|
 1/16 oldal 
|
Bejegyzések száma: 157
|
|
|
|
|
|
2024-10-31 18:35:52, csütörtök
|
| |
| |
Szabó Tímea
Sponsored · Paid for by Párbeszéd Magyarországért
·
Gyermekvédelem a Fidesz által támogatott egyházi módra!
A diákokat megalázó, alsóneműben tornáztató, a fiúkat büntetésből egymás megütésére kényszerítő egyházi fenntartású iskola igazgatóját nagy nehezen eltávolították ugyan, de úgy gondolták: simán belefér, hogy továbbra is taníthasson és gyerekek közelében lehessen. Ezért abba az iskolába helyezték át, ahonnan az új igazgatót áthozták. Írásban fordultam a Kalocsai-Kecskeméti Főegyházmegyéhez és Pintér Sándor belügyminiszterhez.
A Magyar Hang cikke szerint a szakmári Szent Asztrik Katolikus Általános Iskola igazgatójának kinevezését még 2019-ben meghosszabbította a kalocsai érsekség azután is, hogy a tanárok kétharmada már egy jó ideje jelezte, hogy komoly problémák vannak Kapitány Richárddal. Csak egy szülői petíció nyomására voltak hajlandóak eltávolítani a bántalmazó igazgatót.
De úgy tűnik, a katolikus egyház szerint nem akkora bűn, ha valaki gyerekeket aláz évekig, alsóneműre vetkőzteti őket, vagy szándékosan fizikai erőszakot szít közöttük. A lap kérdésére a főegyházmegye hangsúlyozta, hogy az igazgatót ,,vezetői hibái mellett, eddigi érdemeit és munkásságát is elismerve" egy másik iskolába nevezi ki. Azaz hadd terrorizálja akkor majd azokat a gyerekeket és pedagógusokat ez az igazgató, hiszen rengeteg egyéb "érdeme" van.
Az ember nem talál szavakat, tényleg. Megint és megint semmi következménye nincs annak, ha valaki gyerekeket bántalmaz, visszaél a hatalmával, a tanár-gyerek kiszolgáltatott viszonnyal! Döbbenet a gyerekbántalmazásnak ilyen fokú nem csak tűrése, hanem kormányzati semmibevétele is fél évvel az egész magyar társadalmat megrázó pedofilmosdató kegyelmi botrány után!
Teljesen egyértelmű: sem a kormányban, sem az őket kiszolgáló katolikus és Balog Zoltánokat pozícióban tartó református egyházban nincs meg a hajlandóság ennek megállítására, a gyermekek megvédésére!
Ne legyenek kétségeink, ez nem pusztán egyházi ügy, a kormány nem tudja ezt elhessegetni azzal, hogy semmi közük ahhoz, hogy a milliárdokkal agyontámogatott egyházak, a nekik kiszervezett iskolákban mit művelnek.
Az egyházi köznevelési intézmény működésére vonatkozó szabályokat ugyanis ugyanúgy a köznevelésről szóló törvény határozza meg. Eszerint a központi költségvetés a nem állami fenntartású intézményeknek köznevelési feladataik ellátásához költségvetési hozzájárulást biztosít, aminek feltétele, hogy az intézmény a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően végezze a tevékenységét.
Kérdés tehát, hogy a kormány és Pintér Sándor szerint a
Kalocsai-Kecskeméti Főegyházmegye által fenntartott Szent Asztrik Katolikus Iskola a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően végzi-e a tevékenységét akkor, ha gyerekbántalmazókat helyez át bármilyen további következmény nélkül egyik iskolából a másikba. A kérdés költői, de azért várom a választ a belügyminisztertől és a főegyházmegyétől is. Utóbbi persze nem köteles nekem válaszolni, de azért az is beszédes lesz, ha nem teszik meg.
Számunkra viszont sajnos egyértelmű a kérdés: a kormány a sorozatos pedofilbotrányok után sem hajlandó érdemben lépni gyerekvédelemben! Annyi más bűnük mellett már csak ez az egy elég arra, hogy méltatlanok legyenek bármiféle kormányzásra. Hiába van most a Fidesz hatalmon, a legkisebbek bántalmazását nem fogjuk soha elfelejteni. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-10-31 18:07:11, csütörtök
|
| |
| |
Ő IS!!!!
"Fico egy áruló görény"
Mindezt a volt szlovák miniszterelnök, Igor Matovič mondta, miután a jelenlegi kormányfő az EU-t ekézve nyilatkozott egy orosz propagandaműsornak.
Szerdán az Euronews is megírta, hogy Robert Fico nyilatkozott az orosz Rosszija-1 tévécsatorna 60 minutes címen futó propagandaműsorának, és közölte, hogy megtiszteltetésnek veszi, ha részt vehet a 2025. május 9-ei Győzelem napján Moszkvában. A második világháború és a fasizmus feletti győzelem 80. évfordulójára tartott ünnepség Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik kedvenc orosz ünnepsége, hatalmas katonai felvonulással.
Igor Matovič korábbi szlovák kormányfő a nyilatkozatot kommentálva közölte, hogy "Fico egy görény áruló."
A szlovák kormányfő szavai a nemzetközi politikában is indulatokat gerjesztettek. A 60 minutes műsorvezetőjét, Olga Szkabejevát szokás ,,a putyini televíziós propaganda acélmacájaként" is emlegetni, karriertörténetének számos emlékezetes pontja van, például amikor az ukrajnai háború kezdetén a bucsai mészárlást a Nyugat által gerjesztett álhírnek titulálta.
Related
"Ez a háborús bűnök múzeuma" - két évvel a mészárlás után Bucsában járt az Euronews stábja
A Rosszija 1-nek adott interjújában Fico megvádolta a Nyugatot, hogy Ukrajna támogatásával ,,elnyújtja a háborút", az Oroszország elleni nyugati szankciókat pedig hatástalannak titulálta, majd kijelentette, hogy kész tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A szlovák miniszterelnök úgy véli, hogy az Európai Unió fegyvert és pénzt az ukránoknak, "hogy harcoljanak, de minket jobb, ha békén hagynak."
Olekszij Goncharenko ukrán parlamenti képviselő Fico nyilatkozatának hallatán közölte, hogy Fico annak a Szkabajevának adott interjút, aki Ukrajna megszállására és az ukránok meggyilkolására buzdított, és azt javasolta neki, hogy ha ennyire tetszik neki Oroszország, akkor költözzön Moszkvába.
Nigel Baker szlovákiai brit nagykövet szerint már maga a tény ,,sajnálatos", hogy Fico beleegyezett, hogy interjút adjon Szkabajevának. ,,Fico állítása, miszerint a Nyugatot nem érdekli a béke, hamis. Támogatjuk Zelenszkij béketervét, a béke elérésének leggyorsabb módja pedig az, ha az orosz hadsereg kivonul Ukrajnából" - írta a X-en.
Danuąe Nerudová, az Európai Néppárt cseh képviselője szerint Fico megerősítette, hogy ,,fenyegetést jelent Európa biztonságára", az ellenzéki Progresszív Szlovákia vezetője, Michal ©imečka pedig ,,óriási szégyennek" nevezte Fico megjelenését.
Juraj Krúpa, az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás párt képviselője "példátlannak" minősített Fico nyilatkozatát, és közölte, hogy szerinte ilyeneket "még Orbán Viktor sem merne mondani." A Győzelem napjára való utalást leszámítva Krúpa ebben téved
https://hu.euronews.com/2024/10/31/fico-egy-goreny-arulo?utm_term=Autofeed&ut m_medium=Social&utm_source=Twitter#Echobox=1730359762 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-10-31 18:02:48, csütörtök
|
| |
| |
A szocialista politikus, akinek sosem volt büdös a Fidesz
Molnár Zsolt 22 évet húzott le a politikában.
A II. kerületben létrehozta az MSZP-Fidesz nagykoalíciót.
Egy lapra került Kocsis Mátéval.
Bevédte Rogán Antalt.
Megbuktatta az őt leárulózó Botka László miniszterelnök-jelöltet.
Végül befolyással üzérkedés miatt emeltek vádat ellene.
Lemondott pártigazgatói posztjáról Molnár Zsolt, az MSZP Rogán Antalja. Molnár az elmúlt 22 évben hasonló szerepet látott el pártjában, mint a propagandaminiszter a Fideszben. Olyan hatékonyan mozgatta a szálakat a háttérből - rogáni kifejezéssel élve a back office-ból -, hogy sosem távolodott el a tűztől.
Befolyását annak ellenére is megőrizte, hogy gyanús ügyei miatt nemcsak a nyilvánosságban, hanem saját pártjában is fideszes kollaborációval vádolták meg. Leghangosabb kritikusát, Botka László miniszterelnök-jelöltet meg is buktatta, így még 10 évvel azután is befolyásos ellenzéki politikus volt, hogy először felmerült a vád, összejátszik a Fidesszel.
https://444.hu/2024/10/27/a-szocialista-politikus-akinek-sosem-volt-budos-a-fides z |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-10-31 17:51:51, csütörtök
|
| |
| |
Gyakorlatilag megduplázódtak a koporsós és a hamvasztásos temetések árai az elmúlt évben.
Már a temetés is luxusnak számít
HírKlikk | 2024. október 31. 17:25
Gyakorlatilag megduplázódtak a koporsós és a hamvasztásos temetések árai az elmúlt évben. 2023 szeptembere és 2024 szeptembere között 37 ezer, illetve 27 500 forinttal emelkedtek az átlagárak, ami bőven az infláció fölött van. Ilyen körülmények között a családoknak egyre nehezebb kigazdálkodni a költségeket, sok esetben önkormányzati segítségre vagy hitelfelvételre kényszerülnek, hogy méltó módon búcsúzhassanak elhunyt szeretteiktől.
Palkovics Katalin, a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesületének elnöke a Pénzcentrumnak elmondta: az elmúlt egy-két évben az infláció - hasonlóan más termékek és szolgáltatások áraihoz - a temetkezési költségekre is erőteljes hatást gyakorolt. Az infláció következtében jelentősen nőttek a temetéssel kapcsolatos kiadások, ideértve a koporsók és urnák árát, a szertartások költségeit, a sírhelyeket, az elhunytak szállítását, hűtését, valamint a temetői és egyéb kiegészítő szolgáltatások díjait.
Ezeken felül az infláció emelkedése hatással volt a nyersanyag árakra, munkaerőköltségekre, üzemanyag- és energiaárak emelkedésére is. Ezen emelkedések megnehezítették a családok számára a temetési szertartások finanszírozását.
Az egyéb költségek növekedése is nagyban hozzájárult ehhez az emelkedéshez, mint például az energiaárak, a munkaerőköltségek, valamint a nyersanyagok (pl. fa, textil, üveg, kerámia, márvány, gránit, építőipari anyagok) áremelkedése - tette hozzá.
Az áremelkedés mértéke régiónként és szolgáltatónként is változhat, és a különböző temetkezési csomagok között is jelentős árkülönbségek lehetnek a temettetők igényeinek és a szolgáltatások minőségének függvényében.
https://hirklikk.hu/kozelet/mar-a-temetes-is-luxusnak-szamit/439213?fbclid=IwY2xj awGQlLRleHRuA2FlbQIxMQABHdVMejyXEYDJzpA4kwqxXkecN4pMUEJ6-A1HLbc5yAgq05qG0IMM7oylU Q_aem_oUoQbZ8Zfx0WjPdWEHaPVw
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-10-31 17:50:20, csütörtök
|
| |
| |
egy kiadós szülinapi buli után, hulla másnaposan nem szokatlan a groteszk vicceskedés.
Szijjártó Péter: von der Leyen vitte Európát bele egy vesztes háborúba
Szijjártó Péter - a Dzsudzsák Balázzsal töltött este után - a tőle már megszokott, de mégis az erősebbek közé sorolható bejegyzéssel jelentkezett. A külügyminiszter politikájának alapja, hogy akkora blődségeket mond, amikről nem tud nem írni a sajtó. Ezúttal is sikeres volt ez a politikának tartott károkozás. Most ezt írta le:
,,A Bizottság elnökének egyértelmű felelőssége, hogy Európát belevitte egy vesztes háborúba, hogy az EU világgazdasági és világpolitikai jelentősége lecsökkent."
Szijjártó Péternek amúgy az fáj, hogy az Európai Bizottság védővámokat vetett ki a kínai autógyárakra.
https://444.hu/2024/10/31/szijjarto-peter-von-der-leyen-vitte-europat-bele-egy-ve sztes-haboruba |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-10-31 17:42:01, csütörtök
|
| |
| |
- Sztálin elvtárs! - tört be Sztálin elvtárs irodájába rémülten lihegve Berija elvtárs. - Beszart a szovjet gazdaság!!!
- Ordzsonikidze elvtárs kapjon szívrohamot! - mondta Sztálin elvtárs határozottan.
- Értem - válaszolt Berija elvtárs, aki nem értette ugyan, de utálta Ordzsonikidze elvtársat. - Az iparosítás hibái miatt?
- Miféle hibák? - nézett Berija elvtársra megrovóan Sztálin elvtárs. - Azért, mert grúz.
- Grúz? - ijedt meg Berija elvtárs. - De Sztálin elvtárs... én is grúz vagyok... khmm... sőt...
- Igen, én is grúz vagyok. Tudja, Lavrentyij Pavlovics, hogy mit mondogatnak rólunk a szovjet proletárok?
- Tudom, Sztálin elvtárs! Én küldöm a jelentéseket. Azt mondogatják, hogy "Azok a rohadt grúz kannibálok a Kremlben!"
- Na! Kell nekik egy grúz. Én? Ne viccelődjünk. Maga? Magát utálom, mindenki tudja. De Ordzsonikidze elvtársról köztudott, hogy régi, kedves barátom. Működni fog a dolog.
- Értem - bólintott Berija elvtárs, és ezúttal nem is hazudott. - Zseniális! De mi van a szovjet gazdasággal?
- Hát az beszart, Berija elvtárs. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-10-31 17:41:13, csütörtök
|
| |
| |
Nem bíznak a jövőben az emberek, ezért nem akarnak se fogyasztani, se beruházni - ez állhat a csúnya GDP-adat hátterében
Nem nem mernek költeni hanem ennyi van. A legtöbb embernek a bére nem nőtt közel sem annyit az elmúlt 4 évben mint amennyit az élelmiszerek ára . Egyszerűen elmegy a rezsi plusz kaja plusz meglévő hitelre mindenük. Nincs miből fogyasztást növelni,ennyi van.
Mo-n 35 éve nem lehet rendesen hosszú távra tervezni, szóval ez még nem lenne olyan meglepő, de mostanra a kemény mag (meg akik eddig is úgy éltek) kivételével mindenki számára nyilvánvaló lett, hogy ha véletlen padlóra kerülsz, ott is maradsz, az állam ott fog hagyni megrohadni és ennek a lehetősége az elmúlt 2 évben rémisztően közel került mindenkihez.
Erősödik, előremegy, satöbbi.
------------------------------------------
Mindenkit meglepett szerda reggel az, hogy a magyar gazdaság a harmadik negyedévben 0,7 százalékot zsugorodott, ezzel két egymást követő negyedéves csökkenéssel technikai recesszióba süllyedt. Ilyen nagy esésre még a pesszimistább elemzők sem számítottak, bár azt már akkor lehetett sejteni, hogy a kormány kiugróan gyenge teljesítményt vár, amikor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter október közepén a Portfolio konferenciáján azt mondta, ,,nullához lesz közel" a következő adat.
A nulla helyett végül inkább a mínusz egyhez lett közel a KSH első becslése (mind éves, mind negyedéves alapon 0,7 százalék a csökkenés), szóval a miniszter szavai tippnek nem voltak olyan jók. Arra viszont minden bizonnyal igen, hogy a piacot felkészítsék a mostani hervasztó statisztikára - ha Nagy nem teszi meg ezt a lépést a várakozásmenedzsmentben, minden bizonnyal nagyobb lett volna a forintot vagy akár a magyar tőzsdét érő sokkhatás a KSH szerdai közlése után.
Mindeközben az európai színtéren az látszik, hogy az EU országainak gazdasága kezd magára találni: az Eurostat szerdai összesítése alapján az adatot már szolgáltató országok közül Magyarország gazdasági teljesítménye nézett ki a legkevésbé jól a harmadik negyedévben.
Izgalmas kérdés ezek után, hogy mi történik a hazai gazdasággal, amelynek beindulása már hónapok óta várat magára annak ellenére, hogy a kormányzat folyamatosan optimista jóslatokkal szolgál. Az idei évre várt növekedés a nyáron még 1,8-2,2 százalék volt a Pénzügyminisztériumban, ehhez képest elemzők szerint most már biztosan 1 százalék alatt leszünk, méghozzá nem is kicsivel.
A KSH friss adataiból még nem kaphatunk választ arra, mi ment ennyire félre, a részletes ágazati bontás ugyanis csak hetek múlva érkezik, de megkérdeztük a fejlemények lehetséges hátteréről Virovácz Pétert, az ING elemzőjét. Ő a GDP-adat előtti napon az egyik legnegatívabb előrejelzést (-0,4 százalék) adta a harmadik negyedévre - mint utóbb kiderült, még ez is túl optimista volt, de az elemzőnek van ötlete, hol lehetnek a negatív meglepetések a csomagban, amikkel senki nem kalkulált kellő mértékben.
Nem bíznak az emberek a jövőben
Virovácz Péter a Telexnek azt mondta, az a kevés információ, amit a KSH már közölt az adat hátteréről, megegyezik azzal, amit a saját modelljükben is számoltak: ez alapján az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság együttesen 2 százalékkal húzta le a GDP-t. Ebben túl sok meglepő nincsen, a hazai ipar gyengélkedéséről mi is rendszeresen beszámolunk, és a tavaly szépen teljesítő mezőgazdaságtól sem lehet fényes teljesítményt várni egy ilyen aszályos évben.
A három ágazat együttes mínusz 2 százaléka azt jelenti, hogy ha csak ezekből a tevékenységekből állna a magyar gazdaság, akkor 2 százalékot csökkent volna a harmadik negyedévben. Miután ennek a három szegmensnek a lejtmenetét az elemzők nagyjából jól meg is tippelték, és még ezzel együtt is jobb teljes adatra számítottak, adódik a kérdés, hogy mi lehetett az, ami viszont alulmúlta a várakozásokat a július-szeptemberi időszakban.
Virovácz Péter szerint a megfejtést leginkább abban kell keresni, hogy a magyar gazdaság szereplői még mindig nem fogyasztanak, nem ruháznak be annyit, amennyi a növekedéshez kellene.
,,Amiben eddig lehetett bízni, hogy majd a szolgáltatások, a fogyasztás húzzák kifelé a magyar gazdaságot a gödörből, az úgy néz ki, kifulladt" - mondta. Az ING elemzője szerint az hagyhatott ekkora nyomot az adatokon, hogy az emberek továbbra sem akarnak pénzt költeni, fogyasztani, a vállalatok pedig nem akarnak beruházni, mert bizalomhiány van.
Ezen nem lehet olyan nagyon csodálkozni: sok a negatív geopolitikai és belföldi gazdasági hír, az infláció szubjektív érzékelése még mindig nagyobb, mint a KSH által kimutatott infláció szintje. Ráadásul sokan ,,ragadtak be" nagyobb megtakarításokba, amikor rendkívül kedvező kamatért lehetett állampapírokat vásárolni, így azok, akiknek volt pénzük, inkább befektették azt az összeget, amit most elkölthetnének. Ezek a pénzek a jövő évi kamatfizetésekig biztosan ott is maradnak az államkincstárnál.
Mindez némileg ellentétesnek tűnhet azzal, hogy a kormány az utóbbi időben már elkezdett arról beszélni, hogy lassan kikopik a sokat kárhoztatott ,,óvatossági motívum" a lakosságnál, és kezd visszajönni a fogyasztás. Itt minden azon múlik, milyen hosszú idősort nézünk. A tavalyi igen gyenge fogyasztáshoz képest már valóban volt növekedés például a kiskereskedelmi forgalomban, ez azonban még mindig csak annyit jelent, hogy a 2021-es szint fölé értünk vissza egy kicsivel. Ettől tehát nem lehet azt várni, hogy megnyomja a magyar GDP-t.
Európa ébredezik
A másik lehetőség, ami pluszban lehúzhatta a GDP-t, az export: Magyarországnál nagyon nyitott gazdaságként sok múlik a kivitelen, ami mostanában gyengélkedett. Itt érdemes áttérni az európai adatokra, amelyek magyarázhatnák, ha a kivitelnél kellene keresni a nagyobb problémát, de nem látszik, hogy az EU-ban a miénkhez hasonló zsugorodás lenne.
A teljes unió 0,3, az eurózóna 0,4 százalékot nőtt negyedéves alapon, és fő exportpartnereink, a németek is harmatosan bár, de nőni tudtak (+0,2 százalék). Ebből persze az is látszik, jegyezte meg Virovácz Péter, hogy
bár sok múlik Németországon, az ottani javulás még önmagában nem elég ahhoz, hogy nálunk kisimuljon a helyzet, ahhoz más tényezők is szükségesek lennének.
A friss eredmények mindenesetre jelzik, hogy éledezik az EU gazdasága, és bár a 0,4 százalékos növekedést soknak nem lehet nevezni, azért mégiscsak duplázódás az előző negyedévhez képest. A német adat pedig hiába stagnálás közeli, most még ennek is lehet örülni, mert ott az elemzők többsége rosszabbra számított, vagyis a +0,2 valójában már fényt jelezhet az alagút végén.
Konszolidált, de még így is necces terv 2025-re
A GDP-adat mellett kissé elsikkadt, de egy másik fontos szám is kijött ma: a kormányinfón Gulyás Gergely közölte, hogy 3,4 százalékos növekedéssel számolnak a jövő évi költségvetésben. Ez meglepően szerény szám ahhoz képest, hogy minden nyilvános kommunikáció arról szól, 2025-2026-ban 3 és 6 százalék közötti növekedést vár a kormány.
Ebből kiindulva akár az is megtörténhetett volna, hogy a sáv közepére, 4,5 százalékra teszik a jövő évi várakozást, és ennyivel számolnak a hamarosan benyújtandó 2025-ös költségvetésben. Az, hogy nem ez történt, talán jelzi azt is, amiről már mi is írtunk a sokat reklámozott 21 pontos gazdasági akciótervvel kapcsolatban: olyan nagyon azért nem látszik, mivel nyomnák meg érdemben ezek az intézkedések azt, amennyi alapvetően is benne van a magyar gazdaságban jövőre.
Virovácz Péter szerint a 3,4 százalékkal tervezés egy konszolidált makropályát jelent, ami jó hír, ugyanakkor az aktuális gyenge adatból kiindulva úgy néz ki, még a 3 százalékhoz is lehet, hogy kapaszkodni kell majd. Ha ez így lesz, és nem sikerül elérni azt a szintet, amivel Varga Mihályék most terveik a költségvetést, az nyilvánvalóan érinteni fogja a bevételi oldalt:
néhány százalékpontos eltérés a GDP-ben azt jelentheti, hogy ismét megszaladhat majd a hiány.
Kicsit távolabbra tekintve, a forint az utóbbi hetekben eleve gyengélkedett, szerdán pedig a GDP-mélyrepülési adat után meg sem állt 408 forintig egy euró ára. Az egy héten belül esedékes amerikai elnökválasztás további izgalmakat és kockázatokat tartogat a magyar deviza számára, de az MNB ettől függetlenül is azt ígérte, hogy huzamosabb ideig velünk maradhat még a 6,5 százalékos kamatszint.
Más szóval nem várható, hogy a jegybank a közeljövőben kamatcsökkentéssel élénkítene, sokkal inkább tűzoltásban lesz. Élénkítés így továbbra is maximum a költségvetési oldalról érkezhet, és a korábbi tapasztalatokból kiindulva a választást megelőző időszakban fog is érkezni, potenciális osztogatással együtt. Hogy ezt miből fogja kifizetni a kormány, ha a GDP végül mégsem alakul olyan pozitívan, mint ahogyan azt most várják? Nem lesz egyszerű gazdaságpolitikai feladvány, de ha véletlenül csak 3 százalék körüli növekedés mellett kell majd megoldani, annak minden bizonnyal súlyos ára lesz, amihez már a hitelminősítőknek is lehet egy-két szavuk.
A Téma podcast vendége ezen a héten Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője volt, akivel hasonló témákat beszéltünk át. Az adásból kiderül, milyen tényezők befolyásolják most leginkább a magyar gazdaság kilátásait:
https://youtu.be/NHRNr7tSrNw
https://telex.hu/gazdasag/2024/10/31/gdp-0-7-szazalekos-csokkenes-a-harmadik-negy edevben-europa-kezdi-osszeszedni-magat-miert-lett-ilyen-gyenge-a-magyar-adat
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-10-31 17:35:36, csütörtök
|
| |
| |
A 2008 óta változatlan családi pótlék mellett ez különösen gusztustalan lépés.
Inflációkövető adóemelést vezet be a kormány 2025-től egyes termékekre
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden nyújtotta be a parlamentnek az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A módosítás értelmében 2025-től az infláció mértékével nő az alkoholos italok, a dohánytermékek és az üzemanyagok tételes jövedéki adója, valamint emelkedik a gépjárműadó és a regisztrációs adó is.
A Bank360.hu szerint 2025-től több adó és illeték mértéke minden évben automatikusan növekszik majd anélkül, hogy a törvényt újra módosítani kellene. Az autósokra kirótt adóknál vezetik először az inflációkövető emelést. Jövőre emelkedik a regisztrációs adó, a gépjárműadó, az átírási illeték, 2026-tól pedig a cégautóadó is. De a szeszes italok és a dohánytermékek tételes jövedéki adója is automatikusan emelkedik 2025-től.
2025-től az érintett adók mértéke tehát az előző év azonos időszaki adó mértékének a fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával emelt összege lesz. 2024. júliusában 4,1 százalék volt a KSH által mért infláció, vagyis ennyivel emelkednek majd az inflációkövető adók. A konkrét adómértéket viszont a NAV teszi közzé október 31-ig.
Augusztusban egyébként 3,4 százalék volt az infláció Magyarországon, ami már csak a negyedik legmagasabb volt az Európai Unióban.
https://telex.hu/gazdasag/2024/10/31/magyarorszag-kormany-inflacio-adoemeles |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-10-31 17:33:38, csütörtök
|
| |
| |
Annyit bukik a magyar állam egyetlen autópályán, mint amennyit gyesre költ
A tavalyi volt az első olyan teljes év, amikor a magyar autópálya-hálózat javát a 35 éves koncessziós szerződés keretében már a Szíjj László és Mészáros Lőrinc NER-üzletemberek tulajdonában lévő MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. üzemeltette. Mivel most már van hozzá adat, érdemes megnézni, hogyan járt az első évben pénzügyileg az állam a konstrukcióval önmagában, illetve az MSZP-SZDSZ kormányok alatt megkötött ppp-s
sztrádaszerződésekhez képest.
A hazai gyorsforgalmi úthálózat 405 milliárd forint nettó bevételt termelt a költségvetésnek 2023-ban a zárszámadás adatai szerint. Ennek java részét a tehergépjárművek által megfizetett, a használattal arányos e-útdíj tette ki: ez 306 milliárd forint árbevételt hozott. A személyautók időarányos útdíja, az e-matrica 99 milliárd forintos nettó bevételt termelt az államnak.
A hazai gyorsforgalmi utak és főutak üzemeltetése háromféle modellben történik:
A 32 ezer kilométeres országos közúthálózatból 7446 kilométer főhálózati utat üzemeltet az állami tulajdonú Magyar Közút, ezen belül 291 kilométer autóút és autópálya.
A hazai sztrádahálózat legnagyobb részét, 1236 kilométert az MKIF üzemelteti.
Van két ppp-s sztráda. Az M5-ös 156 kilométerét az AKA Alföldi Koncessziós Autópálya üzemelteti, az M6-os 202 kilométerét pedig három vállalat
. Az AKA a Strabag leányvállalata, az M6 cégek fő tulajdonosai a Strabag és a Colas.
Kiszámoltuk, hogy a három modellben milyen az állam pénzügyi pozíciója, és kiderült, hogy nagyon eltérő bevétel és költség jellemzi ezeket. (Az e-matricák esetében a 2022-es forgalomszámlálás személygépjármű-adatai alapján a forgalommal arányosan osztottuk meg a bevételeket a díjköteles utak között.)
Pénznyelő M6-os
A költségvetés szempontjából a kiadásokat és bevételeket nettó módon összesítve látható, hogy a legrosszabb üzlet messze a ppp-szakaszok üzemeltetése volt tavaly: összesítve ezeken - az Európában legdrágább matricás (személygépkocsis) és az egyik legdrágább tehergépjárműves e-útdíj mellett is - 55 milliárd forint vesztesége volt az államnak.
Ez, mint az alábbi grafikonon látszik, szinte teljesen az M6-os miatt van: míg az M5-ös állami szempontból szinte nullszaldós, a gyenge forgalmú M6-os egyetlen év alatt 54 milliárd forint veszteséget termelt az államnak. Összehasonlításként, ez majdnem pontosan annyi, mint amennyit idén az állam a gyesre tervez költeni.
Flourish logoA Flourish chart
Ez mutatja, hogy mennyire katasztrofálisan rossz döntés volt az M6 autópálya megépítése, különösen ppp-s formában: a 202 kilométeres szakaszt üzemeltető társaságoknak tavaly közel 72 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés, míg a bevétel alig 17 milliárd forint volt ezen a sztrádán. Ebből 10,8 milliárd forint a közvetlenül kimutatható teherautós e-útdíj, a matricabevételekből pedig 6,4 milliárd forint jut ezekre a szakaszokra.
Az MKIF esetében 104 milliárd forintos többlet adódott, ez a kedvező helyzet azonban valószínűleg csak átmeneti. A koncesszor ugyanis egyelőre nem épített új utakat, így csak az üzemeltetést és a meglévő sztrádák karbantartását, felújítását fedező rendelkezésre állás alapú szolgáltatási díjra volt jogosult. Amikor megvalósulnak a sávbővítések (például 2025-től az M1-esen) és új sztrádák, akkor arányaiban magasabb összegű rendelkezésre állási díj is megilleti majd az MKIF-et.
HIRDETÉS
A Magyar Közút üzemeltetési és felújítási költségeit sem tudták az útdíjak tavaly kitermelni, 7 milliárd forint volt a veszteség, pedig a legforgalmasabbnak számító M0 gyorsforgalmi út az állami közútkezelőnél van még. Az elsőrendű főutak szinte teljes, 2,1 ezer kilométeres hálózata fizetős a teherautók számára, mégsem tud igazán jelentős útdjíbevételt termelni.
Bár a teljes állami mérleg pozitívnak tűnik (42,4 milliárd forint), ez csak addig van így, amíg nem számolunk az utak állagmegóvásával és felújításával. Az MKIF-koncesszió és a ppp esetében ez benne van a költségekben, a Magyar Közút esetében viszont nincs. A vállalat értékcsökkenési leírása 2023-ban 125 milliárd forint volt, és ha nem feltételezzük, hogy az állam végül pusztulni hagyja az úthálózat egy részét, akkor ezt a pénzt később el kell költeni a felújításokra.
Így már 83 milliárd forintos mínusz adódik, és ebben még nem szerepel számos költség, például az útdíjrendszer, az intézményrendszer üzemeltetése, ami még további tízmilliárdos nagyságrendű kiadást jelent.
Szinte csak a sztrádák hozzák a pénzt
A teherautós e-útdíjbevételek elképesztően koncentráltak: négyötödük a sztrádákból származik. De ezen belül is az M1 adta a teljes bevétel ötödét. Az alábbi térképen a vonalak árnyalata és szélessége mutatja arányosan, hogy hol keletkezett nagyobb bevétel. Jól látható, hogy a kelet-nyugati sztrádákon kívül szinte kerekítési hiba az útdíjbevétel.
HIRDETÉS
Az alábbi grafikon az e-útdíj és az e-matrica bevételeket összességében is bemutatja, utakra lebontva. A bevételek 60 százalékát adta az M1, M5, M3, M7 és M4 sztráda.
Mindez arra is rámutat, hogy a kormány óriási hibát követ el azzal, hogy további 9 ezer milliárd forintot költ új gyorsforgalmi utak fejlesztésére 2035-ig. Ahogy a térképen is látható, az utóbbi években, a határok közelében nagyon alacsony kihasználtságú, bevételt alig termelő szakaszok létesültek. Számos új út annyira kihasználatlan, hogy a bevételek nemhogy a megépítést, de az üzemeltetést és fenntartást sem fedezik - jó példa lehet erre a falusi összekötő út forgalmával rendelkező M6-os Bóly-országhatár közti szakasza.
A következő években tehát folyamatosan növekszik majd az állam vesztesége a gyorsforgalmi utak üzemeltetésén, várhatóan több tízmilliárd forintra fog ez emelkedni - és ebben még nem számoltunk az értékcsökkenéssel.
Ezzel szemben szoktak érvelni a közvetett, a fenti pénzügyi kimutatásban meg nem jelenő térség- és gazdaságfejlesztési hasznokkal, ezek realizálódása azonban erősen kétséges. Erre a legjobb példa megint csak az M6-os: hiába adták át a nagy részét már 2006 és 2010 között, semmi jele annak, hogy dinamizálta volna a Dél-Dunántúl fejlődését. Az új utakra elköltött ezer milliárdok pedig valahonnan nagyon fognak hiányozni, jó eséllyel például a sok helyen ma is katasztrofális állapotban lévő alsóbbrendű utak karbantartási, felújítási költségvetéséből.
https://g7.hu/vallalat/20241031/annyit-bukik-a-magyar-allam-egyetlen-autopalyan-m int-amennyit-gyesre-kolt/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-10-31 08:13:56, csütörtök
|
| |
| |
Az összes független médiafelület elkezdett "fizess elő" hirdetésekkel nyomulni
Szerintem attól fosnak, hogy az euró-árfolyam miatt tömeges lemondások fognak történni.
Magáról az euró-árfolyamról meg annyit, hogy semmilyen szinten nem belátható, hogy ez hova fog vezetni, hiszen a NER leszarja ezt az egész problémát,. és semmit nem fog csinálni annak érdekében, hogy érdemben javuljon a helyzet. A szarrá kínzott és kimerült magyar társadalomra fog rászakadni ez az egész.
Ez a magyar társadalom annyira képes, hogy a facebookon pampogjon, meg hogy egymással veszekedjenek. 420 forintos eurónál is. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/16 oldal
|
Bejegyzések száma: 157
|
|
|
|
2024. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
157 db bejegyzés |
| e év: |
543 db bejegyzés |
| Összes: |
64546 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 836
- e Hét: 5716
- e Hónap: 11100
- e Év: 296514
|
|
|
Offline
