Belépés
foldinefehereva.blog.xfree.hu
Embernek lenni nehéz, de másnak lenni nem érdemes. földes éva
2010.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
Ahogy öregszünk
  2021-08-11 22:25:37, szerda
 
 


Helyes ez anézőpont? Szerintem nem !

Ahogy öregszünk, forrásaink egyre nagyobb részét kell kezelésekre fordítanunk, majd életünk utolsó heteiben költjük erre a legtöbbet. De biztosan erre kellene fordítani a közjavak ekkora hányadát, főleg úgy, hogy az öregedés és halál elleni harcban végső soron csak veszíthetünk? Hogyan válasszunk időseink és fiataljaink igényei és érdekei között? Keményen hangozhat, de biztos, hogy a közjavainak egyetlen célja életünket pár évvel meghosszabbítani?

Julian Sheathe


 
 
0 komment , kategória:  Idézet  
Te vagy az út
  2021-08-11 21:58:46, szerda
 
 


Te vagy az út
Amit az jár végig veled
Aki adni sose fél, aki nem hibákat keres
Önzetlenül csak szeret
Pusztán azért, mert élsz.

Kowalsky meg a Vega
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hiába
  2021-08-11 21:51:55, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Írni - van-e ennél
  2021-08-11 20:20:26, szerda
 
 


Írni - van-e ennél kockázatosabb valami? Ha elgondoljuk, hogy mitől függ a sikere, hogy milyen véletleneknek kell összehatniok, melyek folytán valaki tökéleteset alkot, hogy a tehetségen, rátermettségen, műveltségen kívül mennyi apró-cseprő, jelentéktelennek tetsző tényezőnek kell óraműszerűen egybevágni, hogy az alkotókészség teljes mivoltában mutatkozzék meg s hogy kedve is legyen megmutatkozni, ha számba vesszük, hogy az sem közönyös, mit láttunk, mit hallottunk itt vagy ott, mielőtt tollat vennénk kezünkbe, mit ettünk, mit ittunk tegnap s miképp hull a lámpafény kéziratpapírunkra, mikor dolgozunk, akkor a vakmerő játéktól előbb megrémülünk, aztán kétségbeesünk és az egészet nem kisebb csodának érezzük, mint azt, hogy vagyunk, hogy folyton-változó szerves életünk valamely szeszélye folytán bármely pillanatban nem áll meg a szívünk verése.

Kosztolányi Dezső
 
 
0 komment , kategória:  Kosztolányi Dezső  
Elrendeltetett
  2021-08-11 20:11:48, szerda
 
 


MILLEI LAJOS (2021.04.25.)
,,Barátaink első közlésű alkotásai a Gondolán"
*
ELRENDELTETETT

Reszket a sorsunk a rászáradt gyásztól,
csak tétován gubbaszt, lehajtja fejét,
harmincat vitt el a kijelölt százból,
s a megmaradt hetven sem leli helyét.

Még terveit szőtte több mint egy éve,
csúcsokat döntött a ,,Természet feje",
ám a királyok fejékét feltéve,
már faképnél hagyta az ősereje.

Most gondterhelt arccal féli a jelent,
s míg herdáló génjéből süt a halál,
a mindenható múltján el-elmereng:
,,a Megváltó talán még idetalál"

Kék-felhők ölében meglátja az Úr,
az Embernek megint pusztít a sorsa,
kár is az édenkert, a kéklő Azúr,
a bősz tékozlóknak elég a morzsa.
*
Kép: Millei Lajos portréfotója
 
 
0 komment , kategória:  Millei Lajos  
Őszelő sanzon
  2021-08-11 19:09:45, szerda
 
 


Fövényi Sándor
Őszelő sanzon

Nézem a szemközti házfalat,
mintha barnára köpte volna az ősz,
olyan az egész mint egy bukott színdarab,
a Duna fölött rekedtes sirály dizőz.

Bár még vastag a meleg,
mégis, mégis, valahogy furcsa a táj,
mert feljajdultak a falevelek,
talán ők is érzik már.

Esténként langyos lángok gyúlnak az égen,
rőtes szépen, pedig hazug az idő,
mert páragöröngyök gyűlnek egy fakérgen,
hamis kalárisba gyöngyözők.

Arra gondolok el kéne' menni a nyárral,
mindegy merre, csak az itt ne itt legyen,
bömbölve, üvöltve teli szájjal,
oda hol az elmúlást félvállról veszem.

Tudom, ha maradok meghalok,
szívemben szíjas szőlővenyigék tüze,
mikor elégnek, én is velük hamvadok,
mert nincs bennem élet, mely értem küzdene.

Pedig néha gyermek vagyok még,
szegény Édesanyám minden kincsem,
Apám rég' elment hívta a messzeség,
szürke szemében sosem volt Isten.

Megyek utána, nagy hajók hívnak,
vitorlákkal birkózni vén tengereken,
vesszek oda, de született írmag,
fiam, egy darabig eltengődik nevemen.

Legalább lesz aki sírom leköpje,
mert nem hagytam rá csak szomorúságot,
tavasz, nyár, ősz, tél csokorba kötve,
dombomra lökve, belőlük gyönyörű virágom.
 
 
0 komment , kategória:  Fövényi Sándor  
Öregszem
  2021-08-11 18:46:14, szerda
 
 


Sándor Fövényi
Öregszem

Mostanában mélázok magamba',
öregszem, hogy szakadna le az ég,
már nem érdekel a mindenség, a világ haragja,
mi ez ha nem a rettegve vágyott ennyi elég.

Zöldes szemem fakulóban,
mint a nyár végi erdő lombja,
hangom durva D-dúr dallam,
recseg akár a szűk ing gombja.

Halántékom dér ütötte,
szürke napsütötte sziklafal,
az se baj, ha egy légy zümmögve
ráncos homlokomra szar.

Nyálam csorog néha, néha,
cérnavékony könnyet ejtek,
nem felejtlek rohadt céda,
bár miattunk lett szívem rejtek.

A kertkapu előtt üldögélek,
bal lábamon lyukas zokni,
gyűlölöm a hazug igéket,
ha egy sunyi pap kezdi motyogni.

Ez lett hát az élet vége,
most nehéz bort vedelek,
felzubog tőle az ember vére,
de legalább odaát vidáman ébredek.
 
 
0 komment , kategória:  Fövényi Sándor  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2021.07 2021. Augusztus 2021.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 95 db bejegyzés
e év: 1049 db bejegyzés
Összes: 8887 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 128
  • e Hét: 1424
  • e Hónap: 7680
  • e Év: 66829
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.