2021-08-02 23:39:12, hétfő
|
|
|
Zagyi G. Ilona
Sorban jöttek
Sorban jöttek, majd eltűntek,
egy irányba terelgettek.
Gyűltek egyre, tanítottak,
semmit el nem pazaroltak,
soha el nem kényeztettek.
Erőt adtak mély veremben,
túlélést a félelemben.
Sorban jöttek, majd eltűntek,
mindig újabb vágyat hoztak.
Könnyezőket, édes lázat,
temettek bút és hibákat.
Hangok, csöndek váltakoztak.
Ragaszkodás, élőszálak
szétfutnak, de megtalálnak.
Sorban jöttek, majd eltűntek.
Lelkemben sok nyomot hagytak,
jók és rosszak rám köszönnek,
dédelgetnek, összetörnek.
rám simulnak, belém marnak.
Nem tűnnek még olyan soknak,
ki bánja, hogy sokasodnak.
Sorban jöttek, majd eltűntek,
amíg virrad, hívnak, várnak.
Elköszönnek, nem tagadom,
arcomon ül már a korom,
Nevetőránc, szarkalábak.
Szívemben sok fontos emlék,
marasztalnak, hogyha mennék.
|
|
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
|
|