. Így érdemes,
Ó, érdemes szeretni jóban-rosszban,
mert jaj nekünk, ha egyszer félretesz!
Balog Miklós |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2021-03-08 22:57:01, hétfő
|
|
|
Örök nagypéntek
"Ezért ő mindörökre meg is tudja tartani azokat,
akik őáltala járulnak Istenhez, mert mindenkor él,
hogy esedezzék érettük" (Zsidókhoz 7,25).
Legtöbbet értünk Krisztus áldozott...
s végül a keserű pohár betölt:
mint néma bárány nyírója előtt,
tűrte a kínt, mely rút halált hozott...
De sorsa örök lelki Golgota,
mert nincs nyugalma még a Mennybe' sem,
amíg e földön annyi bűn terem.
S megszólal akkor Isten, az Atya:
"Fiam, nem nézik égi érdemed:
rájuk zúdítom büntetésemet,
kínpoharad többé meg nem telik!"
De Jézus szól, szeméből könny pereg:
"Atyám, nem tudják mit cselekszenek,
nézz öt sebemre, s bocsáss meg nekik!"
Balog Miklós |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2021-03-08 20:12:18, hétfő
|
|
|
Gyümölcstelen ősz
Ősz szele tépi a fákat,
űzi a fonnyadozó levelet,
látszik a légben a langy lehelet,
s gyötrik a szívem a vádak:
,,Ittad a bort, prédikálva vizet,
nem cselekedte a jót a hited.
Hol van a lelki gyümölcsöd?
Jaj, a kegyelmi időd, ha lejár,
nem hívogat soha többé a nyár!
Vád ma gyümölcstelen őszöd."
S bennem a hit szava így könyörög:
,,Jöjjetek újra, ti drága idők!
-lelkem a bánatot issza,
úgy elaszott a virág, a haraszt...-
Őszbe ti hozzatok újra tavaszt!
Jöjjetek újra ti vissza!"
Balog Miklós |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2021-03-08 07:29:19, hétfő
|
|
|
,,Mester, mondjad!"
,,És felkelvén Jézus, monda néki : Simon, van
valami mondanivalóm néked. És az monda:
"Mester, mondjad" (Lukács 7,40).
Úr Jézusom! Emlékszem, nagyon sokszor
volt számomra sok mondanivalód,
de nem akartam még a szent valót,
hogy megszabadítsd lelkem a gonosztól.
Csak azt szerettem volna olykor-olykor,
hogy bennem más ne lássa, csak a jót.
Aztán szavad bús büntetésben szólt,
s most látom csak, hogy áldás volt az ostor.
Most hallom igéd és visszaemlékszem,
túlnőve minden titkos tüzű vészen,
mikor lelkem házadban megpihen:
Élőid közt voltam, mégis halottad,
mert zárva volt igéd előtt szívem,
De most kitárom, s várom:
,,Mester, mondjad!"
Balog Miklós |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2021-03-08 07:06:32, hétfő
|
|
|
Engedelmesség és szabadság
Jézus úgy áll Isten előtt, mint az engedelmes és a szabad. Mint az engedelmes cselekszi az Atya akaratát, vakon követve a neki parancsolt törvényeket. Mint szabad, igent mond erre az akaratra a legsajátabb felismerésből, nyitott szemmel és örömteli szívvel igenli, saját akaratává teszi, újra és újra követi. Az engedelmesség szabadság nélkül rabszolgaság, a szabadság engedelmesség nélkül önkény. Az engedelmesség megköti a szabadságot, a szabadság pedig megnemesíti az engedelmességet. Az engedelmesség a teremtményt a Teremtőhöz köti, a szabadság pedig szembeállítja a teremtményt saját képével és hasonlatosságával, Istennel, a Teremtővel. Az engedelmesség megmutatja az embernek, hogy ki kell mondania önmagát, ki kell mondania azt, ami jó, és amit Isten követel tőle (Mikeás 6, 8), a szabadság pedig arra készteti az embert, hogy önmagából kifolyólag cselekedje a jót. Az engedelmesség tudja, hogy mi a jó, és megcselekszi. A szabadság kockáztatja a cselekvést, és felállítja az ítéletet a jóról és a rosszról, ennek jogát Istennek tulajdonítja. Az engedelmesség vakon követ, a szabadságnak nyitottak a szemei. Az engedelmesség anélkül cselekszik, hogy kérdezne, a szabadság pedig rákérdez az értelemre. Az engedelmességnek kötöttek a kezei, a szabadság alkotó. Az engedelmességben az ember Isten tízparancsolatát követi, a szabadságban az ember új tízparancsolatot teremt. Felelőssége tudatában mind a kettőt megvalósítja, mind a szabadságot, mind az engedelmességet. Magában hordozza azt a feszültséget, hogy az egyik másikkal szembeni önállósulása a felelősség végét jelenti. A felelősségteljes cselekvés kötött, és mégis alkotó.
Dietrich Bonhoeffer |
|
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
|
|
|
|
2021-03-08 06:57:52, hétfő
|
|
|
A szabadság fogalma
A szabadság fogalma a német szellemtörténetben is az egyik legnagyobb jót jelenti (idealizmus). Szükséges azonban közelebbről meghatároznunk, mit is jelent. Szabadnak lenni valamitől akkor tapasztalja meg beteljesülését, ha valamiért szabad tud lenni. Szabadnak lenni egyedül a szabadságért, anarchiához vezet. A szabadság bibliai értelemben a következőt jelenti: Szabadnak lenni Isten és a felebarát szolgálatára, szabadnak lenni az engedelmességre Isten parancsaival szemben. Ez a következőt előfeltételezi: belső és külső kényszertől szabadnak lenni, ami akadályoz minket ebben a szolgálatban. A szabadság tehát nem minden tekintély feloldódását jelenti, hanem a következőt: Isten szava által rendezett és korlátozott tekintélyek és kötelmek között élni. Az individuális szabadságjogok kérdése, mint például a szólás-, a sajtó és a gyülekezési szabadság stb. csak ebben a magasabb rendű összefüggésben válaszolható meg. Minden attól függ, hogy milyen mértékben szükségesek ezek a szabadságok, és alkalmasak arra, hogy az Isten törvénye szerinti élet szabadságát előmozdítsák és biztosítsák. A szabadság elsősorban ugyanis nem individuális jog, hanem felelősség. A szabadság elsőrendűen nem az individuumra irányul, hanem a felebarátra.
Dietrich Bonhoeffer |
|
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
|
|
|
|
2021-03-08 06:47:31, hétfő
|
|
|
Vajon használhatók vagyunk még?
Gonosz tettek néma tanúi voltunk. Minden hájjal megkentek vagyunk. Megtanultuk a tettetés, megjátszás és a többértelmű beszéd művészetét. A tapasztalat bizalmatlanná tett minket az emberekkel szemben, és gyakran adósuk maradtunk az igazsággal és a szabad szóval. Elviselhetetlen konfliktusok által felőrlödtünk, sőt még cinikusakká is váltunk. Vajon használhatók vagyunk még? Nem zsenikre, nem cinikusokra, emberek megvetőire, nem rafinált taktikusokra, hanem egyszerű, szerény, egyenes emberekre van szükség. Vajon belső ellenálló erőnk elég erős-e mindazzal szemben, amit ránk kényszerítenek, és elég erős-e önmagunkkal szemben őszinteségünk, hogy önmagunk megítélésében kíméletlenek legyünk, s így újra megtalálhatjuk az utat az egyenességhez és az egyszerűséghez.
Dietrich Bonhoeffer |
|
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2021. Március
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
232 db bejegyzés |
e év: |
2303 db bejegyzés |
Összes: |
35815 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 870
- e Hét: 3772
- e Hónap: 65441
- e Év: 184533
|
|
|