Belépés
liliana01.blog.xfree.hu
Hagyd el néha a kitaposott ösvényt, és vesd magad az erdőbe! Biztosan találni fogsz valamit, amit még sose láttál. Alexander Graham Bell Szalóki Lívia
1947.08.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Még rám nevet a hold
  2021-07-26 20:42:50, hétfő
 
 


Hirth Éva - Még rám nevet a hold

Emlékszem, mikor még forrón ölelted derekam,
a fellegek kéksége lubickolt a tengerben ,
hajam fújta a szél,tüzesen csókoltad ajakam,
elvesztünk,a végtelennek tűnő szerelemben.
Ó az ezüst hold, olyan sokat tudna mesélni,
és a játékosan táncoló gyémánt csillagok,
mióta elhagytál ,már nem jönnek meglesni,
mezítelen testem olyan árva, elhagyatott.
Már nem ölelkezik a kék ég a tengerrel,
már minden szürke, minden oly sivár, komor,
már nem játszadozik a hajam a szellővel,
már nem sós a tenger illata, inkább dohos.
Nézem a szemközti elhagyatott szigeteket,
elmémben tombolnak az utolsó szavaid,
most nehéz,de tudom,hogy a hold még rám nevet,
az ég ,kék lesz,és hallom a madárka dalait.

Hirth Éva
 
 
0 komment , kategória:  Szerelem és szeretet  
William Blake: Mosoly
  2021-07-26 20:09:35, hétfő
 
 


William Blake:Mosoly

Van Mosoly, Szereteté,
És van csalárd Mosoly,
S van a Mosolyok Mosolya,
Miben e kettő egybefoly.
S van Szigor, Gyűlöleté,
S van a Dölyfnek is Szigora,
És a Szigorok Szigorát
Nem tudod feledni soha,

Devecseri Gábor fordítása

 
 
0 komment , kategória:  Idézet özön   
Dallos Sándor tollából : a férfi szerelemről
  2021-07-26 20:04:28, hétfő
 
 


Egy férfi olyan szerelmes lehet egy nőbe, hogy az egész valóját eléje terítheti, melléje lehozza a csillagos eget, de szerelmében akár csodát is csinálhat, és a nő mégiscsak félig tudja visszaszeretni. Tudod- e, miért? Mert annak a férfinak, akármit csinál is, erre a nőre vonatkozólag ennyi a gyújtóhatása. Egy másik férfi viszont csak ránéz ugyanerre a nőre, egy hangot kiejt, egy parányi gesztust csinál, s a nő már izzik belül, mint a fehérre melegített vas. Oly gyúlékony erre a férfira. És ez ellen nem lehet tenni semmit. Ez így van, ezt a félszerelmet a férfinak egyszerűen el kell viselnie.

Dallos Sándor
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
SzapphoAphroditéhoz
  2021-07-26 19:57:17, hétfő
 
 


SzapphoAphroditéhoz

Tarka trónodon, kegyes Aphrodité,
Zeusz leánya, már könyörülj te rajtam!
Fájó kínra mért csalod, ó hatalmas,
tőrbe a lelkem?

Inkább jőjj hozzám, ahogy annyi másszor
mindig hajlottál a szavamra, s jöttél,
kedvemért elhagyva aranylakását
égi atyádnak.

Fürge pár veréb a kocsidba fogva
siklott, míg a föld feketéllt a mélyben,
sűrűn verték szárnyukat, égi úton
vágva az ösvényt.

Gyorsan érkeztek veled, és mosoly járt
halhatatlan arcodon, ó te boldog,
úgy kérdezted, hogy mi bajom, mi végre
hívtalak újra,

hogy mi kívánság gyötör újra engem.
,,Csábító szóval kit akarsz, hogy hozzád
hozza Peithó hű szerelemre, Szapphó,
mondd ki, ki bántott?

Mert ha most kerül, hamar ő keres fel,
most ha nem kell tőled ajándék, ő ad,
most ha nem szeret, hamar érted ég majd,
bár ne akarja."

Jöjj ma is hozzám s szabadíts ki engem
súlyos gondomból, s mire hajt a lélek,
teljesíts nekem te magad s e harcom
küzdd velem együtt.
 
 
0 komment , kategória:  Szerelem és szeretet  
Szerelmi játék
  2021-07-26 19:53:21, hétfő
 
 


Sztyepan Scsipacsov - Szerelmi játék

Tévedsz, hogyha azt hiszed a szerelem csak játék
Vagy lobogó fáklya, mely az ujjaidra ráég.
Együtt ülni, kéz a kézben, a kispadon este,
Sétálni a patak partján csillagokat lesve
Kedveseddel szombaton vígan táncba menni...
Tévedsz, hogyha azt hiszed a szerelem csak ennyi.
Nagy dolog a szerelem és hogy múlnak az évek
Még nagyobb lesz, meleg kendő, úgy betakar téged
Erő elszáll, szépség hervad, jön az ősz, a tél is
Aki szeret melletted lesz, megbecsül majd mégis
Az életet véges végig együtt kell leélni
Úgy válik el , mit ér a nő és mit ér a férfi
Jót és rosszat megosztani, kacagni és sírni
A szerelem dal, amelyet együtt kell megírni.
 
 
0 komment , kategória:  Szerelem és szeretet  
Az öregség
  2021-07-26 17:45:13, hétfő
 
 


Az öregség

Magamtól nem jut eszembe foglalkozni az évek múlásával. Élünk, ahogy tudunk, annyi idős vagy, amennyinek érzed magad, csak egészséges legyek, a többi nem érdekel - ilyesmiket hallok, ha szóba kerül a öregedés. Viszont mostanában egyre több interjút olvashatok az online térben is, amelyeknek híres emberek, sőt általam nagyra becsült híres emberek valahányadik kerek X-e az apropója. Elgondolkodtam hát a témában: öregnek lenni nem jó. Nem jó, mert... Amíg fiatalabb voltam, gyakran vonzott a pihenés gondolata, hiszen ki ne örülne, ha a hétköznapok forgatagában / ahol állandóan meg kell felelni - jó anyának, feleségnek, háziasszonynak, kiváló munkaerőnek lenni egyidejűleg /, ölünkbe hull egy-két szabadnap. Az értelmes célok megacélozzák az embert, ha fogytán az ereje, akkor is bizonyítani akar - talán a bizonyítás vágya, az elismerés óhajtása, vagy a fene tudja, miféle energia hajtja. A nyugdíjas már szabadabban él. Nincs főnöke, maga osztja be az idejét, nem tartozik elszámolással senkinek - hacsak nem a saját lelkiismeretének. Akkor fekszik, amikor kedve tartja, s nem is az ébresztőóra berregése zavarja fel hajnalban, amikor még az igazak álmát aludná. Öregnek lenni mégsem jó - adok igazat annak a művésznek, aki félig viccesen, de véresen komolyan az előbbi igazság mellett tette le a voksát. Célok ugyanis kellenek. Kitűzött célok. Amelyek időpontját nem lehet kedvünk szerint ide-oda tologatni. Úgyhogy ,,szoktatom szívemet a csendhez" - József Attilával szólva.

 
 
0 komment , kategória:  Öregség  
Szomszéd
  2021-07-26 17:35:57, hétfő
 
 


Szomszéd

Kamaszkorom óta ismerem. Akkor is zárkózott volt, lehajtott fejjel ballagott az utcán. Magánakvalónak gondoltam. Ma már tudom, nem ismertem igazán. Még nevetgéltünk is rajta a testvéreimmel. Az öreglegény a szüleivel lakott, közös házukból járt munkába, talán akkor már a vasútnál dolgozott. Közben elkerültem otthonról, zajlott az életem, jó nehéz volt húsz és harminc, harminc és negyven között. Nem foglalkoztam vele, meglehet évekig nem is láttam. Aztán egyszer csak megjelent a háznál egy asszony. Szlovák volt és jóval korosabb nála. A szülei idősödtek, édesanyja meg is halt, közben megszülettek a gyerekeik: egy lány, majd később egy kisfiú. Ennyit mindenki tudott a környéken, ennél többet én sem, pedig anyám gyakran emlegette a szomszédaikat. Róla minden együgyűsége ellenére csak jót mondott. Ha figyelembe veszem, hogy a szembeszomszédokról meglehetősen cifra véleményt alkotott, akkor jókora dicséret ez az anyám szájából.

Váratlanul meghalt apám. Elment biciklivel valami kis alkatrészt venni a kút megjavításához, és soha többé nem tette be a lábát a maga építette házba. Felfordult az életünk. Főként anyámé, de az ő magárahagyottsága befolyásolta a mi életünket is. Itt lépett be a történetbe a szomszéd. Nem kell rosszra gondolni, anyám idős volt már, túl a hetvenen és nem valami barátkozó. A szomszédot viszont gyerekként kezelte, mintha közben meg sem nőtt volna. A kerítésen át gyakran beszélgettek. A két magára maradt társaságot biztosított egymásnak. Ha kellett valami apróság, kisegítették egymást - a kerítésen keresztül. A szomszéd akkorra már elvált ember volt, nem jöttek ki a szlovák feleségével, akinek inkább vett egy lakást a lakótelepen, csak ne veszekedjenek nap mint nap. Miután apám meghalt, kertészkedni kezdtem anyám mellett. Akkor indult meg a kommunikáció közöttünk igazán. Rájöttem, hogy akit gyerekkoromban kinevettünk a bambasága miatt, milyen jólelkű és segítőkész ember. Nem bántott ő soha senkit, ha nem tudott segíteni, akkor inkább hallgatott. Anyám halála után, amikor megvettük a házat, pár éve volt nyugdíjban az öreg, talán örült is, hogy megindult a mozgás a telkünkön, legalább nem unatkozott annyira. Sok tennivaló akadt a ház körül. Rengeteget segített nekünk, sokszor bizony vatikáni valutáért. Rájöttem, hogy dolgozni szeretne még idegen embereknél, hát adtam neki kerti munkát, amit megfizettem. Egyszer télen, talán 2005-ben előttük nem hányta el senki a havat. Tudtuk, baj van. Addigra már nála laktak a fiatalok. Tőlük értesültünk, hogy a szomszéd kórházba került. Ennek már több mint tíz éve. Elnehezült a járása, de megvan a mai napig. Nyaranta feketére sütteti magát a perzselő nappal. Gyakorta gondolok arra, hogy minden mindegy érzése lehet, mert nem óvja a bőrét. Élteti talán a két unokája csivitelése, a korai kelése, a korai fekvése, no, meg a jóságos lelke, mert őt az epe biztosan nem feszíti. Már nem merek munkát adni neki, jó öt éve látom, a fia is kíméli, bár ő még mindig segédkezni szeretne. Most megint tél van, 2018 tele. Ritkán látni a szomszédot. Lassan ballag az idő, fáradunk, elfogyunk...ez jár a fejemben, amikor felbukkan az utcán.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Arcizomlázadás
  2021-07-26 17:28:27, hétfő
 
 


Németh István: Arcizomlázadás

Van olyan ember a földön, aki jó néven veszi, ha hajnalok hajnalán ráte−
nyerelnek a lakáscsengőjére?
- No de fiatalember! - mondta Debrőiné Egri Leonóra, miután álmos sze−
mekkel ajtót nyitott. - Maga azt ígérte, hogy éjfélre hazahozza a lányomat!
Szemölcs nagyot pislantott, kissé megkapaszkodott a liftajtó fémfogan−
tyújában, rendezte arcvonásait, majd legmagabiztosabb ábrázatát magára erőltetve őszintén bólintott.
- Igen, mama. Nem értem, mi a probléma.
Az anyósjelölt kissé összeráncolta a homlokát.
- Most egyrészt hajnali fél négy van, másrészt pedig ez nem is az én lá−
nyom!
- Tessék? - lepődött meg Szemölcs, majd jobban szemügyre vette, hogy
kit is ölel magához olyan hevesen. - Nem a magáé?
A kínos csöndet végül a fiatalember rekedtes hangja törte meg.
- Hát... Ahogy így jobban elnézem a lámpafényben, ez tényleg nem a
Klári.
Vállat vont, lebiggyesztette az ajkát, de továbbra is magához szorította az álmosan pislogó leányzót.

- Tudja, hogy van ez manapság, kedves asszonyom! Zsúfolt a diszkó, vil−
lognak a fények, bömböl a zene, a macák pedig csak abban különböznek,
hogy az egyiknek az orrában van a piercing, a másiknak a szemöldökében, a Klárinak meg a...
Leonóra gyorsan közbevágott.
- Honnét tudja, hogy a köldökében hordja?
Szemölcs hatalmasat csuklott.
- Megittam ugyan már két liter kakaót, de a tapintásom még teljesen jó
zan. Most, hogy egyre csúnyábban tetszik rám nézni, ez a bájos micimaca tényleg nem hasonlít a Klárira. Talán kérdezzük meg erről őt magát.
- Kérdezzük - helyeselt Leonóra.
- Szia! Én Szemölcs vagyok. Te pedig ugye, nem a Klári...
A lány, aki nem a Klári volt, ártatlanul mosolygott.
- Nem. Én Milena vagyok. Csokinszky Milena. De ezek szerint hasonlí−
tok a Klárira.
- Igen. Sok közös vonás van bennetek. Mind a ketten lányok vagytok,
meg ilyesmi.
- Hogyan is téveszthetted össze őket?! - dohogott Leonóra, miközben a
hajcsavarók ide−oda himbálództak a hajában. - Hiszen ez a lány szőke, a
Klári meg barna!
- Most, hogy mondja: tényleg! - nevetett Szemölcs. - És a Klári nem is
hord szemüveget! Persze jól áll Milenának ez a fehér keretes cucc. Sőt! Egészen csinossá teszi az arcát...
- Nézzenek oda! - méltatlankodott az anyósjelölt. - A lányomat elhagy−
ja valahol az éjszakában, idehoz helyette egy ismeretlen nőt, ráadásul még udvarol is neki! Jó, hogy rögtön nem veszi el feleségül!
- Nézze, mama! - puszilta meg lazán Szemölcs a magát Milenának
valló lány homlokát. - A Klári már nagykislány! Jól kitanulta az aprást
és a cseprést a dolgok között, nem veszik el csak úgy, hoci−nesze... De
nézze meg ezt az árvát! Szederjes a szája, ahogy a didergés gyakorlatozik rajta!
- Didereg? - legyintett Debrőiné. - Be van ez drogozva, édes fiam!
- Dehogyis! Csupán átjárta a hideg pincétől padlásig! Ólomnehezek a
tagjai!
- Miért, talán lemérted őket patikamérlegen? - bökött Leonóra a lány fe
lé. - Mondd csak, kislányom, nem kéne neked már otthon lenned? Nem keresnek a szüleid?
Milena imádta a kényes helyzeteket. Halvány csókot lehelt újdonsült lo−
vagja szemöldökére, majd a hölgy felé fordult.
- De igen. Ami azt illeti, elég jól keresnek.
Szemölcs ismét csuklott, de rögtön utána kissé lágyabbá vált a hangja.

- Ejnye no, Milenka, hát nem így értette azt a mama. De ha már szóba került: mondd csak, mivel foglalkoznak az őseid?
- Az apukám bankigazgató, az anyukám pedig Hallali Leila, a közismert
fotómodell.
A fiatalemberen furcsa izgatottság vett erőt.
- Tényleg nem hasonlít a Klárira.
Amikor Szemölcs a liftajtó után nyúlt, Debrőiné Egri Leonóra éles sas−
szemével azonnal felismerte a vészhelyzetet.
- Na, de fiam... Várj egy kicsit! A lányom éppen most küldött egy esemest, hogy veled van és remekül érzi magát!
Szemölcs megvakarta a fejét.
- Ezek szerint a Klári nemcsak színtévesztő...
- ...és nemcsak a macák, hanem a pacák is annyira egyformák tudnak len
ni... - szólt vissza Milena a liftből. - Na gyere, te paca! A néninek meg további szép éjszakát kívánunk!

 
 
0 komment , kategória:  Olvasni jó! (részletek könyvek  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2021.06 2021. Július 2021.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 208 db bejegyzés
e év: 1996 db bejegyzés
Összes: 10039 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 104
  • e Hét: 4720
  • e Hónap: 8470
  • e Év: 77390
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.