Belépés
kalmanpiroska.blog.xfree.hu
Minden kegyelem. Kovács Kálmán
1968.04.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Keserű-édes
  2023-12-09 22:47:26, szombat
 
  Keserű-édes

,,Ha a mi külső emberünk megromol is, de a belső megújul naponként." (2Kor 4,16)

Ebben a negyedik részben Pál öt dolgot mond el:
I. Megmutatja, hogy miképpen prédikálta az evangéliumot a Korinthusiak között, hogy nem hamisította meg az Isten beszédét, hanem nyilvánvaló igazságokkal kellette magát az emberek lelkiismeretével az Isten előtt. (1,2.v.)
II. Megjelenti, hogy kiknek homályos az evangélium. Azoknak, akiknek elméjüket megvakította e világnak istene. (3,4.v.)
III. Megjelenti, hogy az evangélium kincse cserépedényben van. (7.v.)
IV. Megmutatja az apostoli tisztségben való nyomorúságok szenvedéseit. (8-12.v.)
V. Hat vigasztaló érvet hoz elő a nyomorúságok ellen: (13-18.v.)

1. Az első vétetik a hitnek lelkétől, mely őbenne úgy volt, mint Dávidban. (13.v.)
2. Vétetik a feltámadásnak boldog reménységétől. (14.v.)
3. Vétetik a nyomorúságok eredményétől, mely az egyház haszna. (15.v.)
4. Vétetik az Isten dicsőségétől. (15.v.)
5. Vétetik a nyomorúságoknak különböző gyümölcsétől. (16.v.)
6. Vétetik a nyomorúságoknak attól a gyümölcsétől, amellyel szereztetik a dicsőségnek állandósága. (17.v.)
A mi témánk a vigasztalás ötödik erősítő tanulsága, ami Keserű és Édes. Vagyis a nyomorúságoknak különböző gyümölcsei mind a külső, mind a belső emberre nézve. Ennek részei: (1) Keserű, avagy nyomorúságos gyümölcsei a külső emberre nézve, tudniillik annak megromlása. (2) Édes, avagy a nyomorúságok gyümölcsei a belső emberre nézve, tudniillik annak megújulása és épülése.

MAGYARÁZAT

I. Kérdés: Mit kell érteni a külső és belső emberen?
(1) Némelyek a külső emberen a testet értik. (2) Némelyek mind a mi testünket, mind pedig a mi bűnös természetünk szerint való személyünket. (3) A belső ember jelentheti a mi lelkünket, vagy az újjászületett részünket. ,,Gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint." (Róm 7,22) ,,Erősödjetek meg a belső emberben a Szent Lélek által." (Ef 3,16)

II. Kérdés: Ha a testből és lélekből álló ember mégiscsak egy ember, miért van az, hogy az oszthatatlan embert kétfelé szakasztja, és két emberként - külső és belső emberként - említi?
Nem azért van ez, mintha két megkülönböztetett személyből álló ember lenne, mivel mind a belső, mind a külső egy személyben van. De az Írásnak szokása, hogy a természet szerint való állapotban levő embert, mintha két ember volna, így veti ellenébe a kegyelem állapotában levő embernek, így állítja szembe az ó-embert az új-emberrel, noha abban az egy emberben van mind az új, mind az ó. ,,Hogy levetkezzétek ama régi élet szerint való ó embert, mely meg van romolva a csalárdság kívánságai miatt. Megújuljatok pedig a ti elméteknek lelke szerint, és felöltözzétek amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben." (Ef 4,22-24) Mindezek alapján a felvett leckében a külső és belső ember egy személyt jelent, noha az ember külön részeit jelképezik.

III. Kérdés: Mit kell érteni a külső embernek romlásán és a belső megújulásán?
A külső ember romlásán értetik a testnek, avagy a természet szerint való állapotban levő személynek e világi nyomorúságok által való sorvadása, fogyása és emésztetése. Ezért neveztetik a mi testünk bomló földi hajléknak avagy sárháznak. (2Kor 5,1). A belső embernek megújulásán értetik a léleknek avagy az újjászületett személynek az Isten ismeretében és kegyességben való épülése, újulása, növekedése. (2Kor 12,10)

TUDOMÁNY:
Jóllehet, a világi nyomorúságok a testnek avagy a külső embernek kárára és elmúlására szolgálnak, de a léleknek, avagy a belső embernek igen nagy hasznára és lelke előmenetelére vannak. Az apostol szavaiból tudjuk ezt, aki azt mondta, hogy az ő nyomorúsága szenvedő társaival együtt a külső embernek romlására, de a belső épülésére voltak.
Két ága van ennek a tudománynak:
I. Hogy a világi kívánságok kárára, avagy fogyatkozására vannak a testnek, avagy a külső embernek. Mivel ennek a tudománynak az első részét az emberek alkalmasint elhiszik, ezt bizonyítja mind a tapasztalat, mind az Isten híveinek a Szentírásban levő keserves panaszai:
,,Nincsen épség az én testemben a te haragod miatt." (Zsolt 38,4) ,,Én bizony közel vagyok az eleséshez és bánatom mindig előttem van." (Zsolt 38,18) Én ezt bővebben nem bizonyítom, hanem mivel a világ nehezen ad hitelt a Sámson meséjének, hogy tudniillik az erősből édes jön ki (Bir 14,14), azaz - lelki értelem szerint -, hogy az ő maguk természet szerinti erős és keserű nyomorúságukból lelki édesség jöhet ki, melynek a belső emberre nézve sok lelki haszna van, ezért inkább e második tanulság megvilágítása lesz célom. Ez pedig, a következő:
II. Hogy a nyomorúságok a léleknek, avagy a belső embernek nagy hasznára vannak. Szentírásbeli helyek: ,,Gyönyörködöm az erőtelenségekben a szükségekben, a háborgásokban, a Krisztusért való szorongásokban, mert amikor erőtelen vagyok (testemben), ugyanakkor erős vagyok (lelkemben)" (2Kor 12,10) ,,Ha a nyomorúságok közepette járok is megelevenítesz engemet." (Zsolt 138,7) ,,Mielőtt megaláztattam, tévelyegtem, de most megőrizem a te parancsolataidat." (Zsolt 119,67) ,,A te botod és a te veszsződ megvigasztalnak engemet (lelkemben)." (Zsolt 23,4) ,,És ad néktek az Úr kenyeret a keserűségben, és a nyomorban vizet, és nem kell többé elrejtőzködniök tanítóidnak, hanem szemeid tanítóidra néznek! És füleid meghallják a kiáltó szót mögötted: ez az út, ezen járjatok; ha jobbra és ha balra elhajoltok." (Ézs 30,20-21) Mindezekből meglátszik, hogy Isten egyfelől testükben megsanyargatja az övéit, másfelől lélekben megújítja, sőt meggyógyítja. (Zsolt 103,3)
Kérdés: Micsoda hasznára vannak a léleknek a világi nyomorúságok?
Sok üdvösséges hasznos leckére tanítják a lelkeket. ,,Boldog ember az, akit te megfeddesz Uram, és akit megtanítasz a te törvényedre." (Zsolt 94,12)
Kérdés: Melyek azok az üdvösséges szép leckék, melyekre a világi nyomorúságok tanítják a belső embert?

I. Az alázatosságnak leckéje
Míg az ember nyomorúságot nem kóstol, igen elhiszi magát. De ha Isten lecsap a füle mellett, akkor megalázza magát. Pálnak is, hogy a kijelentés nagyságától felettébb el ne higgye magát, oldalába egy hegyes tövis adatott, a Sátán angyala által. (2Kor 12,7). Így járt Manassé is, mikor nagy erős fogságban volt, az ő Istenéhez fohászkodék és magát igen megalázta az ő atyáinak Istene előtt. (2Krón 33,12). Hol találhatnánk ennél üdvösségesebb leckét, melyet ember nem másutt, hanem a nyomorúságok iskolájában tanul.

II. Az engedelmességnek leckéje
,,Mindenekelőtte megaláztattam, tévelyegtem vala; most pedig vigyázok a te szódra" (Zsolt 119,67) Még Jézus Krisztus is, ,,jóllehet Fiú volt, megtanulta azokból amiket szenvedett az engedelmességet." (Zsid 5,8) Ilyen üdvösséges engedelmességnek cselekvésére tanító mester a nyomorúság.

III. Könyörgésnek leckéje
,,Térj vissza hát Izráel az Úrhoz, a te Istenedhez, mert elbuktál álnokságod miatt! Vigyetek veletek beszédeket, és térjetek vissza az Úrhoz! Mondjátok néki: Végy el minden álnokságot! És fogadd el azt, a mi jó, és ajkaink tulkaival áldozunk néked." (Hós 14,2-3) Jónás is a cethal gyomrában így könyörög: ,,Mert mélységbe vetettél engem, tenger közepébe, és körülfogott engem a víz; örvényeid és habjaid mind átmentek rajtam!" (Jón 2,3) Ugyanígy a tanítványok a viharban: ,,Uram ments meg minket, mert elveszünk." (Mt 8,25) vagy Ezékiás az ő betegségében: ,,Mint a fecske és a daru, sipogtam; nyögtem mint a galamb, szemeim a magasságba meredtek: Uram! erőszak rajtam, szabadíts meg!" (Ézs 38,14) Sőt maga Krisztus is a nyomorúságtól megnyomorítván buzgóságosan könyörgött. (Mt 26,39). Oh, mily jó iskola az az iskola, ahol a könyörgésnek hasznos leckéjét tanítják.

IV. A békességes tűrésnek leckéje
,,A háborúság békességes tűrést nemz." (Róm 5,3) ,,Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?" (JerSir 3,27-29) ,,Tudván, hogy a ti hitetek megpróbáltatása békességes tűrést nemz." (Jak 1,3) Jóbot a nyomorúságok tették a békességes tűrés példájává. (Jak 5,11) Jó iskola az, amelyben ilyen lecke taníttatik.

V. A tapasztalat leckéje
,,A békességes tűrés leckéje tapasztalatot nemz." (Róm 5,4)
A következő dolgokat tapasztalják Isten hívei a nyomorúságokban:
1. Az Isten hatalmasságát, mellyel ha akarná, megemésztené a szegény nyomorult embert. ,,Mert nem örökké perlek, és nem mindenha haragszom, mert a lélek előttem megepedne, és a leheletek, akiket én teremtettem." (Ézs 57,16)
2. Az Isten bölcsességét, mely által nem ad annál többet, mint amit elviselhetünk. ,,Az Isten igaz (bölcs), ki nem hagy titeket feljebb kísérteni annál, amint elszenvedhetitek."(1Kor 10,14)
3. Az Isten szerelmét. ,,Akiket én szeretek, megfeddem és megdorgálom." (Jel 3,19)
4. A nyomorúságokban magunkra nézve a következő dolgokat tapasztaljuk meg:
a) Mulandó és romlandó voltunkat.
,,Bizonyára merő hiábavalóság minden ember míglen él, bizonyára úgy jár az ember, mint az árnyék." (Zsolt 39,6-7)
b) Vétkes indulatainkat. A nyomorúságok megtapasztaltatják Isten híveivel, hogy milyen a világ. Tudniillik: ,,Minden csak hiábavalóság és a léleknek gyötrelme." (Préd 1,14) Ha megnézzük az embereket e világban, akkor Dáviddal együtt mondhatjuk: ,,Bizonyára hiábavalók az emberek fiai, ha mérő serpenyőbe vettetnek, a semminél alábbvalók." (Zsolt 62,10) Azt mondhatjuk Jóbbal: ,,Mindannyian ártalmas vigasztalók vagytok." (Jób 16,2) Sőt a hozzánk közel állókról és barátainkról is elmondhatjuk: Az én rokonságom és ismerőseim elfeledkeztek rólam. Az én szívem szerint való barátaim ellenkeznek velem. (Jób 19,14-19) Ilyen dolgokat tapasztalnak Isten hívei a nyomorúságokban.

VI. A bűnökből való megtisztulás leckéje
,,Íme én megtisztítalak téged, mint az ezüstöt, megtisztítalak téged a nyomorúságnak kemencéjében." (Ézs 48,10) ,,Minekutána megpróbálna engemet, mint az arany, úgy jönnék ki előle." (Jób 23,10) A nyomorúság kohójában tisztíttatik le a bűn salakja. ,,Eltisztítom mindenhol a te salakodat." (Ézs 1,25)

VII. A nyomorúságból való megszabadulás reménységének leckéje
,,A próbatétel reménységet nemz" (Róm 5,4) Pál ilyen reménységet nyert nyomorúságaiból: ,,Sőt magunk is halálra szántuk magunkat, hogy ne bizakodnánk mi magunkban, hanem Istenben, a ki feltámasztja a holtakat: Aki ilyen nagy halálból megszabadított és szabadít minket: akiben reménykedünk, hogy ezután is meg fog szabadítani." (2Kor 1,9-10) Dávid is, az egyik nyomorúságból szabadulása által nyert reménységet arra nézve, hogy egy másik nyomorúságból is megszabadul. ,,És monda Dávid: Az Úr, aki megszabadított engem az oroszlánnak és a medvének kezéből, meg fog szabadítani engem e Filiszteusnak kezéből is." (1Sám 17,37) ,,És marasztok közötted nyomorult és szegény népet, akik bíznak az Úr nevében." (Sof 3,12) A nyomorúság tehát a reménység iskolája is.

VIII. A háládatosság leckéje
Mikor Isten a nyomorúságból kiszabadítja az ő híveit, százszorta hálaadóbbak azután. ,,Hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem." (Zsolt 50,15) ,,Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könnyhullatástól és lábamat az eséstől... A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül" (Zsolt 116,8; Zso1t 116,13)

IX. A halálra való készülés leckéje
Mivel a nyomorúságok a halálnak elöljárói, hoppmesterei, hírt adnak az embernek arról, hogy készülgessen. A nyomorúságok készítették Pált is a halálra. ,,Mi is miért veszélyeztetjük magunkat minden pillanatban? Naponként halál révén állok. A veletek való dicsekedésre mondom, mely van nékem a Krisztus Jézusban a mi Urunkban." (1Kor 15,30-31) Jób is a sok nyomorúság között várta az ő elváltozását - azaz halálát: ,,Az én elrendelt időmnek minden napjaiban várom az én változásomat." (Jób 14,14) Ez is üdvösséges lecke.

X. A boldogság kívánásának leckéje
Semmi sem kívántatja jobban az emberrel a boldogságot és nyugalmat, mint a nyomorúság. ,,Mert akik e sátorban vagyunk is, sóhajtozunk megterheltetvén; mivelhogy nem kívánunk levetkőztetni, hanem felöltöztetni, hogy ami halandó, elnyelje azt az élet." (2Kor 5,4) És ismét így szól a 8. v.: ,,Bizodalmunk pedig van, azért inkább szeretnénk kiköltözni e testből, és elköltözni az Úrhoz."
A sok üdvösséges tanulság között e tíz rendbéli leckére tanítja a nyomorúság a belső embert, amelyekre ha okokat nem mondunk is, már önmagukban okok, hogy a világi nyomorúságok a belső embernek nagy hasznára vannak.

A TUDOMÁNY ALKALMAZÁSA

I. Oktatás
1. Nem kell hát felettébb törődnünk a külső embernek a nyomorúságok által való romlásán és fogyásán, csak a mi jobbik részünknek a belső embernek használjanak, hogy az megtartassék a Jézus Krisztus eljövetelének napjára és ,,állattassék az ő dicsőségének eleibe feddhetetlenségben, nagy örömmel." (Júd 24) Ugyanis a külső emberben való kárt a belső emberben való haszon kipótolja és helyreállítja.
2. Jó iskola tehát a nyomorúságok iskolája, amelyben ilyen sok szép hasznos leckét tanul az Isten szentje. Innen látszik azon mondás igazsága: ,,Schola Crucis est Schola Lucis" azaz ,,A kereszt iskolája a világosság iskolája." Vagy ,,Crux est Theologia Christianorum" vagyis ,,A szenvedés a keresztyének isteni tudománya".
3. Nem kell hát annyira irtózni a nyomorúságok poharának italától, mert noha az a külső embernek igen keserű, de Isten azt a belső embernek megédesíti.
4. Jobbak a nyomorúságok a bűnöknél, mert azok mind a testnek mind a léleknek kárára és veszedelmére vannak. Inkább kell tehát a legnagyobb nyomorúságot is választani, hogynem a legkisebb bűnt, mert a legnagyobb nyomorúság sem szakaszthatja el a belső embert az ő Istenétől, de könnyen elronthatja az embert a legkisebb bűn is amelyből meg nem tért.
5. A nyomorúságok keserűek kezdetben, de végül édesek. ,,Jóllehet minden
dorgálás nem láttatik mostan örvendetesnek, hanem keservesnek, mindazonáltal
végezetre az igazságnak békességes gyümölcsét adja azoknak, akik abban gyakoroltatnak." (Zsid 12,11)

II. Rettentés
1. Gondolkodóba eshetnek tehát, sőt meg is döbbenhetnek lelkükben, akik teljességgel semmiféle világi nyomorúságot nem szenvedhettek soha. Félő, hogy az ilyeneknek a belső embere nem igen épült az ide feljebb megírt tíz üdvösséges leckékben.
Nevezetesen ezek döbbenhetnek meg lelkiismeretükben:
a. Akik a kegyes élet mellett soha semmit sem szenvedtek, holott ,,valakik kegyesen akarnak élni a Jézus Krisztusban, háborúságot kell azoknak szenvedni." (2Tim 3,12)
b. Akinek soha még feje sem fájt, sem foguk, még csak kisebbik újuk sem, és semmi nyavalyát teljes életükben nem láttak (kiváltképpen, ha egyébként is egészségesek s erejüket Isten szolgálatjában sem töltötték el). Jaj az ilyeneknek, kiváltképpen ha a bűn s az ördög szolgálatjára költötték erejüket és a jó egészségüket.
c. Megjegyeztetnek azok is, akik a nyomorúságban levők felől igen szeretetlenül tesznek ítéletet, miként Jób és Dávid barátai, azokat képmutatóknak, Istentől elhagyottaknak nevezvén. (Jób 8,13; Zsolt 3,3) holott bizony nem Istentől elhagyott képmutatók, hanem Istennek kedves szentei, kiknek belső embere épül a nyomorúságok által.

III. Intés
Ha a nyomorúságok a belső embernek nagy hasznára vannak, légy békességes tűrő hát azok alatt, sőt öröm gyanánt vegyed azokat. (Jak 1,2)
Ezekről gondolkodjál:
1. A mennyei Atyától és nem megharagudott bírótól jönnek ezek reád. ,,Ha a fenyítést elszenveditek, akkor veletek úgy bánik az Isten, mint fiaival; mert melyik fiú az, akit meg nem fenyít az apa?" (Zsid 12,7)
2. A nyomorúságok rövid ideig tartanak, de a hasznuk örökkévaló. ,,Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk igen-igen nagy örök dicsőséget szerez nekünk." (2Kor 4,17)
3. Nyomorúságos út vezet a dicsőség elérésére. ,,Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az Ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. Ezért vannak az Isten királyi széke előtt" (Jel 7,14) Ezen az úton megy be a mennybe az apostoli sereg is. (ApCsel 14,22)
A nyomorúságot szenvedő ember ellenvetései:
1. Ellenvetés: Az én nyomorúságaim hoszszú ideig tartóak.
Felelet: (1) Kevesebb ideig valók annál, amint a te bűneid érdemelnének. (2) Többet szenvedett a te Üdvözítőd, aki érted sok apró halálon ment át, végül pedig a kínos és gyalázatos halált is megkóstolta. (3) Jó dolog mikor az ember ifjúságától fogva hordozza az igát. (JerSir 3,27) (4) Semmik ezek a nyomorúságok, ha egybeveted akár azokkal a bajokkal, melyeket a pokolban kellene szenvedned, akár azokkal az örömökkel, melyek számodra tartatnak az egekben.
2. Ellenvetés: Úgy, de az én nyomorúságaim olyanok, melyekhez hasonlók egy jó emberen sem forognak.
Felelet: Hol volna hát Jób, kivel úgy bánt Isten, hogy sem azelőtt sem utána senkivel úgy nem cselekedett. Mégis azt mondja ő felőle az Írás: ,,Jóbnak békességes tűrését hallottátok és az Úrtól való végét láttátok." (Jak 5,11)
3. Ellenvetés: Jóbra Isten a nyomorúságokat az ő megpróbáltatásáért bocsátotta, de én bűneimmel vettem magamra.
Felelet: ,,A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért és az ő hamisságukért nyomorgattattak. De az Úrhoz kiáltottak szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket." (Zsolt 107,17; Zsolt 107,19) Jónás engedetlensége miatt jutott a cethal gyomrába. Dávid, mivel igen kedvezett a gyermekeinek, azért szomoríttatott meg Absolon, Adonia, Ammon átal. Sokszor az ember saját ,,szerencséjének" kovácsa.
4. Ellenvetés: Nem érzem, hogy az én nyomorúságaim énnékem hasznomra lettek volna, sőt félek hogy talán Isten nem szerelméből, hanem haragjából engedte meg azokat életemben.
Felelet: (1) Ha úgy volna a dolog, volna mitől félned; mert amikor az emberen nem fognak a nyomorúságok, akkor ez jele annak, hogy az az ember gyógyíthatatlan. (2) De talán hasznodra vannak a nyomorúságok, csak nem veszed eszedbe, mivel a lelked elkeseredett, mint az Izrael fiaié, akik azt mondták Mózesnek és Áronnak: ,,Lásson meg titeket az Úr és ítéljen meg, kik rossz hírbe kevertetek minket a Fáraó előtt és az ő szolgái előtt, fegyvert adva azok kezébe, hogy megöljenek minket." (2Móz 5,21) (3) Igaz ez a regula, amely soha senkit meg nem csalt: ,,Az Istent szeretőknek minden a javukra szolgál." (Róm 8,28)
5. Ellenvetés: Lám szívesen könyörgök, mégsem veszi le Isten rólam a nyomorúságaimat.
Felelet: (1) Szereti Isten hallgatni az ő nyögő galambjának szavát, azt akarja, hogy ne hagyja félbe az ő nyögését. ,,Hadd halljam a te szódat, mert a te szód gyönyörűséges." (Én 2,14) (2) A könyörgés meghallgatásának is meg van az elrendelt ideje. ,,Meghallgatja az Úr az én sírásomnak szavát. Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet." (Zsolt 6,9-10) (3) Ha nem érkezik a válasz, várjad, mert eljő, eljő és nem késik. (Hab 2,4)
(4) Nem ok nélkül neveztetik Isten ,,Könyörgést meghallgató Istennek." (Zsolt 65,3)

IV. Vigasztalás
Ezek a nyomorúságot látott hívők vigasztalásai:
1. A világi nyomorúságok nem szakasztják el őket a Krisztus szerelmétől. (Róm 8,38-39)
2. A nyomorúságos test helyében dicsőséges test támad fel a jövőben. (1Kor 15,43)
3. Az egekben nem lesz nyomorúság. (Jel 21,4)
4. Isten lesz minden mindenekben. (1Kor 15,28)

,,Annak pedig, aki véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhetik, feljebb hogy nem mint kérjük vagy elgondoljuk, a mi bennünk munkálkodó erő szerint. Annak légyen dicsőség az egyházban a Krisztus Jézusban nemzetségről nemzetségre örökkön örökké. Ámen." (Ef 3,20-21)

Köleséri Sámuel

 
 
0 komment , kategória:  Hosszú építő írások  
Különféle próbák
  2023-12-09 22:13:35, szombat
 
  Különféle próbák

,,Ezen örvendeztek, noha most, mivel így kellett lennie, egy kissé megszomorodtatok különféle próbák között." (1Péter 1:6)

A próbatételek nem véletlenül jönnek (1Pét 1:6-7). A próbatételek azért vannak elküldve, mert Isten szükségesnek ítéli őket (Jakab 1:2). A próbák megfontoltan vannak mérlegelve, és óvatos bölcsességgel vannak adva. "Próbák" a nyomorúság szép neve.
Nem úgy tekintek a nyomorúságra, mint a bűneimért járó ítéletre, mert bűneim Krisztusban meg lettek büntetve (1Pét 2:24). Inkább úgy tekintek a nyomorúságomra, mint ami egy jóságos és végtelenül bölcs Atya mindenre kiterjedő ítéletéből származik. A nyomorúságokat nem azért nevezzük ítéletnek, mert bírói, hanem mert bölcs.
Isten szorgalmas, energikus, becsületes és bölcs szolgái közül néhányan képtelenek boldogulni az üzleti életben. Minden szándékuk meghiúsul. Úgy tűnik, hogy a vállalkozásaikhoz folyamatos katasztrófa kapcsolódik. Ha olyan vállalkozáshoz vagy üzlethez nyúlnak, amelynek arannyá kellene válnia, az mégis salakká olvad. Nem tudjuk felfedezni az okot, és nem mindig tudjuk megmagyarázni az okát. "A te ítéleteid nagy mélységűek" (Zsolt 36:6), egy tényként érzékelt, de érveléssel megmagyarázhatatlan dolog.
Miért küld nekünk az Úr olyan nyomorúságot, amit nem értünk? Azért, mert Ő az Úr. Függetlenül a tapasztalataitoktól, az isteni elméhez képest csak gyermekek vagytok. Milyen értelemmel rendelkezel? Hogyan várhatod el Istentől, hogy úgy cselekedjen, hogy te megértsd? Ő maga az Isten. Ezért jó, ha csendben ülünk, és érezzük és tudjuk, hogy ennek így kell lennie, még ha nem is értjük.

C. H. Spurgeon
 
 
0 komment , kategória:  Áhítatok  
Szomorkodtok
  2023-12-09 07:27:28, szombat
 
  Szomorkodtok

,,A melyben örvendeztek, noha most kissé, ha meg kell lenni, szomorkodtok különféle kísértések között." (1Péter 1:6)

Péter apostol írta: " Noha most kissé, ha meg kell lenni, szomorkodtok különféle kísértések között" (1Pét 1:6). Nemcsak különböző megpróbáltatások érnek bennünket, hanem ezek el is szomorítanak és lehangolnak bennünket. Ez történik Isten legjobb szolgáival is. Több olyan embert ismerek, akik szeretik az Urat, és az Úr is szereti őket. Ők drágák Neki. Alázatos, szelíd és kegyes emberek, de mély bajba kerültek, vagy valami nehéz felhő nyugszik rajtuk. Különösen nekik írok.
Kedves bajba jutott barátom, lehet, hogy olyan bánatod vagy szomorúságod van, amelyről senki sem tud. Nem akarod felfedni. Nem suttognád el a legkedvesebb bizalmasodnak sem, aki a földön van. Magadban tartod. Talán ez az oka annak, hogy olyan keserűvé válik. Valamely keresztény baráttal való közlés valódi segítséget jelenthetne. Megkönnyebbülést jelent, ha könnyeket hullatsz, amikor nagy gyötrelemben vagy. Ha jól elsírhatod magad, könnyen túlléphetsz a bajon.
Néha azonban nem találsz kifejezést a bánatodnak, és a felgyülemlett láng egyre hevesebbé válik. Ha olyan bánatod van, amelyet egyetlen embernek sem tudsz elmondani, hadd hívjalak meg szeretettel, hogy nézz Jézusra. Mondj el mindent az Úrnak a bánatodról, és kérd, hogy adjon neked segítséget a szükség idején. Bármi legyen is az ügyed, mondd el Neki. Amilyen biztosan él Jézus, Ő meghallgat és válaszol, és te békében járhatod utadat.
Nem ismerem a helyzeted részleteit. "A szív ismeri saját keserűségét, és az idegen nem osztozik örömében" (Péld 14:10). Vannak mélységek és vannak magasságok, ahol egyedül kell lennünk. Ne lepődj meg, ha - ami az embereket illeti - néha egyedül kell hajóznod. De ha Krisztus van a hajóban, ennél jobb társaságot nem is kaphatsz.

C. H. Spurgeon
 
 
0 komment , kategória:  Áhítatok  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2023.11 2023. December 2024.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 2 db bejegyzés
e hónap: 108 db bejegyzés
e év: 2155 db bejegyzés
Összes: 35704 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 733
  • e Hét: 2498
  • e Hónap: 62064
  • e Év: 117754
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.