|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2024-10-02 22:21:48, szerda
|
|
|
Hogyan folytathatjuk tovább?
Textus: ,,De mi nem vagyunk meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk." (Zsidók 10:39)
Ezekben az években az egyik kihívásom az volt, hogy belsőleg egészséges maradjak ahhoz, hogy egy gyülekezet lelkipásztora lehessek. Életünket vagy szolgálatainkat gyakran nem lehet felfüggeszteni személyes válságok miatt, legalábbis nem sokáig. Tovább kell haladnunk, dolgoznunk kell a fájdalmon keresztül, és gondoskodnunk kell a kötelességeinkről még akkor is, amikor a saját szívünk zsibbad a gyötrelemtől. És mindezt úgy kell tennünk, hogy ne vérezzünk túlságosan másokon, és néha anélkül, hogy túl sok embert beengednénk szívünk fájdalmas helyére. Ugyanebben az időben Katrina szklerózis multiplexe súlyosbodott, és az anyagi szükségleteink rekordot döntöttek; elvégre három gyerekünk volt a főiskolán.
Melodramatikusan hangzik (még nekem is), de bizonyos pillanatokban buzgón imádkoztam az Úrhoz, hogy vigyen a mennybe. Úgy éreztem, mintha valaki gyomorszájon vágott volna, és azon kaptam magam, hogy kedvetlenül és bágyadtan búslakodom, és hagyom, hogy az egész szolgálatom az aktuális válságoktól legyen színes. Időnként érzelmileg túlságosan megbénultan botorkáltam a nap folyamán, hogy a gondolataimat összpontosítani tudjam. Minden, amit mondtam vagy tettem, a gyötrődő szívem egyetlen nézőpontjából jött. A telefonhívások megválaszolása, a könyvek olvasása, a találkozókon való részvétel és a tanácsadás lehetetlen feladatnak tűnt, nem is beszélve a prédikációk előkészítéséről és megtartásáról. Amikor Bill Clinton Fehér Házát elborította a hírhedt szexbotrány, a riporterek csodálkoztak az elnök azon képességén, hogy képes volt az életét felosztani, hogy a válságot egy lapra tette, miközben energiáit másra összpontosította. Én is megpróbáltam, de nem sikerült. Én nem tudtam sikeresen elfedni az érzéseimet, vagy olyan arcot mutatni, amely ellentétben állt a szívem fájdalmával. Mégis volt egy hivatásom, amit be kellett tartanom, egy munkám, amit el kellett végeznem, és egy gyülekezetet kellett vezetnem.
Nos, az én helyzetem nem újdonság. Dávid a legnagyobb fájdalmak közepette írta a legnagyszerűbb zsoltárait. Pál akkor volt a legbátrabb, amikor egy viharban hánykolódó hajón ragadt, ahol alig volt remény a túlélésre. József és Mária legmélyebb válsága a világ legnagyobb reményét hozta. Ezékiel felesége éppen akkor halt meg, amikor a legnagyobb szüksége volt rá, és mindannyian ismerjük az istenfélő Jób megpróbáltatásait, Dánielét az oroszlánbarlangban és a három héber fiatalét a kemencében. Az Úr, azt szándékozva, hogy ,,több mint győztesek legyünk" (Róma 8:37), lelki arzenált biztosít a javunkra. Íme azok a dolgok, amelyek a legsötétebb napokban a legtöbbet segítettek nekem.
Naplóírás
Főiskolás korom óta naplót vezetek, és az elmúlt évek során több száz oldalt írtam, amelyeken leírtam a gyötrelmeimet, feljegyeztem az imáimat, és felsoroltam azokat a szentírási szakaszokat, amelyeket Isten adott nekem. A reggeli áhítataimat rendszeresen feljegyzem a naplómba, de különösen hasznosnak találom késő este, amikor túl fáradtnak érzem magam ahhoz, hogy imádkozzak, és túlságosan aggódom ahhoz, hogy aludjak. Leírom az érzéseimet, gyakran úgy, mint egy levelet Istennek, és kézzel írom be azokat az igeverseket, amelyeket Ő ad nekem, hogy átvészeljem az éjszakát. Számomra ennek a feljegyzésnek a készítése kézzelfogható módja annak, hogy Isten jelenlétébe kerüljek, és a Mindenható árnyékába rejtőzzek.
Személyes könyv írása
Felbecsülhetetlen segítséget kaptam e könyv megírásával is, amelyet eredetileg csak a saját szememnek szántam. Magamnak írtam, és az Imádságok és ígéretek egy problémás szülőnek (nekem!) címet adtam neki. Végigolvastam az egész Bibliát, felsorolva azokat a szentírási részeket, amelyeket imákká alakítottam a gyermekemért. Kiírtam himnuszokat, amelyeknek a szövegét könnyen imává alakítottam. Elmeséltem magamnak más szülők történeteit, akiknek tékozló gyermekei komoly imára válaszolva tértek vissza az Úrhoz. Feljegyeztem néhány nagyszerű leckét, amelyeket Isten tanított nekem a tapasztalataimon keresztül. És felsoroltam azokat az ígéreteket, amelyeket Isten adott nekem az Igéből. Szinte minden nap visszatérek ehhez a könyvhöz, hogy emlékeztessem Istent - és magamat - azokra az imákra és ígéretekre, amelyeket Ő mutatott nekem. Talán te is szeretnéd megírni a saját ima- és ígéretkönyvedet.
Imádkozó partnerek
Hálát adok Istennek az ,,Áronokért és Húrokért", akiket imapartnerként adott nekem. Édesanyám volt a leghűségesebb imatársam, és még most is hiszem, hogy az ő előre imádkozott imái továbbra is hatnak. És voltak mások is. Éppen a múlt héten egy barátom személyes imakéréseket kért az egyedülállók csoportja számára, hogy a heti bibliatanulmányozásuk során megemlékezzenek róluk. Közvetve utaltam a szívem terhére, és ő erre felkapta a fejét, és visszaírt, hogy biztosítson arról, hogy személyesen szenteli magát a bizalmas imádságnak, ha több információt szeretnék megosztani. Így tettem, és azon a héten az ő e-mailjei és imái felbecsülhetetlen értékűek voltak.
Könyvek
Az Úr több könyvön keresztül is szolgált a lelkemnek. Milyen hálás vagyok Ruth Bell Graham Tékozlók és azok, akik szeretik őket című könyvéért és a klasszikus A térdelő keresztényért. Amy Carmichael Az Ő útjainak szegélyei című könyve szintén mindennapi társam volt. Éppen a múlt héten egy nyugtalan éjszaka után nyitottam ki erre a mondatra: ,,Úgy tűnik nekem, hogy gyakran kettős életre vagyunk hivatottak: sok nyomorúságban (ha a szegény világra gondolunk); és mégis, lelkünk legmélyén, bőségesen megelégedve." A negyedik könyv, amit kéznél tartok, Geraldine (Mrs. Howard) Taylor: A hegyláncok mögött című könyve, James O. Fraser életét megváltoztató története. Fraser, a kínai lisu népek misszionáriusa, munkája során figyelemre méltó lelki áttöréseket tapasztalt az őszinte, hosszan tartó imádság révén. Alkalmazásai számomra egyértelműnek tűntek.
Türelmes munkatársak
Isten olyan támogató munkatársakat adott nekem, akikkel tökéletesen őszinte vagyok a küzdelmeimet illetően. Amikor a dolgok a legrosszabbra fordultak, ők fedeztek, vigasztaltak, imádkoztak értem, és időnként meg is intettek.
Gyakorlat
Egy pszichológus barátom egy nap hosszasan elbeszélgetett velem, és ragaszkodott hozzá, hogy folytassam az edzésprogramomat. Nem volt energiám a testmozgáshoz; a depresszióm minden tartalékomat elszívta. ,,A testmozgás felszabadítja a feszültséget a testedből és az endorfinokat a testedben" - mondta. ,,Mindkettő nélkülözhetetlen, ha túl akarsz jutni ezen." Egy másik barátom azóta minden nap felhívott, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az edzésidőm megjelenik a következő napi programban. Gyakran előfordul, hogy amikor úgy érzem, nem tudok futni vagy edzeni, akkor is megteszem. Utána úgy találom, hogy az energiám és a hangulatom legalább egy kicsit megemelkedett.
A feleségem
Katrina a bénító szklerózis multiplexe ellenére az erő tornya számomra. Ő nem aggódik annyit, mint én. Bőséges hite van abban, hogy Isten a maga idejében átviszi a gyermekünket ezeken az éveken. Néha együtt sírunk, és gyakran imádkozunk együtt naponta többször is. Az ő bizalma és hite meghaladja az enyémet. ,,Nem tudom, mi bajod van!" - mondja néha, amikor legszívesebben magzati pózba görnyednék és meghalnék. ,,Úgy viselkedsz, mintha Isten nem tudna ezzel foglalkozni. Ő jobban szereti a gyermekünket, mint te, és rendbe fog jönni. Ő egy ékszer, és mi Neki szenteltük őt élete minden napján. Ő majd átsegíti rajta. Sokkal jobb lenne, ha te csak bíznál benne!"
Isten Igéje
A régi himnusz, ,,A hitem nyugvóhelyet talált" (1891) azt mondja: ,,Szívem az Igére támaszkodik, Isten írott szavára". Az elmúlt négy évben úgy támaszkodtam Isten Igéjére, mint még soha, és ott fényt találtam még a legsötétebb napokban is. Még miközben ezt írom, a tegnap estére gondolok. A lányom elutazott a hétvégére, és egyáltalán nem érzem jól magam az utazása miatt. Tegnap este a képzeletem tönkretehette volna az álmomat, de az Úr három gondolatot adott nekem a János 14-ből: ,,Ne nyugtalankodjék a ti szívetek; bízzatok bennem; és bármit kértek az én nevemben, megteszem". Valahányszor felébredtem, úgyszólván hallottam, hogy Ő mondja nekem ezeket a szavakat, és akkor képes voltam elaludni. Nagyon sokat tanultam az érzelmi küzdelem elemeinek feldolgozása során, és fokozatosan eljutottam egy nagyobb fokú békességhez, amely egy gondoskodó Isten szuverén hűségében horgonyzott le, aki mindent jól csinál, és aki megszentelő munkát szándékozik végezni, nemcsak a gyermekemben, hanem bennem is.
Robert J. Morgan
|
|
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
|
|
|
|
2024-10-02 21:32:06, szerda
|
|
|
Október 3
Isten tükrének lenni
,,Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, az irgalmasságnak atyja és minden vígasztalásnak Istene; (Eféz 1,3.1Pét;1,3;Róm 15,5) A ki megvígasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvígasztalhassunk bármely nyomorúságba esteket azzal a vígasztalással, a mellyel Isten vígasztal minket." (2Korinthus 1:3-4)
A levegő a karolinai hegyi faházunk előtt hideg, szürke és nyirkos volt. A kandallónk körül azonban világos és meleg volt a levegő az égő fahasáboktól, valamint az Asheville-ből idelátogató barátaink mosolyától. Bruce, aki nemrég sérült meg, egyenesen és jóképűen ült a kerekesszékében. Soha nem gondoltam volna, hogy a felesége néhány nappal korábban költözött el, vagy hogy óriási jogi és pénzügyi problémákkal kellett szembenéznie, valamint a szokásos kiigazításokkal, amelyekkel minden új négylábú béna szembesül. A balesete előtt Bruce sikeres fogorvos volt. Mivel nem tudta használni a kezét, elvesztette a karrierjét. ,,Ez a dolog nem könnyű" - sóhajtott. Néztem, ahogy a nyolcvannégy éves anyám tudálékosan bólogat. Ő a fájdalom és a veszteségek megrögzött veteránja volt. A látogatás végén, miután elbeszélgettünk és fényképezkedtünk, közelebb húzódtunk a tűzhöz, hogy imádkozzunk, és anya először szólalt meg, és a következő dalt ajánlotta az Úrnak. Lehet, hogy a hangja rekedten és hamisan szólt, de Bruce és én éreztük, hogy a szívünk kitágul a vigasztalásától. Nem tudom, hogy miért tűnik sokszor körülöttem, reményeim mind összetörni látszanak; Isten tökéletes tervét nem látom, de egy nap majd megértem: Egy nap majd világossá teszi számomra, egy nap, amikor meglátom az arcát. Egyszer majd megszabadulok a könnyektől, mert egyszer majd megértem. Édesanyám nem szemináriumot végzett, és nem is bibliatudós. De ő talán mindannyiunknál jobban dicsőítette Istent azon a napon. Isten dicsősége az ő tulajdonságainak ragyogása, amely látható módon tör ki körülöttünk. Azon a napon a tűz mellett édesanyám Isten tükre volt - dicsőítette őt, és vigasztalásának fényét mélyen a szívünkbe tükrözte. Köszönöm, édesanyám. Dicsőíted Istent. Bátorítasz minket.
Uram, hadd tükrözzem a te bátorításodat másoknak, és hadd dicsőítselek téged, miközben ezt teszem.
Joni Eareckson Tada
|
|
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
2024-10-02 21:13:57, szerda
|
|
|
Október 3
Nem kell mindent megértened az életedben, mert a bölcs és kegyelmes Urad mindent megért.
Ez egy paradoxon, amit sokan közülünk nem jól kezelnek. Isten racionális emberi lényeknek teremtett minket, és magunkban hordozzuk a megismerés és megértés vágyát, de nem szabad elfelejtenünk, hogy soha nem fogjuk megtapasztalni a belső békét csak azért, mert minden kérdésünkre választ kaptunk vagy kapunk. A bibliai hit nem irracionális, de túlmutat az észérvekkel való gondolkodásunkon. Mint Isten képmáshordozói identitásunkban és Igéjének igazságában hívők, igenis elismerjük, hogy fontos a tanulmányozás, a tanulás, a vizsgálat, az értékelés és a megismerés. De nem vagyunk racionalisták. Nem bízunk jobban az eszünkben, mint Istenben. Nem utasítjuk el azt, amit Isten igaznak mond, ha annak számunkra nincs értelme, és tudjuk, hogy Isten titkos akarata rejtélyeket hagy életünkben; olyan rejtélyeket, amelyeket még a legjobb teológiánkkal sem leszünk képesek megoldani. A bibliai műveltség nem oszlat el minden zavart és rejtélyt az életedből, mert bár Isten a Bibliában kinyilatkoztatja a rád vonatkozó akaratát, nem tárja fel mindazt, amit az életedben a te javadra és az ő dicsőségére fog tenni. Isten meglep téged.
Ezért azt kérdezed: ,,Hol van a béke?". Erre a kérdésre világos és erőteljes választ ad Ézsaiás 26. könyve:
,,Akinek értelme reád támaszkodik, azt megőrzöd teljes békében, mert benned bízik. Bízzatok az ÚRban mindenkor, mert az ÚR a mi kősziklánk mindörökre!" (Ézsaiás 26:3-4)
Ez a szakasz elmondja, hogy hol található a béke. Soha nem találjuk meg abban, hogy megpróbáljuk kitalálni Isten titkos akaratát. Nem a személyes tervezésben vagy az életedben lévő körülmények és emberek irányítására tett kísérletekben találod meg. A békét abban találod meg, hogy bízol abban a személyben, aki irányítja mindazt, amit nem értesz, és aki számára nincs titok, mert mindent Ő tervezett el. Hogyan tapasztalod meg ezt a figyelemre méltó békét - azt a fajta békét, amely nem múlik el, amikor csalódások érnek, amikor nehéz emberek vagy nehéz körülmények vannak? Úgy tapasztalod meg, hogy az elmédet az Úrra összpontosítod. Minél többet elmélkedsz az ő dicsőségén, hatalmán, bölcsességén, kegyelmén, hűségén, igazságosságán, türelmén, megváltó buzgalmán és a neked tett örök ígéretei iránti elkötelezettségén, annál jobban tudsz bánni az életedben lévő rejtélyekkel. Miért? Mert tudod, hogy az, aki a misztérium mögött áll, dicsőségesen jó, és nemcsak a bizalmadra, hanem a szíved imádatára is méltó. Valóban igaz, hogy a bajok idején a békét nem az életed megtervezésében találod meg, hanem annak imádásában, aki már mindent megtervezett.
További tanulmányozásra és bátorításra: Zsoltár 139
Paul David Tripp
|
|
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2024. Október
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | |
28 | 29 | 30 | 31 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
32 db bejegyzés |
e év: |
1284 db bejegyzés |
Összes: |
36849 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 336
- e Hét: 3651
- e Hónap: 7534
- e Év: 501069
|
|
|