|
2023-09-05 21:01:07, kedd
|
| |
| |
ERDÉLY VISSZATÉRÉSE
84 éve 1939 szeptember 5-én ezen a napon reggel 7 órakor a Magyar Honvédség Máramarosszigetnél átlépi a határt, és megkezdi a második bécsi döntéssel visszaszerzett Észak-Erdély birtokbavételét.
A bevonuló honvédeket mindenhol kitörő ujjongással fogadták
Az 1938-as és az 1940-es év sorsdöntő volt a magyar nemzet számára. Először adatott ugyanis meg az 1920 óta megcsonkított Magyarországnak, hogy békés úton visszaszerezze elveszített területeinek egy részét. Magyarország a két bécsi döntés értelmében visszakapta a magyarok által lakott dél-Felvidéket és a szintúgy többségében magyarok által lakott észak-Erdélyt a Székelyfölddel együtt. A helyi lakosság a Magyarországhoz csatolást egyfajta "felszabadulásként" élte meg, mellyel valóra vált féltve őrzött álmuk a visszatérésről az Anyaországhoz.
1940. augusztus 30-án délután 3 órakor hirdették ki a tengelyhatalmak — Németország és Olaszország külügyminiszterei, Joachim von Ribbentrop és Gian Galeazzo Ciano — a bécsi Belvedere-palotában a második bécsi döntést, amely 43 ezer négyzetkilométernyi észak-erdélyi területet juttatott vissza Magyarországnak 2,5 millió lakossal. Visszakerült Nagykároly, Nagyvárad, Kolozsvár, Szatmárnémeti és Marosvásárhely, valamint az egész máramarosi terület és a Székelyföld.
A döntés előzményeihez tartozik, hogy a romániai Szörényváron (Turnu Severin) 1940. augusztus 16-24 között folytatott román-magyar tárgyalások nem vezettek eredményre a területátadás kérdésében. A tengelyhatalmak mindenképp el akarták kerülni a fegyveres konfliktus kirobbanását, így a német és az olasz kormány a magyar és román kormányok képviselőit Bécsbe rendelte, hogy a közöttük folyó vitát döntőbíráskodás révén rendezze. A magyar kormányt gróf Teleki Pál miniszterelnök, gróf Csáky István külügyminiszter és Hory András diplomata képviselték. Ciano olasz külügyminiszter naplója szerint - de ezt maga Mihail Manoilescu is elismeri visszaemlékezéseiben - a román külügyminiszter elájult a döntés kihirdetésekor.
Észak-Erdély 1940. szeptember 5-től tért vissza az anyaországhoz. E települések közül Szatmár vármegye és azonbelül Szatmárnémeti volt az a város, amelyik elsőnek 1940.szeptember 5-én térhetett vissza Magyarországhoz és érezhette magát felszabadultnak a paíron megszálló román fennhatóság alől. Észak-Erdélybe és Székelyföldre a bevonuló magyar honvédek 1940.szeptember 5-e és 17-e között vonultak be a visszakapott területre. Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint a visszacsatolt Észak-Erdélyben 1 344 000 magyar, 1 069 000 román és 47 000 német lakos élt. Dél-Erdélyben körülbelül 400 000 magyar maradt.
Észak-Erdélybe és Székelyföldre a magyar honvédek bevonulása nagy örömet, és felemelő pillanatokat hozott az ott élők számára, mivel mindenhol ünnepélyes keretek között fogadták őket: népviseletekben, virágokkal, magyar nemzeti zászlókkal, illetve "Isten hozott honvédek" feliratú táblákkal és virág esővel.
Az alábbi kisfilmek, és videók ezt a csodálatos élményt kívánják az utókornak visszaadni korabeli filmfelvételek segítségével.
II. Bécsi döntés - 1940. augusztus 30.
Link
II. Bécsi döntés - Felvidék és Erdély visszatér
Link
WASS ALBERT Adjátok vissza a hegyeimet!
Link
Wass Albert - Jönnek! (1940)
Link
Erdély felszabadítása! - Bevonulás Erdélybe 1940 (Wass Albert - Jönnek!)
Link
SZATMÁRNÉMETI 1940. szept. 5.(a Magyar Királyi Honvédség Dicsőséges Bevonulása)
Link
Bevonulás NAGYVÁRAD-ra 1940.szept.6.
Link
GYIMES 1940 szeptember a Magyar Királyi Honvédség Dicsőség
Link
Kolozsvár felszabadulása, 1940. szeptember 11.
Link
Magyar hadsereg bevonulása Erdélybe - Kolozsvári díszszemle 1940
Link
Erdély visszatérése
Link
Kolozsvár 1940-es visszatérése
Link
Bevonuló csárdás - II.Bécsi döntés (1940) Kalmár Pál
Link
Hunnia - Erdély induló
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
Offline
