|
2021-06-29 21:30:47, kedd
|
| |
| |
565 ÉVE III. KALLIXTUS PÁPA 1456. JÚNIUS 29-ÉN RENDELTE EL A DÉLI HARANGOZÁST
A magyar és nyugati hagyomány szerint a déli harangszó az 1456. július 22-i, nándorfehérvári diadallal függ össze, amikor a Magyar Királyság déli kapujának tartott végvárat Hunyadi János megvédte a muszlimok támadásától.
III. Kallixtus pápa "Imabullá"-jában rendelte el a déli harangozást és a győzelemért esdeklő imát, miután Európa uralkodóinak közömbössége miatt nem tudott keresztes hadjáratot szervezni a mindinkább előrenyomuló török ellen. Elrendelte, hogy minden templomban mondjanak imát a pogányok ellen, délben pedig háromszor kongassák meg a harangokat, amellyel "jel adassék minden hívőnek, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak".
1500. augusztus 9-én VI. Sándor arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg.
Elkésett harangszó, avagy miért harangoznak délben?
1456. június 29-én indult útjára imaként a déli harangszó a nándorfehérvári védők tiszteletére, akik július 22-én a mai Belgrádot védve visszaverték II. Mehmed török szultán csapatait. Az Országgyűlés 2011. július 4-én ezt a napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.
A török félhold hódítása
A déli harangszóra mindenki felkapja a fejét. Sokaknak eszébe juthat, hogy ez az a pillanat, amikor összeül a család a hétvégén az asztal körül, és jön az ebéd. Vagy az a történelmi háttértudás is felbukkanhat, hogy valójában Hunyadi János 1456-os nándorfehérvári diadalát ünnepeljük. De ez az ismeret annyira hibás, mint Dugovics Titusz hősies ugrása a törökkel a mélybe.
Hunyadiék hősök voltak mind, és a pápa pont arra kívánta felszólítani a világ keresztényeit, hogy imádkozzanak a védőkért.
Pár évet még visszalépve, 1453. május 29-én az oszmánok huszonéves uralkodója, II. Mehmed (1451-1481) elfoglalta a ,,városok városát", a Bizánci Birodalom fővárosát, Konstantinápolyt (korábbi nevén Bizánc, majd később Új Róma), amely a Keleti-római Birodalom egyik leggazdagabb városává nőhette ki magát központi feladatköréből adódóan, sőt idővel a történelemben további fontos szerep hárult rá.
A fiatal szultán felvette a Hódító megnevezést, és a várost megtette fővárosává.
1453 után gyakorlatilag már Isztambulnak nevezték a települést, ám hivatalosan csak 1930-ban nevezték át.
Déli végen déli harangszó
A Hódító szultán nem várt sokáig. Az egykor még Nagy Lajos (1342-1382) magyar királlyal kötött fegyverszüneti megállapodások már lejártak, ennek következményei már láthatók voltak Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) király uralkodása alatt, amikor Nikápolynál vereséget szenvedtek a francia-magyar összevont erők.
A törökök hosszú ideig próbáltak betörni az ország területére, de a déli határvonalon épült végvárrendszer ezt mindig megállította. Ennek a vonalnak volt az egyik központja Nándorfehérvár, amelyet Szilágyi János és emberei hősiesen védtek a betörő oszmánok ellen.
A pápa, III. Kallixtusz (1455-1458) a hódítók ellen keresztes hadjáratot hirdetett, majd 1456. június 29-én kiadott imabullájában elrendelte, hogy
napi háromszori harangszó szólítson imára minden hívőt a kereszténység védelmében, így buzdítsák mindazokat, akik a hódítók ellen küzdenek.
III. Kallixtusz Fotó: Ipsumpix / Corbis / Getty Images Hungary
A pápa kérésének eleget téve 1456 nyarán - zömében németekből és csehekből álló - nagy keresztes sereg gyűlt össze Bécs mellett Hunyadi János és Kapisztrán János vezetésével.
Későn érkező hír
A többhetes török ostromot megtörő magyar ellentámadás július 22-én fordította meg végérvényesen a csata kimenetelét, amikor Hunyadi János elfoglalta a török ágyúállásokat. Sokan az ima erejének tulajdonították, hogy a túlerőben lévő törökökkel szemben a Hunyadi János és Kapisztrán János vezette sereg győzelmet aratott.
Ezután több mint fél évszázadig nem érte támadás a keresztény Európát délkeletről.
A pápai imabulla-rendelkezése és a nándorfehérvári diadal híre körülbelül egy időben érkezett meg a magyar fővárosba és Bécsbe, ezért ivódott be a köztudatba másként, mint amit eredetileg jelentett. A pápa augusztus 6-án értesült a győzelemről, ezután rögtön elrendelte, hogy azt a napot az egész kereszténység ünnepként tisztelje.
Későbbi visszaemlékezésekben és levelekben az áll, hogy a déli harangszó a nándorfehérvári csata győzelméért szóló hálaadás. VI. Sándor pápa egyik bullájában arról rendelkezett, hogy a harangszó minden délben szólaljon meg a keresztény világban, mert ez mutatja a kereszténység véderejét és az összetartozást.
Nándorfehérvár /Belgrád/ ma
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
|
|
Offline
