Belépés
liliana01.blog.xfree.hu
Hagyd el néha a kitaposott ösvényt, és vesd magad az erdőbe! Biztosan találni fogsz valamit, amit még sose láttál. Alexander Graham Bell Szalóki Lívia
1947.08.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Dorogi Gabriella tollából
  2021-08-05 20:58:30, csütörtök
 
 


Az irigység legalább olyan elsöprő érzelem, mint a szerelem. Elvakít és nem ismer határokat. Bármire képessé teszi azt, aki hagyja, hogy eluralkodjon rajta. A különbség annyi, hogy az irigység - ellentétben a szerelemmel - egyik félnek sem jó. Ne azt nézd, hogy mi van másnak, ami Neked nincs, hanem azt nézd, hogy mi van Neked, ami másnak nincs!

Dorogi Gabriella
 
 
0 komment , kategória:  Idézet özön   
P. G. Wodehouse: Hübele Sámuel (részl.)
  2021-08-05 20:45:32, csütörtök
 
 


Sajátos jelenség, a nagy gondolkodók is gyakran foglalkoznak vele, hogy a világon minden egyes nő magában hordozza azt a megingathatatlan hitet, mely szerint az a férfi, akinek szerelmüket odaígérték, személyesen és közvetlenül felelős az élet minden nemkívánatos fordulatáért.

P. G. Wodehouse: Hübele Sámuel
 
 
0 komment , kategória:  Idézet özön   
Jiří Menzel tollából
  2021-08-05 20:39:32, csütörtök
 
 


Prágában legutóbb a cirkusz előtt tüntettek. Én sem vagyok az állatidomítás híve, de ha egy fiatal ember az igazságos világért akar tenni valamit, inkább egy másféle, veszedelmesebb és világszerte jóval elterjedtebb idomítás ellen kellene tiltakoznia. Nevezetesen az emberek idomítása ellen."

(Jiří Menzel: Hát, még mindig nem tudom...)
.
Jiří Menzel
1938-2020

 
 
0 komment , kategória:  Idézet özön   
Heltai Jenőről pár szóban
  2021-08-05 20:32:08, csütörtök
 
 


Éjjel, a csillagok alatt, a kis budai kávéház függőkertjében ültünk. Ez a függőkert nem a levegőben függ, hanem az időjárástól."

(Heltai Jenő: Veri-e uraságod a feleségét?)

14 évesen publikált először. Gyerekként és lángoló tehetségként robban be a magyar irodalomba. Ennek ellenére hamar otthagyta az egyetemet, inkább újságot írt. Élt Párizsban, Berlinben, Bécsben, Londonban. Beszélt és írt angolul, franciául, németül. Világpolgár volt.
Aztán hazatért, színigazgató lett több pesti színházban. A színház a kisujjában volt, a zsinórpadlástól a kosztümökön át a drámai ívig mindent tudott róla.
Írt detektívregényeket is, verseket, és persze színdarabokat, köztük a Néma leventét. Legmaradandóbbá mégis a bohémregényei tették őt.

A ,,veszendő kedély ragyogása" - ahogy Kosztolányi fogalmazott Heltai regényeiről . ,,Mindig a banalitás szélén járt, és soha egy pillanatra sem volt banális - mindig a nagy és égető problémák közelébe kacérkodott, s soha egy pillanatra nem égette meg magát, s nem vált problematikussá" írta róla Karinthy Frigyes
.
A magyar történelem viharos századában élt: első világháború, Trianon, Tanácsköztársaság, fehér terror, Horthy, Rákosi, 1956-os forradalom, kádárizmus kezdete. Széles volt a választék, mégis, soha semmilyen ideológia mellett nem kötelezte el magát.
Más ünnepelt szerzők mellett természetesen rá is kiterjedtek a magyarországi zsidótörvények. Ekkoriban megkérdezte tőle a Színházi Élet újságírója, hol és mikor szeretne élni?
"Itt és most - ha lehetne" -hangzott a jellegzetesen heltais válasz.
Persze ő akkor is nagyon élt, amikor nem akarták neki engedni. Ennek a legmegrendítőbb dokumentuma az éppen mostanában kiadott ostromnaplója. (Most is fut a Radnóti Színházban is Bálint András kiváló tolmácsolásában).
Az ostromnapló egyáltalán nem egy drámai beszámoló hangján íródott mű a vészkorszakról, sokkal inkább valamifajta anekdotafüzér, mégis, ettől válik mélyen drámaivá.
Élete vége felé még megérte az oly annyira vágyott irodalmi elismerést is, amivel addig minden kurzus fukarkodott vele szemben: műfordítói tevékenységéért a Francia Becsületrenddel tüntették ki, 1948-ban pedig Kossuth-érdemrend elismerést kapott. A PEN klub magyar elnökévé választották, végül már nagybetegen, 1957-ben Kossuth-díjat kapott.
Egy anekdota szerint még a halálon is vérbeli pesti bohémként esett át. Az otthon szerzett combnyaktörésének a szövődményei vezettek a halálához, ő azonban kaján iróniával várta a végzetét is ágyban, párnák között, szivarral a szájában.
Utolsó perceiben pedig még odafirkantott egy búcsúversikét a noteszába:

Itt az idő, most kell merészen
Az elmúlással szembenéznem
S valami elmés búcsúszót hörögve
A szememet lehunyom mindörökre.

Sírja Budapesten van.
1957. szeptember 3-án hunyt el.

 
 
0 komment , kategória:   Heltai Jenő   
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2021.07 2021. Augusztus 2021.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 181 db bejegyzés
e év: 1996 db bejegyzés
Összes: 10039 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1505
  • e Hét: 4616
  • e Hónap: 8366
  • e Év: 77286
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.