|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
|
|
2021-09-07 18:38:25, kedd
|
| |
| |
Szeptember
Amint vetsz, úgy aratsz - lehetne ez a Szűz havának mottója akár. Mindennek, amit gondolsz, mondasz vagy teszel, következménye van. Olykor másokat is, de saját magadat mindenképpen érintő következménye. Ha tiszteletben tartod ezeket a törvényeket - amelyeket nem emberek hoztak, hanem maga a természet -, akkor a végén aranyruhát kapsz, akár a mesebeli mostohalány. Ha nem, akkor fekete szurok tapad rád. Ha leszeded az érett almákat, kiveszed a megsült kenyeret a kemencéből, s mindig idejében látod s teszed meg a dolgod, akkor módod lesz élvezni mindennek az eredményét. Lehet, hogy nem azonnal. De a türelmet is meg kell tanulni. - Ez a Szűz havának, a Szűz-meséknek a logikája.
(Barcza Katalin, meseterápiás szakember)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szeptember |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-09-07 09:14:52, kedd
|
| |
| |
A balatonfüredi piros templom 1927-ben épült. Két 35 méteres tornya a város egyik meghatározó jelképe.
Csodalatos Balaton Csodalatos Magyarország
Kerekes Norbert
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Balatonfüred |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-09-07 09:09:21, kedd
|
| |
| |
Nádudvari Nagy János: Óhajtás ősszel
Egy kis melegség kéne még
a gyorsan tűnő nyári fényből,
a lelkem borzadva fél a közelgő
tél zord hidegétől.
Egy kis gyöngédség kéne még,
felvidító, igazi jóság,
hiszen élni kell akkor is,
ha nem hajt a vágy, a csók-mohóság.
Egy kis megértés kéne még,
nem zord szavak hideg pengéje,
amik úgy döfnek belém, mint
bárány szívébe a hentes kése.
Egy kis szeretet kéne még,
hisz ez az élet íze, sója:
mi lényünket a végső úton
a nagy bukásoktól megóvja.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ősz 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-09-07 08:57:02, kedd
|
| |
| |
Konsztantyin Fofanov: Őszidő, de szép, de gyönyörű vagy
Őszidő, de szép, de gyönyörű vagy!
A tűnődő természet hervadása,
kora reggel az ősz ködgomolyag,
a búcsúzó fények, a madarak -
a lelket álom s bánat babonázza,
őszidő, de szép, de gyönyörű vagy!
Szeretem gyermekkorom óta, Észak
bús fia, hűlő vizek moraját,
Az álmos erdőt, ha a komor évszak
lehelletétől felgyúlnak a fák.
Megyek a kertbe - hallgat a madárhad,
már kókkadt minden,
de a kései virágok végső pompájukban állnak,
közeledtén a meztelen halálnak
még fénylőbben vágynak tündökleni.
Vagy kimegyek a ritkuló berekbe:
bíborban ég, átlátszó s hallgatag.
Csóvát vetett az alvó tetemekre
immár a szeptemberi virradat!...
Vagy a folyóhoz megyek - csupán hullám,
ólmos habok lomhán türemlenek.
Csöndes, szelíd harmónia borul rám,
és álmaim gyönyörrel teljesek...
Megsajdulnak felejtett veszteségek,
de nincs bennük se gyötrelem, se vád,
homályosak, mint őszi csöndben ébredt
álomlátások, édes aromák.
És elnyerem megint a kurta békét,
könny fátyolozza megint szememet...
S ragyog az élet fénylő jelenésként,
ragyog, mint megfejtett édes jelek...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ősz 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-09-07 08:29:06, kedd
|
| |
| |
"... A Nyár megállt és felemelte halkan a fejét. Szomorúan a fákra nézett, megtörölte két könnyes szemét, és ment tovább .
A bükkök ajkán elhalt a beszéd. Szél megtorpant, madár elhallgatott. Csak a patak szíve zakatolt nyugtalanul, rémülve, akadozva.
A Nyár ment át az erdőn, s amerre elhaladt,
a néma erdő döbbent katonái tisztelegve álltak sorfalat..."
~ Wass Albert
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ősz 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-09-07 08:17:24, kedd
|
| |
| |
Szabó Lőrinc: Föld, erdő, isten
XXVIII. Pannón ősz
Ősz van, a régi, a tavalyi ősz
s e furcsa ősz egészen megbüvölt.
Tetszik nekem. Szétnézek, látom a
roppant hervadást, de nem keserít,
és nem bánom, hol végzem utamat.
Nem értem a világot; azt hiszem,
nincs célja; - mért is volna? - és ami
értelmet magam képzelek belé,
sose több, mint maga a létezés.
Ősz van... Szép ősz... A jókedvű rigók
torkából még az augusztus rikoltoz
s itt-ott nagy lepkék villognak: olyan
egy a születés és az elmulás,
mintha csak ruhát cserélne a Föld,
mintha a csere volna csak örök...
Ősz van... Nem az ősz: az benne a fontos,
hogy van!... A szél könnyelmű suttogása
ős legendákra tanítja az erdő
figyelmes bokrait és századok
óta köztünk kisértő szellemek
fájdalmát-örömét mesélgeti...
Ősz van!... Az évek szele csöndesen
hordja a sírokra a feledést...
Párás a fény... Szárazabb zajjal csúsznak
egymáson a tó hullámai... De
fáradhatatlan felhők görgetik
az égen lomha lavináikat...
Ősz van! Szép ősz!... Ősz minden változás:
szent dolog az ősz! - kiáltom, s ime,
sziklasötét barlangja hűvöséből
előbúvik a szakállas szatír
s a napsütötte pannón dombokon,
barátként mellém heveredve, némán
hallgatja az öregedő napok
lombzörgető, fáradt lépéseit. 
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ősz 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2021. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
248 db bejegyzés |
| e év: |
3457 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2732
- e Hét: 8389
- e Hónap: 48001
- e Év: 276938
|
|
|
Offline
