Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Sportmúzeum - Az olimpiák története - 1964 Tokió
  2021-07-05 21:00:15, hétfő
 
 







SPORTMÚZEUM - AZ OLIMPIÁK TÖRTÉNETE - 1964 TOKIÓ


Már csak17 nap!

Már csak 17-et kell aludnunk és kezdődik a várva várt, tavalyról 2021-re halasztott nyári olimpia, melynek rendezési jogát Tokió 2013. szeptember 7-én nyerte el.

A tokiói olimpia közeledtével visszatekintünk az 1964 évi olimpiai játékokra.



Ázsiában 1964-ben először rendeztek ötkarikás játékokat. A versenyek lebonyolítását biztosító létesítmények a legkorszerűbb módon épültek, és modern technikai eszközökkel voltak felszerelve. Egyedül a nézők voltak tartózkodóak.

Tokió atmoszféráját mind a mai napig meghatározza az 1964-es olimpia öröksége. A második világháború után a város hatalmas fejlődésnek indult, és ennek betetőzése volt az olimpia időszaka: a világ legjobbjait egy ultramodern megapolisz fogadta. A háborúban hatalmas károkat elszenvedő városnak nagyon fontos volt, hogy a sporton keresztül megmutassa magát és az új Japánt a világnak. Egy olyan városról beszélünk, amelynek csaknem a fele elpusztult a háború után, egész kerületek váltak a földdel egyenlővé, soha fel nem dolgozott lelki terhet róva a lakosságra.

Az olimpia idejére készült el a Sinkanszen első vonala Tokió és Oszaka között.
Ezen az olimpián használtak utoljára salakos pályákat az atlétikai eseményekhez, illetve Tokióban debütáltak az új, üvegszálas rudak a rúdugróknál.

Részvételi rekord született a távol-keleti országban, 93 ország 5140 sportolója utazott el a felkelő nap országába. Kína, a Német Demokratikus Köztársaság és Indonézia politikai okok miatt távol maradt.

Szakai Josinori - az olimpiai láng meggyújtója - 1945. augusztus 6-án - az atombomba ledobásának napján született Hirosimában.

Magyarországot az olimpián 17 sportágban 182 sportoló képviselte. A megnyitóünnepségen a magyar zászlót Kulcsár Gergely atléta vitte.

Mi magyarok népes csapattal indultunk, és nagyszerű eredményekkel értünk haza Tokióból. A "római válság" után ismét elfoglalta vezető helyét a magyar sport a világban. Tíz arany-, hét ezüst- és öt bronzéremmel az éremtáblázat hatodik helyén végeztek sportolóink.

A magyar csapat jobban szerepelt ezen az olimpián, mint a Rómain, 22 éremmel (10 arany, 7 ezüst, 5 bronz) a hatodik lett az ország az éremtáblázaton. A magyarországi sportolók tizenhét sportágban összesen száznyolcvankettő olimpiai pontot szereztek. Ez 27 ponttal több, mint az előző, római olimpián elért eredmény.

A legeredményesebb magyarországi versenyző, Rejtő Ildikó két aranyérmet nyert. Rajta kívül két érmet nyert még Hammerl László sportlövő és Török Ferenc öttusázó.

A harminchét éves Gyarmati Dezső ötödik olimpiáján vett részt és harmadik bajnoki címét szerezte.

A férfi kardvívás egyéni számát - az 1908. évi londoni olimpia óta tizenegyedik alkalommal - ismét magyar vívó nyerte, Pézsa Tibor személyében.

Újra arannyal térhetett haza a magyar vízilabda-és labdarúgó-válogatott. A pólósok Laky Károly vezetésével verték végig a mezőnyt, a szovjetek elleni találkozó momentuma Szepesi György tolmácsolásában örök emlék marad: "lőj, lőj, lőj Dömötör, lőj!"

A Lakat Károly irányította labdarúgó-válogatottunkat többek között olyan kiválóságok alkották, mint Ihász Kálmán, Bene Ferenc, Farkas János, Novák Dezső vagy éppen Varga Zoltán.

Kettős diadal a birkózó-csarnokban, Polyák Imre három ezüst után állhatott fel végre a dobogó legfelső fokára, a nehézsúlyú Kozma "Pici" pedig szintén arannyal térhetett haza.

A legmeglepőbb arany Hammerl László nevéhez fűződik, aki a kisöbű sportpuskások versenyét nyerte meg. A csalódást a kajak-kenu pálya jelentette, itt mindössze Hesz Mihály ezüstérmével vigasztalódhattunk.

Atlétáink viszont brillíroztak, három ezüst- és egy bronzérem fűződik a nevükhöz.

Nem lenne teljes ez a blogbejegyzés, ha nem említeném meg itt kedves Ismerősömet, 1964 olimpikonját, a mai napon születésnapját is ünneplő fiatal békéscsabai sprinter Such Idát ( Such Ida - Ida Bátoriné Békéscsaba, 1940. July 6 - 4x100 méteres váltófutásban olimpiai hetedik, Európa Bajnoki negyedik helyezett sprinter), akik a 4x100 méteres váltófutásban az előkelő 7. helyen végeztek.

Legyünk büszkék rájuk!

A helsinki olimpia bajnoka, Pierre Jonqueres d'Oriola negyvenévesen ismét aranyérmet nyert a díjugratás egyéni számában. Ő szerezte a francia csapat egyetlen bajnoki címét.

Az etióp Abebe Bikila, a római olimpián a maratoni futás győztese 1964-ben - ebben a számban a játékok történetében elsőként - meg tudta védeni bajnoki címét. Bikila mindkét bajnoki címét világrekord időeredménnyel nyerte

Az úszó Dawn Fraser, a diszkoszvető Alfred Oerter és az evezős Vjacseszlav Ivanov az 1960. évi római olimpia után másodszor is meg tudták védeni bajnoki címüket.

Larisza Latinyina ezen az olimpián szerepelt utoljára a szovjet olimpiai csapatban és két arany, két ezüst és két bronzérmet szerzett. Tizennyolc érmével máig ő a legtöbb olimpiai érmet szerzett sportoló.

A férfi úszóversenyek kiemelkedő egyénisége az egyesült államokbeli Don Schollander volt, aki négy aranyérmet nyert.

Az ökölvívók nehézsúlyú aranyérmét Joe Fraziert nyerte meg, ő később a profi bokszolók világában is maradandót alkotott, a korszak egyik legnagyobb klasszisa volt.







Olimpialexikon: Először Ázsiában - 1964., Tokió

Link



Tokió 1964: Japán újjászületése

Link



TOKIÓ 1964 DICSŐSÉGTÁBLA

Link



Tokyo 1964 Olympic Games - Olympic Flame & Opening Ceremony

Link















 
 
0 komment , kategória:  Sport  
A béke vagy te, sport
  2021-07-05 20:30:22, hétfő
 
 









A BÉKE VAGY TE, SPORT




Nemsokára /18 nap mulva/ újra itt az olimpia, ami sokunk számára nem más, mint izgalom, táskás szemek, a magyar válogatott szerepléséhez időzített napi rutin, olyan esemény amely, jellemzően még a sport iránt kevésbé érdeklődőket is a képernyő elé szegezi.

Az olimpia történetét szinte mindenki jól ismeri, de az talán kevésbé ismert, hogy az első újkori olimpiát (1896, Athén) eredetileg 1900-ban rendezték volna, a világkiállítás részeként, ám úgy vélték, a várakozás rontaná a részvételi kedvet, ezért az 1896-os év mellett döntöttek. Ahogy talán az sem köztudott, hogy Hajós Alfréd, híres olimpikonunk, az első helyezésért járó arany helyett, ezüstéremmel térhetett haza, no, nem financiális okok miatt. Ekkor még nem terjedt el az aranyérem használata, ezüstérem járt az első helyezettnek, bronz a második helyért, és babérkoszorú a harmadikként célba érőnek.

Bár a görögök úgy vélték, a játékok örök helyszíne Görögország lesz, a NOB másképp döntött. Az olimpiai játékok feltámasztója Pierre de Coubertin, ragaszkodott eredeti elképzeléséhez. Inkább versenyezzenek, mint háborúzzanak az öreg kontinens és a négy földrész lakói, lehetőleg úgy, hogy közben utaznak és megismernek más nemzetet is. (Tudjuk, reménye, hogy az olimpiai játékok világbékét hoznak, nem vált valóra. Három olimpiát sem tudtak megrendezni a világháborúk miatt: az 1916-os játékokat az első-, az 1940-es és az 1944-es nyári és téli játékokat pedig a második világháború miatt.)

Párizs volt az első helyszín, amelyen már nők is versenybe szállhattak és amelyre csak úgy emlékeznek, mint a zűrzavar olimpiája. Ebben az évben rendezték a világkiállítást is, amelynek szervezői, tulajdonképpen mellékeseménnyé minősítették az olimpiát. A visszaemlékezések szerint, akkora volt a káosz, hogy a versenyzőknek maguknak kellett kideríteniük, hol és mikor fognak versenyezni.

A modern olimpia megszületése

Az első modern olimpiát Stockholmban rendezték, új olimpiai stadion épült és olyan technikai újításokat is bevezettek, mint: a gépi időmérés vagy a célfotó.

Ami Magyarországot illeti, a stockholmi olimpián, legnagyobb csatáját még a rajt előtt vívta. Napjainkban a megnyitóünnepségen, a sportolók országuk zászlaja és táblája alatt vonulnak be, ám a Monarchia korában ez távolról sem volt egyértelmű. Ferenc József császár ellenezte, hogy Magyarország saját zászlaja alatt vonuljon be. Coubertin szava azonban erősebbnek bizonyult, végül Magyaroroszág és Csehország (Bohémia) is önállóan vonult fel, igaz, az osztrákok mögött. Ami az eredményt illeti: három arany, két ezüst, és 3 bronzéremmel zárta a játékot a magyar csapat, vívóink fölényes győzelmével.

De voltak csonka olimpiák is, az első ilyen, az antwerpeni volt, ahová az első világháború vesztes országait nem hívták meg. Számunkra különösen szomorú, hiszen az 1920. évi nyári olimpiai játékokat, Budapesten tartották volna, ám vesztes országként nem kaphatta meg a rendezés jogát Magyarország, így helyezték át Belgiumba. Természetesen nem ez volt az első alkalom, hogy Budapest neve felmerül lehetséges helyszínként. A MOB (Magyar Olimpiai Bizottság) 2015-ben úgy döntött, hogy javasolja a 2024-es olimpia és paralimpia Budapesten történő megrendezésének megpályázását, melyet azóta a magyar parlament is elfogadott, sajnos ennek ellenére a mi ellenzékünk megfúrta.

Az időrendben következő 1936-os berlini játékokon meggyújtott olimpiai lánggal való futás bár úgy tűnhet, nem ókori hagyomány, a német propagandagépezet adta hozzá az eseményhez. Ezen az eseményen csupán két európai ország, Szovjetunió (Hitler nem hívta meg őket), valamint Spanyolország nem képviseltette magát.

Zárásképpen 1952, Helsinki - a magyar aranyolimpia. Az 1952-es helsinki olimpia, mely, a legsikeresebb olimpiánkként él a köztudatba, nem véletlen, hiszen az akkor 16 aranyéremmel visszatért válogatott teljesítményét, azóta sem sikerült túlszárnyalni. Kívánjuk, hogy ez minél előbb sikerüljön - Tokióban megpróbálhatjuk!







Az első olimpia a háború árnyékában
1920-ban nem vehettek részt az olimpián a világháború vesztesei, így Magyarország sem.

Link



Coubertin utolsó olimpiája elhozta a sztársportolók korát
Coubertin báró utolsó olimpiája volt az 1924-es a NOB elnökeként, de sikerült elérnie, hogy szülővárosa rövid időn belül másodszor is olimpiát rendezhessen.

Link











 
 
0 komment , kategória:  Sport  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2021.06 2021. Július 2021.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 37 db bejegyzés
e év: 267 db bejegyzés
Összes: 4251 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 702
  • e Hét: 1698
  • e Hónap: 41667
  • e Év: 445927
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.