|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2021-08-26 22:00:41, csütörtök
|
| |
| |
Olyan vagyok, mint azok a hópelyhek, amiket régen az iskolában csináltunk. Tudod, amikor összehajtogatsz egy papírlapot, és addig vagdosod, amíg ki nem jön egy ilyen hópehelyminta. Úgy nézek ki, mint egy ilyen papír hópehely, csak rajtam minden lyuknak neve van. És senki, se te, se én nem tudjuk befoltozni azokat, amiket valaki más hagyott maga után. Annyit tehetünk, hogy fogjuk egymás kezét, hogy ne essünk bele a lyukakba. Mert ha egyszer beleesünk, lehet, hogy soha többé nem tudunk kijönni.
Amy Harmon
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-08-26 21:51:18, csütörtök
|
| |
| |
Törő Zsóka
LELKEM LÁNGJAI
Gyermekéveimben
mindig azt hallottam,
maradj szépen csendben,
én mégis daloltam.
Lelkem mélyén égtek
olthatatlan lángok,
csodáról meséltek,
melyre rátalálok...
Peregtek az évek,
jöttek csalódások,
varázsos szépségek,
súlyos vívódások.
De a lelkem mélyén
újra dalok égnek,
verseimnek révén
csodákról regélnek...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Törő Zsóka |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-08-26 21:41:45, csütörtök
|
| |
| |
István Bőr
Alföldi zsellérházak
Egy rég letűnt kor emlékei ezek,
remélem így már nem élnek emberek.
Keserű napok, évek teltek sorban,
emberek vágyát taposták a porban.
A napi robot meggyötörte őket,
csillagok látták a korán kelőket.
Holdvilág kísérte az úton haza
hajnalban ismét várt rájuk a kasza.
Mindennapi hajsza életért, létért,
az emberi élet akkor mit sem ért.
Kevés élelem volt a napi adag,
a családnak így is kevéske maradt.
Dolgoztak másnak, megtömték a zsebét,
némely nagyúrnak semmi nem volt elég.
Sötét középkor szomorú sorsokkal,
soha ne múló örök fájdalmakkal.
Létük sivár volt, mint alföldi puszta,
őket a sorsuk nagyon megkínozta.
Kevés örömük néha mégis akadt,
ha meglátták a kócos gyerekhadat.
Kép: Márta Z. Réti
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Bőr István |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-08-26 20:21:37, csütörtök
|
| |
| |
Nem az számít, elveszítjük-e a játszmát vagy sem. Az a fontos, hogyan viseljük el a veszteséget, hogy miképpen változunk meg tőle, okulunk-e belőle, használjuk-e a még sohasem volt új tapasztalatokat a következő játszmákban? A vereség furcsa módon egyfajta győzelem.
Richard Bach
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-08-26 19:46:31, csütörtök
|
| |
| |
Legyen szó akármilyen ránk váró kihívásról vagy épp nehézségről, betegségről: amint elkezd kibontakozni a rettegett esemény, és körvonalazódik, mivel is állunk szemben, sokkal kezelhetőbbnek és túlélhetőbbnek tűnik majd az egész, mert egyre több lesz róla az információnk, így egyre kevésbé érezzük magunkat kiszolgáltatottnak.
Al Ghaoui Hesna
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2021. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
95 db bejegyzés |
| e év: |
1049 db bejegyzés |
| Összes: |
9027 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 260
- e Hét: 1211
- e Hónap: 10233
- e Év: 77998
|
|
|
Offline
