Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Magyarország a két világháború között
  2022-06-14 22:15:16, kedd
 
 







MAGYARORSZÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT


Az elszakított országrészek


Burgenland
Kimondottan Trianon után született a Burgenland kifejezés, amely alatt az Ausztriához csatolt területet értették. (A szót az osztrákok találták ki az elcsatolt Moson, Sopron és Vas megyék német nevéből, ezeket ugyanis németül Wieselburgnak, Ödenburgnak és Eisenburgnak hívták.)

Felvidék
A szlovákok által lakott területet Szlovenszkónak is nevezték a Horthy-korszakban, bár elterjedtebb maradt a Felvidék kifejezés.

Kárpátalja
A Kárpátalja kifejezés ugyancsak Trianon után lett használatos. A két világháború között az ott élő ruszin lakosságról Ruszinszkóként is emlegették.

Erdély Erdélynek korábban csak a Királyhágón túli területeket nevezték, míg az innen eső részeket Partiumnak, illetve Temesköznek hívták. Trianon után viszont elterjedt az anyaországban, hogy a Romániához csatolt terület egészét nevezzék Erdélynek.

Délvidék
Trianon után terjedt el a Délvidék megnevezésére a Vajdaság kifejezés is, amely a 19. században született, és a Monarchia szerb területeinek megnevezésére használták.


Magyarok a trianoni határokon túl
Milyen helyzetbe kerültek a magyarok az utódállamokban?

A trianoni béke nyomán Magyarország olyan nemzetállammá vált, amelyben a lakosságnak mindössze néhány százalékát alkották a nemzeti kisebbségek. A többi szomszédos nemzetállam abban különbözött Magyarországtól, hogy olyan területeket szerzett, amelyeken jelentős létszámú nemzeti kisebbség élt. E kisebbségeket ,,nemzeti szempontból megbízhatatlannak" tekintették.

Az utódállamok félelmét az is fokozta, hogy a jelentős létszámú magyar kisebbség mintegy fele a magyar határ mentén élt, így indokot adhattak újabb határmódosításra. Emiatt az utódállamok minden magyar kisebbségi szervezkedést gyanúsnak tekintettek, és Jugoszláviában tiltották is őket. A magyar kisebbség szervezkedését egyébként is megnehezítette, hogy a hagyományos magyar vezető rétegek elmenekültek. Jugoszlávia esetében a magyar kisebbség szinte teljes egészében elvesztette az elitjét.

A három győztes utódállam hasonló problémákkal küzdött: különböző kultúrájú, fejlettségű, hagyományú és nyelvű területeket kellett volna egy közös államban összefogniuk. Sokszínű, többnemzetiségű és többvallású országaikból akartak nemzetállamot kialakítani. Ezt hasonló eszközökkel tették, mint Magyarország a 19. század végén. Az állami hivatalok előnyben részesítették az ,,államalkotó" nemzethez tartozókat a kisebbségekkel szemben. Korlátozták a nemzetiségi anyanyelvhasználatot, megnehezítették a kisebbségi kultúra intézményeinek működését, elsorvasztották a nemzetiségi iskolarendszert.

Emellett a többséghez tartozókat telepítettek a nemzetiségi területekre, a közigazgatási egységek és a választókörzetek határait pedig úgy húzták meg, hogy minél kevesebb helyen legyen többségben a nemzetiség. A térség minden országára jellemző földosztást is úgy hajtották végre, hogy aránytalanul sújtotta a magyar nagybirtokosokat és a magyar egyházi földeket, miközben a földigénylők között a többségi nemzethez tartozókat részesítették előnyben.

Az elszakított országrészek magyarságának lélekszáma az utódállamok népszámlálási adatai alapján

Csehszlovákia (1921) Szlovákia: 636 000 fő, Kárpátalja: 102 100 fő
Jugoszlávia (1921) 472 400 fő
Románia (1930) 1 425 000 fő
Ausztria (1923) 15 300 fő


Az utódállamok kisebbségi politikája a két világháború között

Csehszlovákia
Elismerte a kisebbségi jogokat.
Alkotmányos jog az anyanyelvhasználat a bíróságok előtt és a közoktatásban. Ha a 20%-ot elérte a kisebbség létszáma, akkor a közigazgatásban is.
A kárpátaljai közigazgatási autonómiára vonatkozó ígéretet nem tartották be.

Románia
Csak vallási kisebbséget ismert el.
Csak a román nyelvet használhatták a hivatalos életben.
Nem ismerték el a kisebbségeket (se a magyart, se a szászt), nem alapították meg a székelyföldi kulturális önkormányzatot.

Szerb-Horvát-Szlovén Királyság - (1929-től Jugoszlávia)
1929-től tiltották a kisebb­ségi pártok és egyesületek szervezését.
A hivatalokban tilos volt magyarul beszélni.
Még az anyanyelvhasználatot is tiltották, az élet minden területén.


A kisebbségi helyzetbe került magyarok - Hogyan próbálták megőrizni az identitásukat?

A legjelentősebb létszámú magyarság Romániához került. Itt az ortodox román többség a magyar kisebbséggel és a zsidósággal szemben bánt a legmostohábban. (Az erdélyi zsidóság jelentős része tehát kétszeresen is rossz helyzetben volt: többségük ugyanis magyarnak és izraelita vallásúnak tartotta magát.)

A második legnagyobb magyar kisebbség Csehszlovákiához került. A három utódállam közül itt alakult ki az 1920-as években európai mércével mérve leginkább demokratikus rendszer. Számos közigazgatási trükk nehezítette azonban a magyarok életét, így például az észak-déli irányban elnyújtott szavazókörzetek bevezetése.

A magyar kisebbség helyzete Jugoszláviában volt a legrosszabb, ahol még az egyébként államalkotó szlovén, horvát, illetve bosnyák nemzetiséget is elnyomták a hatalmat monopolizáló szerbek. Noha mindhárom utódállam nemzetközi szerződésben vállalta a kisebbségi jogok biztosítását, ezeket sok esetben nem tartották be. A kisebbségi sérelmek miatt a Népszövetség csak néhány esetben marasztalta el a jogsértő országot.

Az elcsatolt területeken élő magyarok egyik legnagyobb problémája az volt, hogy miként lehet magyarnak maradni abban az ellenséges közegben, amely számos eszközzel igyekezett a kisebbségeket beolvasztani a többségi nemzetbe. A korszak népszámlálási eredményei azt mutatják, hogy e téren mindegyik utódállam jelentős sikereket ért el, ezek azonban a két világháború között még csak átmenetinek bizonyultak. Sokak esetében ugyanis többszörös identitás alakulhatott ki, különösen a kevert lakosságú területeken.

A nemzeti propaganda egytényezős szólamait (,,Milyen nemzetiségű vagy?") a hétköznapi életre sok esetben nem könnyű lefordítani (például vegyes házasságok, többnyelvűség esetén). E problémák feloldására született például Erdélyben a transzilvanizmus gondolata, amely azt hangsúlyozta, hogy az erdélyiek nem románok, nem szászok és nem is magyarok, hanem erdélyiek. A transzilvanizmus lényegének éppen a sokféleséget, az erdélyiség legfontosabb hagyományának pedig a kisebbségi és vallási toleranciát tekintették. A magyar kisebbségi vezetők eközben arra törekedtek, hogy olyan intézményi hátteret hozzanak létre (magyar sajtó, iskola, egyesületek, párt), amely lehetőséget ad a magyar identitás megőrzésére.

Felértékelődött a kultúra és különösen az irodalom szerepe. A magyar kisebbségek heroikus identitásőrző küzdelmét a magyar külpolitika is igyekezett támogatni, a külügyminisztérium költségvetésének jelentős részét erre fordították.


Erdély kulturális élete a két világháború között

Kós Károly: KIÁLTÓ SZÓ 1921-i számában az Erdélyben magyarként való továbbélés gondolatait kiáltja világgá:

"Két keserű esztendeje már, hogy szemünk nyugat felé néz. Láttuk, hogyan hanyatlott le ottan a nap. Reménykedő, bízó, sóvárgó és fájó szemünk nézte, hogy a könnyünk csordult ki attól.
Mert a nap csak haladt lefelé, hanyatlott egyre, eleinte lassan, aztán gyorsabban, végül lebukott, és az égen csak a vérveres fellegek maradtak.
Most már megdörzsölhetjük szemünket. Egyelőre nincsen tovább. Ez a nap lebukott, ennek vége. És arcunkról letörölhetjük a könnyeket. Még a nyomukat is. [...]
Hát eltemették a régi Magyarországot. Szép temetés volt. Sírját beültették virágokkal, és fejtül hímes fejfát szúrtak. Hogy akik élünk még, sírhassunk és sírjunk, és ne merjen eszünkbe jutni az élet, de örökké lássuk a dombot és a virágos dombon a hímes, csillagos, buzogányos fejfát.
Minket még a temetésre sem hívtak meg...
Belenyugszunk, mert bele kell nyugodnunk ebbe is, és - hiszünk örök életünkben.
Elindulunk új utakon, de magunkkal visszük a nagy temetés emlékét, és egy szilánkot egy keresztre feszített ország keresztjéből.
[...]
Kiáltó szó vagyok: ezt kiáltom!
Nem vigasztaljuk magunkat gyáván azzal, hogy most hibáztatunk.
De viseljük sorsunkat, ahogyan az reánk méretett.
Nem keresünk jogot vagy jogtalanságot, nem igazságot vagy igazságtalanságot, nem várunk méltányosságot, sem kegyelmet.
Nem is kérünk.
Nem kutatjuk, hogy az a nélkülünk, rólunk készült és kötött trianoni szerződés miféle koldusalamizsnát rendelt számunkra.
Nincsen sok értelme ennek.
A mi igazságunk: a mi erőnk.
Az lesz a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak.
A bátraknak kiáltok hát, a harcolni akaróknak, a kötelességtudóknak, a látni akaróknak, az előrenézőknek.
Álljanak elő, ne szégyenkezzenek, ne duzzogjanak.
Az Élet nem vár, az Élet rohan.
Kiáltó szómmal ezt kiáltom!"
(Kós Károly: Kiáltó szó; 1921. január)


A megmaradásért való küzdelem először az irodalomban kapott szót. Új folyóiratokat alapítottak, ilyen volt például a nevével fémjelzett Pásztortűz, melynek megalapításának gondolata a marosvécsi-kastélyban tartott írótalálkozó eredménye volt. Ezeken a találkozókon esett szó az erdélyi irodalmi és kulturális élet legfontosabb kérdéseiről és a magyarként való továbbélés gondolatainak megvalósításáról is. / Erdélyi Helikon társaság, Kós Károly, Reményik Sándor röpirata, Szabó Dezső stb/


A magyar külpolitika céljai és mozgástere - Mikor mit akart elérni a magyar diplomácia?

Az első világháború után a magyar külpolitika elsődleges célja a tria­noni békeszerződés revíziója, az elveszített területek vissza­szerzése volt. A külügyminisztérium jelentős összegeket fordított a nyugati országokban a revízió ügyének népszerűsítésére. A Bethlen-kormány beillesztette az országot a nemzetközi rendszerbe: kiépült a diplomáciai hálózat, vállalta a teljesítési politikát, majd belépett a Népszövetségbe.

A magyar revízió ügyének első jelentős támogatója a Benito Mussolini vezette Olaszország lett, a két ország örökbarátsági megállapodást írt alá 1927-ben. Mussolini támogatásával a korszak széles körben elismert politikusa és az általa vezetett nyugat-európai nagyhatalom állt a magyar ügy mögé. Az olasz fél számára pedig azért tűnt kedvezőnek a magyar állammal való együttműködés, mert mindkét ország területi követelésekkel lépett fel Jugoszláviával szemben.

Mussolini sokat idézett mondata a trianoni béke revíziójáról:
Elszánt tekintetű, fekete sisakos, egyenruhás férfi alakja az "Egy szerződés nem lehet sírbolt!" jelmondat előtt.

"A múlt évben jelentős változás állott be Magyarország külpolitikai helyzetében. [...] szerződést kötöttünk Olaszországgal, amely nemcsak diplomáciai okmány, mely kiemel bennünket izoláltságunkból, hanem ennél jóval több: [...] a jelen közös érdekeiből fakad. [...] Mi nem tartományokat vesztettünk el. Bennünket földaraboltak. A mi esetünk nem Elzász-Lotaringia esete. A miénk Lengyelország esete. Németország lemondhatott egy tartományáról, de mi fajunk egyharmadáról örökidőkre le nem mondhatunk. [...] Ha valaki a mellényét rosszul gombolta be, öltözékét csak úgy hozhatja rendbe, ha kigombolja, és azután jól gombolja be. Ezekre a határokra végleges békét építeni nem lehet. Ezekre a határokra fel lehet építeni egy börtönt, amelyben mi vagyunk az őrzöttek, és a győzők az őrzők."
(Bethlen István 1928. március 4-i debreceni beszédéből)

"A magyar kormány a területi kérdések tekintetében a Wilson elnök által 14 pont keretében kinyilatkoztatott elvek alapján áll. Ezek szerint a jelenlegi Magyarország határainak közvetlen szomszédságában fekvő magyar többségű területek természetszerűleg az anyaországgal volnának egyesítendők, más nyelvű volt magyar terület Magyarországhoz való csatlakozását az illető terület népének saját szabad elhatározása és népszavazástól kellene függővé tenni."
(A magyar külügyminisztérium 1929. május 2-i körrendelete)


1920-21-ben Csehszlovákia, Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia) kölcsönös együttműködési megállapodásokat kötöttek egymással, hogy megakadályozzák Magyarországot revíziós törekvéseiben. A három ország szövetségét a magyar sajtóban és történetírásban kisantantnak nevezzük. IV. Károly második visszatérési kísérlete idején a kisantant fegyveres fellépéssel fenyegetőzött. Ugyanakkor azt is elérték, hogy egyelőre ne vegyék fel Magyarországot a Népszövetségbe, így erre csak egy évvel később került sor. A kisantant 1923-ban a magyar népszövetségi kölcsön folyósításának elhalasztását is elérte.

1927 után a kisantant a magyar revíziós propaganda ellenében fejtette ki saját propagandáját. Hitler hatalomra jutását követően azonban jelentősen csökkent a mozgástere, mivel Németország is revíziópárti lett. Végül ez vezetett a kisantant megszűnéséhez 1938-ban: előbb elfogadták Magyarország fegyverkezéshez való jogát, majd Hitler agressziója nyomán megszűnt Csehszlovákia. Ezzel ténylegesen is feloszlott a kisantant.


Magyar elképzelések a revízió megvalósítására

Etnikai revízió
A határ menti magyar többségű területek visszacsatolása.
Liberálisok, demokraták, és szociáldemokraták. A nagyhatalmak legfeljebb ezt támogatták volna, a magyar közvélemény számára azonban ez volt a minimum, amit csak első lépésnek tekintettek a teljes revízióhoz vezető úton.
Liberálisok, demokraták, és szociáldemokraták. A nagyhatalmak legfeljebb ezt támogatták volna, a magyar közvélemény számára azonban ez volt a minimum, amit csak első lépésnek tekintettek a teljes revízióhoz vezető úton.

Optimális revízió
A nemzetközi körülmények között elérhető legnagyobb mértékű terület visszaszerzése, de legalább a magyar többségű területeké.
A magyar külpolitika hivatalos álláspontja 1927 után.

Teljes (integrális) revízió
A történelmi Magyarország helyreállítása, esetleg Horvát-Szlavónia és Burgenland visszacsatolása nélkül.
A revíziós propaganda ezt hirdette, s a magyar társadalom túlnyomó többsége ezt szerette volna. A világpolitikában ez az álláspont nélkülözte a realitást, még Olaszország és Németország sem támogatta.

A Dunai Konföderáció megvalósulása
A Duna-medence népeinek kibékítésével, a közös érdek alapján létrejövő államszövetség tervezete - hasonlóan Kossuth Dunai Konföderációjához.
Jászi Oszkár, Németh László







Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna: HITVALLÁS - a ,,Magyar Hiszekegy"
A Magyar Hiszekegy címmel érkezett három soros ima a Horthy-korszak ,,nemzeti imája" lett. A később Hitvallás címen 15 szakaszossá bővített verset Szabados Béla zenésítette meg. Az ima, illetve belőle a dal olyan korszakban keletkezett, melyben nem volt olyan politikai irányzat, mely ne értett volna egyet a határrevízióval.


MAGYAR HISZEKEGY

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,


Hiszek Magyarország feltámadásában.

1920


HITVALLÁS

Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a keresztet vállaimra veszem,
Ezért magamat is reá feszíttetem.

Szeretném harsogni kétkedők fülébe,
Szeretném égetni reszketők lelkébe,
Lángbetűkkel írni véres magyar égre:

Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.

E jelszót, ha írod lobogód selymére,
Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe,
Halottak országát feltámasztod véle.

Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,
Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted,
Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.

Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél,
Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél,
Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.

Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött,
Mert az minden halál és kárhozat fölött
Az élet Urával szövetséget kötött.

Annak nincs többé rém, mitől megijedjen,
Annak vas a szíve minden vésszel szemben,


Minden pokol ellen, mert véle az Isten!

Annak lába nyomán zöldül a temető,
Virágdíszbe borul az eltiport mező,
Édes madárdaltól hangos lesz az erdő.

Napsugártól fényes lesz a házatája,
Mézes a kenyere, boldogság tanyája,
Minden nemzetségén az Isten áldása.

Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő,
Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő,
Magyar legyen hited s tied a jövendő.

Magyar, legyen hited és lészen országod,
Minden nemzetek közt az első, az áldott,
Isten amit néked címeredbe vágott.

Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,
Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este,
Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!

1921


Magyar Hiszekegy / Magyar hitvallás

Link


Mit jelentett a revíziós propaganda a mindennapokban?

1918-ban több olyan szervezet jött létre, amely a történeti Magyarország területi egységének megőrzése érdekében kampányolt. A legjelentősebb a Területvédő Liga volt. A trianoni béke megkötése után a magyar államnak fel kellett oszlatnia ezeket. A megszüntetett szervezetek azonban hamar újjáalakultak, a feloszlatott Területvédő Liga helyett létrejött a Nemzeti Szövetség. 1927-ben a kormány revíziós külpolitikáját támogató országos mozgalom szerveződött: a Magyar Revíziós Liga. A Liga, amelynek elnöke a köztiszteletben álló író, Herczeg Ferenc lett, a világ legkülönbözőbb nyelvein adott ki propagandaműveket.

A mindennapokban is a revízió szükségességét hangoztató jelmondatok és jelképek vették körbe a kor emberét. Ott szerepeltek a boltok kirakataiban, hirdetésekben, használati tárgyakon. A gyerekeknek revíziós társasjáték is készült. Számos irodalmi alkotás dolgozta fel az ország megcsonkításának fájdalmát, és a téma előzményeivel a történettudományi szakmunkák is bőven foglalkoztak. A legismertebb irredenta vers a Papp-Váry Elemérné által írt Magyar Hiszekegy volt, melyet minden tanítási nap kezdetén elmondtak az iskolákban. Az oktatásban számos módon tettek hitet Nagy-Magyarország egybetartozásáról és a revízió elkerülhetetlenségéről. Az Erdély elvesztésére emlékeztető Székely himnusz ugyancsak ekkor született, szövegét Csanády György írta 1921-ben, és hamarosan meg is zenésítették.

A vers első strófája eredetileg így szólt:

Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcától zajló tengeren.
Fejünk az ár ezerszer elborítja,
Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem!







Szépen rendezett városi köztér közepén egy Trianoni békeszerződés revíziójának sürgetésére sarkalló ábra rajzolódik ki dísznövények szirmaiból.
Az elvesztett országrészeket visszakövetelő irredenta mozgalom kultikus központja a fővárosi Szabadság téren alakult ki. A téren 1921-ben avatták fel a négy égtáj veszteségeit megjelenítő szobrokat. A tér közepén pedig 1928. augusztus 20-án felállították az Ereklyés Országzászlót, mely félárbocra volt eresztve a nemzeti gyász jeleként. A zászlórúd esküvésre emelt kézben végződött, mely a területvesztésbe bele nem törődő ,,Nem! Nem! Soha!" revíziós ígéretet jelképezte. A teret Nagy-Magyarországot mintázó virágszőnyeg is díszítette.


,,Mi nem tartományokat vesztettünk el. Bennünket földaraboltak. A mi esetünk nem Elzász-Lotaringia esete. A miénk Lengyelország esete."
(Bethlen István, 1928) Mit jelent a beszédben ,,Lengyelország esete"?







Lord Rothermere

A magyar revízió ügye mögé állt egy angol arisztokrata: Rothermere grófja, Harold Sidney Harmsworth. Rothermere lord támogatása azért volt látványos, mert ő adta ki a népszerű The Daily Mail című újságot. Ebben több cikket közölt a versailles-i békerendszer igazságtalanságairól, és kiemelte azt a méltánytalanságot, hogy több millió magyar kényszerül idegen uralom alatt élni, ami nem egyeztethető össze a népek önrendelkezési jogával. A magyar kérdést olyan problémának láttatta, amely nyugtalanságot szül Közép-Európában, és a békét veszélyezteti.
Vadi új repülőgép áll egy kifutópályán, indulásra készen, kíváncsian várakozó embertömeg közepette.







Endresz György a Justice for Hungary fedélzetén (1931). Rothermere gróf 10 ezer dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki első ízben repül át New Yorkból Budapestre. Az ő javaslatára kapta a repülőgép a Justice for Hungary (,,Igazságot Magyarországnak") nevet

"Amit Magyarország részére követelek, nem egyéb, mint az elemi igazság. A háború előtti határokhoz való visszatérés gondolata nem jöhet szóba. Magyarországnak meg kell fizetnie a vereség árát. De ez nem ok arra, hogy olyan igazságtalanságokkal sújtsák, amilyeneknek az eltörléséért indult kimondottan a háború. Magyarországnak teljesen jogos megalapozott igénye, hogy visszaszerezze túlnyomóan magyarlakta területeit."
(Lord Rothermere cikkének részlete The Daily Mail című újságjában; 1927)


Rothermere a Trianon előtti Magyarország visszaállítása mellett tett hitet.
Rothermere az etnikai alapú revíziót támogatta.
Rothermere ellenezte a területi revíziót.










  
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Magyarok a Kárpát-medencében
  2022-06-14 20:15:30, kedd
 
 




MAGYAROK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN


Hány magyar él a történelmi Magyarország területén?

A világban élő magyarok számát szeretik tizenötmilliósnak tekinteni, holott számos tudományos kutatás kimutatta, hogy ez a szám hamis, erősen túlzó. Ugyanígy erős felkerekítés a Kárpát-medencében élő magyarok számát 13-14 millióra tenni, a valós adatok ennél nemcsak most, hanem évtizedekkel korábban is mást mutattak. A tévedés egyik oka az, hogy míg a Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában stb. élő magyarokat saját nemzetbevallásuk alapján számítják bele a magyarságba, addig Magyarország összlakosságát illetően az illetőséget és állampolgárságot veszik alapul, nem pedig a nemzetiséget. Holott a cirka 10 milliós magyarországi lakosságból kevesebb, mint 8,5 millió vallja magát nemzetiségében is magyarnak. A tudományosság megköveteli, hogy ha a szomszédos országok magyarjai esetében a nemzetiség megvallását veszik alapul a számlálásnál, akkor ugyanazt az elvet kell érvényesíteni Magyarország lakosaira is. Tehát eleve ugrott kb. 1,5 millió, és a számlálás nem úgy kezdődik, hogy 10 millió plusz..., hanem maximum 8,5 millió plusz. Sőt, mint kiderült, 2011-ben már ez a nyolc is fél is erős felkerekítésnek számíthatott.


magyarok-karpat-medenceben





A Kárpát-medencében élő magyarok száma 2011-ben

Magyarország - 8.314 ezer
Románia - 1.225 ezer
Szlovákia - 459 ezer
Szerbia - 251 ezer
Ukrajna - kb. 141 ezer
Horvátország - kb. 14 ezer
Ausztria - kb. 10 ezer
Szlovénia - kb. 4 ezer
ÖSSZESEN, kerekítve - 10.4 millió magyar él a Kárpát-medencében

KSH (magyar Központi Statisztikai Hivatal) 2013-ben a következőket állapította meg a 2011-es adatokra vonatkozóan a Kárpát-medencében élő magyarok számát illetően:

A Kárpát-medencében a 2011. évi népszámlálások alkalmával a teljes lakosság száma hozzávetőleg 25 millió 700 ezer volt, és mintegy 10 millió 400 ezren (40,5 százalék) vallották magukat magyar nemzetiségűnek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézete 2013 májusában.

A részleteket illetően kifejtették: 2011-ben Magyarországon és a legtöbb szomszédos országban népszámlálást tartottak. Legkorábban, 2011 áprilisában Horvátországban volt népszámlálás, Szlovákiában májusban, Magyarországon, Romániában és Szerbiában pedig októberben. Ukrajnában és Szlovéniában nem tartottak népszámlálást, így részben a korábbi népszámlálási adatokat, részben az időközi hivatalos statisztikákat, részben szerint a demográfiai becsléseket kellett alapul venni.


A Magyarországon élő magyarok száma

Magyarországon 9.937.628 embert írtak össze 2011-ben, és közülük 8.314.029-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek kizárólagosan vagy más nemzetiség mellett. Ez 83,7 százalékos arányt jelent. Tíz évvel ezelőtt még 9.416.045-en, az akkori népesség 92,3 százaléka állította magáról ugyanezt.


A határon túli magyarok száma

Romániában a lakosság lélekszáma valamivel meghaladja a 19 milliót, és ebből mintegy hat és fél millió a tágan vett Erdély lakossága - írták. Az erdélyi területeken a lakosság szűk háromnegyede (74,38 százaléka) vallotta magát románnak, és majdnem egyötöde (18,91 százaléka) magyarnak. A magyar nemzetiségűek száma Erdélyben 1 millió 225 ezer volt, míg Románia egyéb részein 13 ezer. Az előző romániai népszámlálás óta eltelt időben a magukat magyar nemzetiségűeknek vallók száma mintegy kétszázezerrel csökkent. Ez a csökkenés kivétel nélkül minden erdélyi megyében megfigyelhető. A terület 16 megyéjéből ötben - Arad, Krassó-Szörény, Hunyad, Szeben és Temes megyékben - a csökkenés mértéke elérte vagy meghaladta a 25 százalékot. Ezeken a szórványterületeken “a magyar közösség teljes felszámolódása reális közelségbe került".

Szlovákiában a lakosság lélekszáma 5 millió 397 ezer, ebből magyar nemzetiségűnek vallották magukat 459 ezren (8,5 százalék), szlováknak pedig 4 millió 353 ezren (80,7 százalék). Az ország nyolc kerületéből kettő - Nagyszombat és Nyitra - esetében 20-25 százalék a magyar nemzetiségűek aránya, míg három másik kerületben (Kassa, Besztercebánya, Pozsony) szórványban, de nem elhanyagolható számban élnek magyarok. Az előző, 2001-es népszámlálás óta az ország lakossága kissé, 0,3 százalékkal nőtt, de mind a magyarok, mind a szlovákok száma és aránya visszaesett.

A szerbiai népszámlálás eredményei szerint a Vajdaság lakosságszáma már jócskán kétmillió alá süllyedt, és itt 251 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek - közölték. Szerbia Vajdaságon kívüli területein alig néhány ezren mondták magukat magyar nemzetiségűnek, így e csoport aránya 13 százalék a Vajdaságon belül és 3,5 százalék egész Szerbiában. Nincs olyan körzet, ahol a magyar nemzetiségűek abszolút többséget alkotnak, de kettőben - Észak-Bácskában és Észak-Bánátban - 41 és 47 százalékos arányukkal relatív többségben vannak.

Az Ukrajna nemzetiségi összetételére vonatkozó adatok a 2001-es népszámlálásból származnak, ekkor Kárpátalja megye 1 millió 255 ezer lakosából mintegy 152 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek - emlékeztetett a KSH. Becslések szerint jelenleg mintegy 141 ezer lélekszámú lehet Kárpátalján a magyar nemzetiségűek csoportja, a megyében összesen 1.249.000-en élnek a hivatalos 2011-es nyilvántartás szerint.

Horvátországban a 2011-es eredmények szerint 14.048-an (2001-ben 16.595-en) mondták magukat magyar nemzetiségűnek, és közülük csak 8.249-en éltek a Drávaszöget is tartalmazó Eszék-Baranya megyében, a többiek szétszórtan Horvátország egyéb területein. Eszék-Baranya megyében egyébként összesen 305 ezren élnek, a magukat magyarak vallók aránya kevesebb mint 3 százalék.

Ausztriában a népszámlálás eredményei csak a születési helyre és az állampolgárságra vonatkoznak, így kizárólag a bevándorlók számának megbecsülésére jók. Burgenland esetében részben becslésekre hagyatkoztak, kiindulási értéknek a magyar nyelvet beszélők 2001-es létszámát vették. Mivel “a Magyarországról az elmúlt években meginduló tömeges kivándorlási hullám" egyik célországa Ausztria, és Burgenland esetében is jelentős bevándorlás volt megfigyelhető, úgy becsülik, hogy itt a magyar nemzetiségű lakosság száma mintegy 10 ezerre nőhetett az elmúlt évtizedben.

Szlovéniában nem tartottak hagyományos népszámlálást, a KSH becslésében a magyar nemzetiségűek létszámát 4.000-re tették.

Összességében a tíz évvel ezelőtti népszámlálások eredményeihez viszonyítva a Kárpát-medence lakosságszáma csökkent, és a csökkenés nagysága meghaladta az 1 millió 100 ezret. A régióban kivétel nélkül csökkent a magyaron kívüli jelentősebb államalkotó nemzetek tagjaiként összeírtak létszáma is.

Fontos tendencia az is, hogy az ezredfordulót követő évtizedben a magukat magyar nemzetiségűként megjelölők csökkenésének üteme felgyorsult, a korábbi bő egymilliós csökkenést mintegy egymillió négyszázezres követte, aminek oka jelentős részben a nemzetiségükről nem nyilatkozók számának növekedése is lehet.

A magyarok száma kb. 10 millió. A Kárpát-medencében 2011-ben 25 millió 700 ezer fő élt, ebből 10 millió 400 ezren (40,5 %) vallották magukat magyarnak. Azóta ez csökkent. Jelentős a csökkenés Kárpátalján is. Kárpát-medence, népszámlálás, magyarok száma, a magyarság fogyása a történelmi Magyarország területén, lakos, 10 millió, a 13-14 vagy 15 millió illúzió

Kárpátalja ma Ukrajna része, dél-nyugati megyéje. Területe 12 777 km2. Összlakossága 1.254.000 fő. Székhelye Ungvár városa. A kárpátaljai magyarok száma 2001-ben 150 ezer, 2011-ben kb. 140 ezer fő.

Link


Szomszédaink, a magyarok - Románia

Link


Szomszédaink, a magyarok - Szlovákia

Link


Szomszédaink - Szerbia Vajdaság

Link


A legdélebbi magyarok

Link


Szomszédaink, a magyarok - Kárpátalja

Link


Kárpátaljai tragédia - dokumentumfilm 52 percben

Link


Miért nem csatlakozhatott Kárpátalja Magyarországhoz? Facebookon közel 77 ezres megtekintés!

Link


Azelőtt magyarok voltunk - Burgenland múltja

Link


Háború Ukrajnában (2022-06-13)

Link




  
 
0 komment , kategória:  Történelem  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2022.05 2022. Június 2022.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 19 db bejegyzés
e év: 227 db bejegyzés
Összes: 4840 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2324
  • e Hét: 13402
  • e Hónap: 35890
  • e Év: 213765
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.