|
 1/33 oldal 
|
Bejegyzések száma: 323
|
|
|
|
|
|
2022-02-28 15:27:40, hétfő
|
| |
| |
Móra Ferenc: Esti imádság
A háborús gyerekszobában
Ki fényesebb vagy, mint a csillagok
S oly nagy, amilyen kicsi én vagyok,
Én nem tudom, mi az a háború,
De látom, hogy mindenki szomorú.
A katonák dolgát se értem én,
Csak a könyűt édes szülőm szemén
És reszketek, mint a fiókmadár -
Uram, a háborút parancsold vissza már!
Hogy miért bocsájtottad szabadon,
Szent akaratod én nem kutatom -
De ládd, azóta meghalt a derű,
A kenyerünknek íze keserű,
Még a kakas-szós hajnal is setét,
Hallgatni félek este a mesét,
Álmomba mindig ég a babavár -
Uram, a háborút parancsold vissza már!
Térdelve kérlek, szóm zokon ne vedd,
Hisz hogy szállhassak pörbe én veled:
De fű, de fa, de sok madárhalott,
Jó isten, téged mivel bánthatott?
S örömed abba néked lehet-e,
Hogy árvával van a világ tele,
Ki azt se tudja, hogy ő árva már? -
Uram, a háborút parancsold vissza már!
Ki ott villámlasz a kardok hegyén,
Mint a nagyoktól sokszor hallom én,
Az emberszívbe költözz már bele -
Az istennek csak ott lehet helye.
Nőjjön virág a holtak sírjain,
Az élőnek ne légyen élte kín,
Áldva nézzen föl rád a földhatár -
Uram, a háborút parancsold vissza már!
1916.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: BÉKÉT A VILÁGNAK! |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-02-28 12:55:08, hétfő
|
| |
| |
Mindenki életében eljön az a pillanat, amikor rádöbben arra, hogy bármit és bárkit elveszíthet. Amikor a szeretet mindennél fontosabbá válik. A kemény szív felolvad, felszabadul a lélek, és csillogó szemmel, mondjuk, hogy szeretlek. Ilyenkor rájövünk, hogy soha nem késő megtanulni szeretni, soha nem késő jó érzésekkel gazdagítani a másikat. Belátjuk, hogy érdemes őszintének lenni, azt is kimondani, ami fáj, ami nehéz, és amiről azt érezzük, könnyebb nem beszélni. Megértjük, hogy túl rövid az élet ahhoz, hogy haragot hordozzunk, hogy összeszorított száj mögé érzéseket rejtsünk. Megtanulunk, önzetlenül adni, átkarolni az Istent, önmagunkat, és ezen keresztül mindent, ami számít. Megtanulunk hálás szívvel benne lenni a pillanatban, és befogadni mindent, amit kapunk. Gyakoroljuk az elengedést, és köszönetet mondunk, mindenért, ami megadatott. Tanultunk, fejlődtünk, tapasztalatokat szereztünk, bölcsebbek lettünk. Képessé váltunk megérezni a valódi könnyre fakasztó hálát, és szívünk legnagyobb szeretetével fejet hajtunk a Jóisten előtt.
(Deverdics Éva)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: IDÉZETEK,Mondák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-02-28 11:59:32, hétfő
|
| |
| |
Mindig minden változik, csak egy nem. A földünk ma is ott van, ahol Árpád rátalált. Járnak-kelnek rajta, tegyék. Szabályozzák a folyókat, városokat építenek, falvakat pusztítanak, de nem csak az ember, hanem a természet is. Határokat húznak és fákat vágnak ki. Pusztít a török vagy a jégár. Éppen amelyik. Aztán a sebek begyógyulnak, és Árpád népe még mindig ott él. Éppen másokkal, vagy magában. Bár talán éppen úgy nem élt sosem. Ilyenek vagyunk mi. Ahol a templomunk és iskolánk van, ott otthon vagyunk. Az mutatja meg az irányt.
Bauer Barbara
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: HAZÁM |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-02-28 09:38:18, hétfő
|
| |
| |
Kamarás Klára
Február végén
Mit mesélhetnék most,
Február havában?
Víg farsangi bálban
Én bizony nem jártam.
Hideg szelek fújtak,
Az arcomba vágtak,
Nagykendőbe bújtam,
Mégis rám találtak.
Havat sepregettem,
Tüzet élesztettem.
Tavaszról daloltam?
Jól be is rekedtem!
Tél végéhez érve
Már csak azt kívánom,
Hó helyett hóvirág
Nyíljon a portánkon.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: TÉL 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/33 oldal
|
Bejegyzések száma: 323
|
|
|
|
2022. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
323 db bejegyzés |
| e év: |
3217 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1442
- e Hét: 13526
- e Hónap: 32499
- e Év: 261436
|
|
|
Offline
