Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Év végére elkészül a Magyar Zene Háza
  2021-09-10 22:00:22, péntek
 
 







ÉV VÉGÉRE ELKÉSZÜL A MAGYAR ZENE HÁZA





Aligha van olyan kulturális terület, amely híresebb magyar művészeket adott a világnak, mint a zene. A zene univerzális nyelvén számos magyar zeneszerző és előadóművész - többek között Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Ligeti György, Kocsis Zoltán - alkotott világraszólót, mégsincs olyan ismeretterjesztő központ hazánkban, ahol a magyar zenekincs átfogó módon, az egyetemes zenetörténet részeként megismerhető lenne.

A Liget Budapest Projekt keretében épülő Magyar Zene Háza egyrészt ezt a hiányosságot pótolja majd, másrészt igazi élő közösségi térként a magyar zenei élet egyik meghatározó találkozóhelye lesz, kiállító-, koncert- és oktatótermekkel, szabadtéri színpaddal, zenepedagógiai foglalkozásokkal, hangversenyekkel, tárlatokkal, a szórakozva tanulás ezernyi lehetőségével és egy egyedülálló hangdómmal. Változatos, sokrétű, hazánk zenei múltjához és jelenéhez, kiemelkedő egyéniségeihez méltó kínálatával az új intézmény a zene nagyszerűségének hírnöke és fóruma lesz.

A Magyar Zene Háza a Városligeti tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében épül, a korábban a parkot évtizedekig elcsúfító, használaton kívüli, immáron elbontott Hungexpo irodák helyén. A japán sztárépítész Sou Fujimoto által tervezett, szinte teljesen áttetsző, környezetbarát építmény arra törekszik, hogy harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között. Foujimoto szerint minden építész egyik nagy álma, hogy modern múzeumot tervezhessen, és a Magyar Zene Háza kiválóan megtestesíti azt, ami a mai múzeumépítészetben érdekes: önmagában egy klasszikus kiállítótér ugyanis már nem elég vonzó, oda kell tenni mellé további funkciókat, például előadótermeket, oktatási tereket.


Magyar Zene Háza

Link



Liget Budapest - Megmutatjuk, milyen lesz a Magyar Zene Háza ikonikus épülete - Videó

Link



A Magyar Zene Háza - Liget Budapest Projekt





SZÓ SZERINT BELEOLVAD A TERMÉSZETBE A VÁROSLIGET ÚJ ÉPÜLETE


Izgalmas újdonságokkal folytatódik a Városliget történelmi léptékű megújítása, hiszen ez év végére készül el a világ egyik legnagyobb izgalommal várt kortárs épülete, a rangos nemzetközi díjakkal elismert Magyar Zene Háza.


Oktatás a ,,lebegő kalapban"

A Városliget különleges épületének tervezése során a japán építész, Sou Fujimoto nagy hangsúlyt fektetett az épület és a park harmóniájára, valamint az intézmény funkcionális összetettségére is. Ennek megfelelően a Magyar Zene Háza hármas - kiállítási, előadóművészeti, oktatási - feladata építészetileg is jól elválik: míg a koncert- és az előadóterem, valamint a szabadtéri színpad a városligeti park szintjén helyezkednek el, addig a kiállítóterek a föld alatt, az oktatási és kutatási helyiségek pedig az emeleten, a ház ,,lebegő kalapjában" találhatók.


A zene lebegő kuplolája a Városligetben - Liget Budapest Projekt





Átlátszó épület a fák között

A világ leginnovatívabb építészének választott Sou Fujimoto egy modern, extravagáns házat álmodott meg a zenének. Az épület lebegő formájú tetejét a hang rezgésének vizuális képéből, a hullámból kiindulva formálta meg, és egy átlátszó épületet tervezett a liget fái közé. A játékos hullámzással vastagodó, majd elvékonyodó tetőzet végig a városligeti lombkorona szint alatt marad, a ház harmonikusan beleolvad a természetbe.

Az építészeti bravúrnak számító tetőzetben szinte nincs két párhuzamos elem, nincs derékszög, a felületét közel 100 egyedi tervezésű nyílás töri át, melyek egy részén átbújnak a ligeti fák, más részük pedig arra szolgál, hogy bevezessék a fényt az épület belsejébe. Ez a zöld megoldás segíti a belső terek megvilágítását és a különleges atmoszféra megteremtését. A nemzetközi díjakkal elismert intézmény az év végére elkészül.


A városligeti-tó mellett keresse!

A Magyar Zene Háza a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében épül, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. A látogatók elől évtizedekig elzárt terület újranyitásával több ezer négyzetméter megújított zöldfelületet is visszakapnak a parkhasználók


Év végére elkészül a Magyar Zene Háza
Szó szerint beleolvad a természetbe a Városliget új épülete

Link



Hőlégballon és csúcstechnika - elképesztő újítások lesznek a Városligetben

Link




Gulyás: növekszik a Városliget zöldfelülete a főpolgármester által kifogásolt beruházással

Link














 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
Parlagfüvet pusztító bogár terjed Magyarországon
  2021-09-10 21:15:29, péntek
 
 







PARLAGFÜVET PUSZTÍTÓ BOGÁR TERJED MAGYARORSZÁGON

AZ OLAJOSBOGÁR PUSZTÍTJA A PARLAGFÜVET


A parlagfű-olajosbogár hatékonyabb lehet az allergén növény ellen, mint amit mi, magyarok valaha is parlagfű-mentesítés címén fel tudtunk mutatni. Ehhez az kell, hogy nagy egyedszámban el tudjon terjedni, és ne változtassa meg az étvágyát, de mindkettőre jó esély látszik. Külföldi tapasztalatok szerint az új jövevény inkább barát lesz, mint ellenség.

Magyarország nemzetközi viszonylatban is a parlagfűvel legszennyezettebb országok közé tartozik, a gyomnövény elleni harc bármilyen nekibuzdulása valahogy mindig mérhető eredmények nélkül bukik el. Közben a pollenje mintegy kétmillió ember életét teszi pokollá hetekre, hónapokra, súlyos milliárdokat költünk allergia elleni készítményekre, arról nem is beszélve, hogy a parlagfűvel fertőzött szántókon gyengébb a termésátlag.

Jó hír viszont, hogy a természet úgy tűnik, a segítségünkre sietett, mégpedig egy Európába behurcolt, idegenhonos rovar, a parlagfű-olajosbogár képében. Milliókat szállt meg a remény a hazai megjelenéséről szóló hírek hallatán, de főleg miután megtudtuk: fő tápláléka a parlagfű levele. Tudjuk ugyan, hogy egy fecske nem csinál nyarat, az idegenhonos lényekkel pedig általában csak a baj van, de hátha most szerencsénk lesz.

Mit lehet tudni a bogár hazai tevékenységéről? Bízhatunk benne, hogy ha nem is oldja meg helyettünk, de jelentősen csökkenti a parlagfű okozta károkat és kínokat?

Dr. Markó Viktor entomológust, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Rovartani Tanszékének egyetemi tanárát kérdeztük.


Meghódította a fél világot

A levélbogarak családjába tartozó parlagfű-olajosbogár viszonylag új a tudomány számára, hiszen a fajt ,,csupán" 1986-ban írta le egy kanadai biológus, míg közeli rokonai többsége (például a burgonyabogár) már vagy két évszázada ismert. Észak-Amerika melegebb tájain őshonos, azaz Mexikóban és az Egyesült Államok déli részén, innen terjeszkedett spontán módon észak felé, Kanadát is meghódította. A múlt század '90-es éveiben megjelent a Távol-Keleten, 2013-ban pedig Olaszországban és Svájcban azonosították Európában elsőként. Feltehetően kereskedelmi szállítmányokkal érkezett kontinensünkre, ahol mind nagyobb területeket meghódítva azóta is aktívan terjed.


Parlagfű-olajosbogár (Ophraella communa)





Hazánkban 2020 őszén figyelték meg először. Egy szakmabelieknek és értő vagy csak érdeklődő laikusoknak szóló honlapon bukkant fel róla egy fotó, aminek alapján entomológusok beazonosították, majd napokon belül be is gyűjtötték az első példányokat Soroksáron.

Eddig a történetben nincs is semmi különös, az emberi tevékenység évtizedek óta pusztítja a helyi ökoszisztémákat idegenhonos fajok véletlenszerű vagy tudatos betelepítésével. Csakhogy ebben az esetben talán jól jövünk ki belőle, hiszen e rovar elsőrendű tápláléka a parlagfű:

Alapos kutatásokra van szükség a faj hazai tevékenysége kapcsán, de miután lárva és imágó alakban is a parlagfű levelét fogyasztja, valószínűleg inkább barát lesz, mint ellenség

- mondja a 24.hu-nak Markó Viktor.


Évekig tart

A mindenkit leginkább foglalkoztató kérdés nyilvánvalóan az, a bogár vajon számottevően csökkenti-e a hazai parlagfűállományt. Kétség nem fér hozzá, hogy terített asztal várja, az allergén gyomnövény hazánkban mindenhol megtalálható, Magyarország területének 50-60 százaléka közepesen vagy erősen fertőzött. Hazánkban teljesen ismeretlen fajról lévén szó egzakt választ nyilvánvalóan nem adhatunk, ám három kulcsterületen érdemes keresgélni: miként alakul a jövőben a bogár egyedszáma, ízlése és étvágya Magyarországon?

Ami az elsőt illeti, az 1947-ben szintén Észak-Amerikából behurcolt, és ugyancsak a levélbogarakhoz sorolt burgonyabogár hazai karrierje siethet segítségünkre. Első észlelése után sokáig el-eltűnt, majd újra megjelent, évekig tartott, míg az állomány megfelelően felszaporodott és invázióba kezdett. Most is hasonló lehet a forgatókönyv, az egyes észlelések lassanként ,,összefolynak", de még évek kérdése, mire országos szinten mérhető módon kezdi el ritkítani a parlagfüvet.


Keressük meg a bogarakat

Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete és a NÉBIH a lakosság segítségét kéri a parlagfű-olajosbogár hazai elterjedésének felméréséhez. Ide kattintva talál információt arról, hogyan segítheti bárki egy fotóval a kutatók munkáját.

Már ha egyáltalán elkezdi. Olajosbogarunk kedvence ugyanis a parlagfű, de más fészkesvirágzatú növényeket is eszeget, márpedig a napraforgó is ilyen. Egyelőre nincs rá bizonyíték, hogy bárhol is a napraforgót részesítette volna előnyben a parlagfűvel szemben, de benne van a pakliban, hogy ,,átkapcsol" a haszonnövényre. Eredetileg a burgonyabogár sem a krumplin élt, idővel azonban átszokott rá a rokon fajokról.


Hazánk nem az ideális élőhely

Amennyiben a rovar a ,,barátunk marad", azaz folytatja a parlagfű diétát, és megfelelően elszaporodik, már csak az a kérdés, milyen mértékben lesz a segítségünkre. Ideális esetben annyi levelet kell fogyasztania, ami érdemben visszaveti a parlagfű állományát, és lehetőleg még a pollenszórás előtt kellene végzetes csapást mérnie a növényekre.

Tudjuk, hogy a petéit parlagfűre teszi, a lárvák a levelekből táplálkoznak, ott is bábozódnak, majd a kifejlett bogár, az imágó is marad a terített asztalnál. Innentől kezdve hatékonyságuk az egyedszámukon múlik, ennek kulcsa pedig az, hogy hány generáció fejlődik ki egy évben

- magyarázza a szakember. Hozzáteszi: utóbbit e fajnál, ahogy általában a rovaroknál, a környezeti feltételek, elsősorban a hőmérséklet határozza meg. Minél melegebb van, annál gyorsabban fejlődnek, annál több nemzedéket hoznak létre.

Kitérőként érdemes idézni a professzor szellemes példáját erről. Ha valakitől megkérdezzük, mennyi idős a gyereke, és azt mondja három éves, már látunk is magunk előtt egy ovit kezdő kiscsoportost. Rovaroknál viszont a kérdést így folytatják: ,,nálatok milyen otthon a fűtés?" Ha a válasz szerint jó, akkor az a bizonyos ,,hároméves" már egyetemista, amennyiben viszont rossz, úgy bizony még csak csecsemő.


Javít a helyzeten

Olaszországban egy év alatt 3-4 nemzedék is felnő, hazai viszonyok között azonban - klímaváltozás ide vagy oda - valószínűleg két nemzedékre számíthatunk. Milánó környékén a bogarak munkája nyomán nagyon jelentősen visszaesett a pollenkoncentráció, nálunk ilyen kiugró hatásra nem számíthatunk. A parlagfű elleni védekezésben ez nem jó hír, de a bogár még így is nagyságrendekkel hatékonyabb lehet, mint amit mi, magyarok valaha is parlagfű-mentesítés címén fel tudtunk mutatni.


Sóki Tamás / MTI A Baranya Megyei Kormányhivatal szakemberei ellenőriznek egy parlagfűvel szennyezett területet Bicsérd közelében





Egyébként a parlagfű a többi növénnyel is versenyez. A bolygatott területekre gyorsan betelepül, majd ahogy más fajok is megjelennek, 3-4 év múlva egyre jobban kiszorul a nagyobb versenyképességgel megáldott növényekkel szemben. Ebbe a küzdelembe is beleszólhat az olajosbogár, az ellenségem ellensége a barátom alapon segítheti a versenytárs növényeket.

Kellő egyedszámmal tehát a magyarországi két nemzedék is hozzájárulhat a parlagfű visszaszorításához. Hogy milyen mértékben, az néhány éven belül kiderül.


Ez nem átlagos háború

A biológiai védekezés nem olyan háború, ahol ha az ellenséges katonák többségét megsemmisítjük, a maradék pedig elfut, győzelmet hirdethetünk. A túlélők hamar sokasodnak és ellentámadást indítanak. Az erősen károsított parlagfű növények is tudnak még virágozni és magokat is hoznak, bár kisebb mennyiségben. Tehát a természetes ellenségeknek nagyon hatékonynak kell lenniük.

A parlagfüvet is több fronton kell támadni és/vagy folyamatosan erős nyomás alatt tartani, hogy az erőfeszítéseknek bármi látszata legyen, szükség lehet további parlagfű fogyasztó fajok bevetésére is.

Összességében a parlagfű-olajosbogár nem fogja helyettünk megoldani a parlagfűproblémát, de várhatóan javít a helyzeten.

A biológiai növényvédelem számos ismeretlen veszélyt rejt, hiszen nehéz megjósolni, hogy a betelepített fajok milyen hatással lesznek új környezetükre. Gondoljunk csak a harlekinkaticára: remek eszköznek tűnt a levéltetvek szabályozására, később kiderült, nemcsak több őshonos katicafajt szorít ki az élőhelyéről, de még zsákmányként is tekint rájuk.

Markó Viktor szerint, ha hasznos fajok betelepítésén gondolkodunk, nagyon aprólékos tervezés, kiterjedt kutatások szükségesek, és a közös haszon és kockázatok miatt csakis európai összefogással szabad belevágni.


Link



FELLÉLEGEZHETNEK AZ ALLERGIÁSOK? - EZ A POLOSKÁVAL SOKSZOR ÖSSZEKEVERT BOGÁR PUSZTÍTJA A PARLAGFÜVET


Minden allergiás annak szurkol, hogy elterjedjen Magyarországon a parlagfű-olajosbogár, melynek fő tápláléka a nevében is szereplő gyomnövény. Ha megveti lábát itthon, több százezer ember lélegezhet fel.

2020-ban megjelent Európában az Észak-Amerikában őshonos parlagfű-olajosbogár. Idén tavasszal pedig már Magyarországon is találtak belőle néhány példányt. Ennek örülni kell, hiszen ha elszaporodik, és megeszi a parlagfüvet, akkor kevesebb ember szenved majd a gyomnövény pollenjétől.


A bogár fél centiméter hosszúságú, sárga, sárgásbarna színezetű, szárnyfedőin fekete hosszirányú sávok láthatók - Wikipédia





"Több százezer ember lélegezhetne fel nyár végén az olajosbogárnak köszönhetően. Az állat lárvája rágja a növény levelét, ezzel megakadályozva a fejlődését, nem engedi virágba borulni." Lehet, hogy ez csak kis segítség, de mivel nincs semmilyen ellensége a parlagfűnek, és a legócskább talajon is megterem, ez is megbecsülésre érdemes - mondta a Borsnak Sár József entemológus. - Én minden nap járok Pécs környékén és Somogy megyében, és ,,hálózom" a parlagfüves területeket, ha sikerülne ott is találni példányt, nem csak Budapesten, akkor biztosra lehetne venni, hogy magától jön felfelé. Ez azért lenne megnyugtató, mert egy-két évtizeden belül az egész országban elterjedne - mondta a tudós.


Több százezer allergiás életét könnyítené meg ez az apró rovar - Shutterstock





A Pest környéki elterjedésének módját nem ismerjük, lehet, hogy valamivel véletlenül odahurcolták. Mivel ez egy mediterrán faj, nem tudhatjuk, hogyan tud alkalmazkodni a mi klímánkhoz, az esetleges hideg télhez. Olyan növényeken érdemes keresni, aminek a levele zöldebbre vált a világoszöldről, mert ez a pusztulásának a jele.


Jelezzük, ha látjuk

Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kutatói kérik a lakosság, a rovarászok, a gazdálkodók és a természetjárók segítségét a parlagfű-olajosbogár hazai előfordulásának a pontosabb feltárásához. Aki a bogarat látta, küldje el annak pontos előfordulási adatait (megfigyelési dátum, helyszín, lehetőleg egy jó minőségű fénykép), a parlagfubogar@atk.hu e-mail címre.

- A csipkés poloska, amit szintén Észak-Amerikából hurcoltak be Európába, és négy-öt éve jelent meg Magyarországon, óriási károkat okoz a tölgyesekben. A parlagfű vizsgálataim során már észleltem azon is, ezért nincs kizárva, hogy át fog állni erre a táplálékra - zárta Sár József.


Fellélegezhetnek az allergiások? - Ez a poloskával sokszor összekevert bogár pusztítja a parlagfüvet

Link



Durva: Magyarországon van a legtöbb parlagfű

Link



Karácsony-káosz - Parlagfűdzsungel lett a méhlegelőkből

Link



Tudta? Ötmillióra is büntethetik, ha parlagfű van a telkén

Link








 
 
0 komment , kategória:  Egészségünk érdekében...  
Csökken a vakcinák hatása, ezért kellhet a 3. oltás
  2021-09-10 20:45:35, péntek
 
 




CSÖKKEN A VAKCINÁK HATÁSA, EZÉRT KELLHET A 3. OLTÁS


A legfrissebb izraeli adatok azt mutatják, hogy a vakcinák hatása több hónap elteltével csökken, ezért lehet szükség egy 3. ismétlő oltásra is. Prof. Dr. Rusvai Miklós virológus szerint reálisnak tűnik ez a megállapítás.

Az izraeli adatok azt mutatják, hogy 5-6 hónap elteltével csökken a vakcinavédelem. A magyar lakosság többsége április és június között kapta meg a második oltását, tehát a többségnél október-november eleje között csökken a vakcina nyújtotta védelem. Az adatok szerint oltóanyagtípusonként eltérő, de átlagosan 20 százalékkal.

"Az idősebbek és a krónikus betegek a biztonságuk érdekében mindenképpen vegyék fel a harmadik vakcinát, ami lehetőség szerint mRNS vagy vektor alapú legyen. Az eddigi eredmények alapján a Moderna hosszú távú védelme csökkent legkevésbé" - mondta Rusvai Miklós virológus.


Több oltottnak kellene lenni

Rusvai Miklós a Borsnak elmondta, hogy sajnos nem elegen oltatták be magukat ahhoz, hogy elkerüljük a negyedik hullámot.

"Novemberre fogjuk elérni a legmagasabb fertőzésszámot, ami megközelítheti a tavalyi adatokat, csak a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma lesz alacsonyabb az oltások védő hatásának köszönhetően."

A professzor hozzátette, hogy nagyon fontos lenne szeptemberben megszereznie a kétdózisú védelmet annak, aki még nem oltatta be magát. A rizikócsoportba tartozók pedig mihamarabb vegyék fel a harmadik oltást, amennyiben a második adag beadása után eltelt négy hónap.


Az időseknek életmentő lehet a ráoltás - MTI





Az oltás a terjedést is akadályozza

A vakcinák elsődleges célja, hogy a betegségtől véd meg minket, de oltottan is terjeszthetjük a vírust, egyénenként eltérő módón, attól függően, hogy kinek mennyi antitestet termel a szervezete, milyen erős immunválaszt produkál. A delta esetében már 2-3 nappal a tünetek megjelenése előtt megfertőzhetünk másokat. Az izraeli tapasztalatok azt mutatják, hogy átlagosan a második vakcina felvétele utáni 5. hónaptól vagyunk aktív terjesztők. Emiatt is fontos lenne, hogy a 12 év feletti gyerekek többségét beoltsák, mert sokszor tünetmentesen fut át rajtuk a betegség, de nagy szerepük van a terjesztésben.


Ezért fontos a gyerekeket beoltani

Sok szülő fél beoltatni a gyerekét, de eddigi tapasztalatok alapján jól reagálnak az oltásra. Rusvai Miklós elmondta, hogy a gyerekek esetében is ugyanazok a rizikótényezők játszanak szerepet, mint a felnőttek esetében, tehát a krónikus betegek, a túlsúllyal küzdök, az immunhiányosak mindenképp szerezzék meg a biztos védettséget októberig. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy még a tünetmentes gyerekeknél is előfordulnak poszt-covidos esetek, ami megmagyarázhatatlan pszichés (depresszió, alvásproblémák) és szervi (pajzsmirigy-, szívizomgyulladás) panaszokban mutatkozhat meg.


Az oltatlanokat veszélyezteti leginkább a delta - shutterstock





A rossz idővel visszatér a vírus

Bár most nem érezzük hazánkban, hogy még mindig tart a járvány, mert a napsütéses, meleg, száraz idő és persze az oltottsági arány miatt is csökkent a vírus terjedése, mikor visszatér a rossz idő, a fertőzésszámok is meg fognak ugrani. "Az augusztus végi, szeptemberi tömegrendezvények és a külföldi nyaralásokból visszatérők miatt október végén, november elején fog újra berobbanni a járvány"- ismertette a professzor.


Link



Megötszöröződött az antitestek száma a 3. Pfizer után

Link



Moderna: 93 %-os a védettség fél évvel a második oltás után

Link


Megindult a roham a harmadik oltásért: két nap alatt már ennyien kapták meg

Link






 
 
0 komment , kategória:  Egészségünk érdekében...  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2021.08 2021. Szeptember 2021.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 36 db bejegyzés
e év: 294 db bejegyzés
Összes: 4275 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 742
  • e Hét: 4530
  • e Hónap: 25950
  • e Év: 486073
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.