|
2024-12-10 21:30:37, kedd
|
| |
| |
Mitták Ferenc - Mittákné Bögre Ágnes - MÁS SZEMMEL: BETHLEN GÁBOR ERDÉLYI FEJEDELEM HALÁLA, AKINEK URALKODÁSA ALATT ERDÉLY AZ ARANYKORÁT ÉLTE
1629. NOVEMBER 15.
1629. november 15-én Gyulafehérvárott hunyt el az egyik legnagyobb erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor, aki kiváló politikus és hadvezér volt, uralkodása alatt vált naggyá az Erdélyi Fejedelemség, s lett ,,Tündérkert".
Idézzük fel hát Bethlen Gábor életútját röviden!
Iktári Bethlen Gábor Marosillyén született 1580-ban, főnemesi családból. Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem mellett kezdte meg katonai pályafutását. Már 15 évesen részt vett a tizenötéves háború (1591-1606) nagy csatáiban, a gyurgyevói (1595), majd a mezőkeresztesi ütközetekben (1596). Sokat foglalkozott a hadtudománnyal, igen járatos volt a kardforgatás mesterségében is. Tekintettel arra, hogy a háborúban a császári csapatok a hírhedt Basta irányításával nagy pusztítást vittek végbe Erdélyben, anélkül, hogy azt meg tudták volna védeni a töröktől, Bethlen úgy látta, hogy Erdély csak a török laza fennhatósága alatt fejlődhet békében. Ezért török területre menekült és ott folytatta tovább vitézi mesterségét. Volt Nándorfehérváron, majd részt vett Székesfehérvár ostromában, harcolt a császáriak ellen Lippánál, azután visszakerült Székesfehérvárra, ahol alkalma volt a török nagyvezírrel is megismerkedni.
Bethlen a nagy tekintélyű Bocskai Istvánt nyerte meg a Magyarországtól független Erdélyi Fejedelemség élére, és kijárta, hogy a török szultán fejedelmi megbízást adjon Bocskainak. A Bocskai-felkelés (1604-1606) hadjárataiban részt vett, és mindenben támogatta Bocskait. A hűségéért a fejedelem Hunyad megye grófjává emelte és támogatta házasságát Károlyi Zsuzsannával 1605-ben. Házasságukból három gyermek született, akik kiskorúságuk idején meghaltak.
Bocskai István halála (1606) után Bethlen az idős Rákóczi Zsigmonddal szemben az ifjú Báthory Gábor mellé állt, s annak bizalmas tanácsadója lett. Báthory Gábor fejedelemsége idején (1608-1613) Bethlen Erdély leghatalmasabb urai közé emelkedett.
Báthory Gábor uralkodása azonban békétlenséget hozott: harcba keveredett Havasalfölddel - a hadjáratban Bethlen Gábor is ott volt -, majd 1611 elején Havasalföld fejedelmének kiáltatta ki magát. A török szultán azonban visszarendelte őt Erdélybe.
Itt a szászok ellen lépett fel, azonban 1611 július közepén Brassó mellett vereséget szenvedett a havasalföldiek támogatta szászoktól. Báthory hatalma megrendült Erdélyben, a török Portánál Ghiczy András szerzett támogató ígéretet 1612 nyarán a fejedelmi cím megszerzésére. Báthory Gábor szorult helyzetében a török fennhatóság felmondásának, illetve a Habsburg-királyi Magyarországhoz való csatlakozásnak a tervét vetette fel. Bethlen ezzel a politikával nem értett egyet és 1612. szeptember 12-én 50 emberével törökországi emigrációba vonult. Temesváron magas török katonai állást töltött be, majd Drinápolyba küldték ki, ahol a szultánnal is tárgyalt. Bethlen immár a saját részére kért fejedelmi kinevezést a szultántól. 1613. április végén kapta meg
az uralkodói jelvényeket. 1613 őszén török csapatokkal érkezett Bethlen Erdélybe, s kiáltvánnyal fordult az erdélyi nemesekhez: nem hódítani jött, hanem békét teremteni. A kolozsvári országgyűlés 1613. október 23- án egyhangúlag fejedelemmé választotta Bethlen Gábort. (Báthory Gábor előző fejedelmet a választás után 4 nappal a hajdúk meggyilkolták).
Bethlen Gábor fejedelemsége (1613-1629) Erdély aranykorának kezdetét jelentette. Maga mellé állította a nemességet, de a közrendűeket is, vallási türelmet gyakorolt, fejlesztette a gazdasági életet, támogatta a kultúrát. Központosított államszervezet kiépítésére törekedett, törökbarát politikát folytatott, de igyekezett Erdély viszonylagos függetlenségére is. A törökkel szemben jól lavírozott.
Egykorú leírások szerint Bethlen Gábor zömök alkatú volt, művelt és irányítani tudó személyiség. Ha úgy hozta a szükség, diplomáciai tárgyalásokat folytatott; ha kellett katonákat, sereget vezetett. Tudott bánni az emberekkel, könnyen tekintett át eseményeket, hadszíntereket.
A fejedelmi hatalmat szinte korlátlanul gyakorolta. Az országgyűlés kétharmad részben a saját híveiből állt, így nem kellett ellenzékiekkel bajlódnia. Bethlen az állami jövedelmeket rendkívüli módon megnövelte, s ezeket fejedelmi tisztségviselők kezelték. A jövedelmeit nagyrészt a merkantilista gazdaságpolitika eszközeivel szerezte. Politikájával a rendektől független uralkodó tudott lenni.
Az ún. harmincéves háború (1618-1648) megindulása után Bethlen szövetkezett az európai Habsburg-ellenes erőkkel, mivel úgy érezte, reális esélye van annak, hogy Erdély erejére támaszkodva önálló nemzeti királysággá alakítsa Magyarországot.
Bethlen három nagy hadjáratot vezetett a Habsburg Birodalom ellen: 1619-21 között, 1623-ban és 1626-ban. Állandó zsoldos hadsereget tartott, amelynek döntő részét könnyűlovasság alkotta, de haderejében megtalálható volt a könnyű magyar és a nehéz külföldi gyalogság, valamint a tüzérség is. Hadjárataira 20-30 ezer közötti létszámú haddal vonult. Ennek felszerelése, ellátása nem kis szervezőmunkát és pénzt igényelt.
Bethlen győzelmeket aratott valamennyi hadjáratában, 1619 novemberében Bécset is ostromolta, de elfoglalni nem tudta. Olyan híres hadvezéreket győzött le, mint Dampierre, Bouquoy és Wallenstein. 1621. december 31-én a nikolsburgi békében a Habsburgok elismerték Erdély függetlenségét és 7 felső-magyarországi vármegyét is Erdélyhez csatoltak (de csak Bethlen uralkodása idejére, halála után visszaszáll a Habsburgokhoz). A későbbi hadjáratok is ezeket az állapotokat erősítették meg, illetve erre vonatkozó békekötések születtek.
1620-ban, augusztus 25-én a magyar országgyűlés királlyá választotta Besztercebányán Bethlent, de a fejedelem nem koronáztatta meg magát. A nikolsburgi békében lemondott a magyar királyi címéről.
Bethlen 1626 után szorosabb szövetség megkötésére törekedett a protestáns államokkal (Anglia, Hollandia, Dánia, Svédország), hogy így tudjon sikert elérni a Habsburgok ellen. Ilyen megfontolásból vette feleségül 1626-ban a brandenburgi választófejedelem leányát, Katalint.
Szövetségi tárgyalásokat kezdett a svéd királlyal és az orosz cárral a Lengyel Királyság elnyerésére, kereste az európai politikában a kapcsolódási pontokat. Nagy terveket szőtt, amikor viszonylag fiatalon, 1629. november 15-én elragadta a halál. Erős Erdélyt hagyott az utódaira.
FŐSZEREPLŐK
Báthory Gábor,
somlyai (1589-1613), erdélyi fejedelem (1608-1613). 1608-ban a hajdúk segítségével lemondatta Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelmet, majd magát választatta meg. Erőszakos kormányzatával, politikájával maga ellen fordította az erdélyi nemességet, a szászokat, és kihívta a török Porta haragját. Tanácsadója, Bethlen Gábor is elhagyta, a törökökhöz ment emigrációba.
Báthory Gábor a Habsburg támogatással ellene támadó Forgách Zsigmondot még visszaverte (1611), de az 1613-as török támadást már nem tudta megállítani. Menekülés közben Váradon a hajdúk gyilkolták meg. Utóda török jóváhagyással és támogatással Bethlen Gábor lett.
Brandenburgi Katalin,
Katherine, Hohenzollern-dinasztia, 1604. május 28. - 1649. augusztus 27.) Bethlen Gábor erdélyi fejedelem felesége, majd Erdély fejedelemnője. (1629-1630). Zsigmond János brandenburgi választófejedelem leánya. 1625-ben Bethlen Gábor megkérte a kezét, az esküvőre Kassán került sor 1626. március 1-jén. Házasságukból nem született gyermek. Kortársak "százszorszép fiatal hercegnő"-nek, másutt ,,napnyugati hercegnő"-nek írják le. Pletykák terjedtek róla, hogy a gyakran távol levő, hadakozó férjét olykor-olykor megcsalta, de ez nem bizonyítható; tény, hogy Bethlen senkin nem állt bosszút. 1629. november 15-én meghalt Bethlen, s Katalin még azon a napon átvette a fejedelmi hatalmat Gyulafehérvárott (ugyanis férje még 1626 júniusában megválasztatta őt fejedelemnek. Bethlen azonban politikai végrendeletében korlátozta Katalin fejedelemasszony hatalmát, kormányzóként mellé rendelte öccsét, Bethlen Istvánt.
Brandenburgi Katalin rövid uralkodása idején (1629. november 15. - 1630. szeptember 28.) a kapcsolata megromlott Bethlen István kormányzóval, sikertelenül próbálta Erdély északi várait átadni a Habsburgoknak. 1630 őszén lemondatták, december 1-jétől I. Rákóczi György lett a fejedelem. Katalin Magyarországra költözött, sokat utazott, 1633-ban a protestáns hitről áttért a római katolikus vallásra. 1639-ben ismét férjhez ment, második férje Ferenc Károly szász herceg volt. 1649-ben
hunyt el. Brandenburgi Katalin volt az egyedüli nő az Erdélyi Fejedelemség élén.
MEGJEGYZÉSEK, FELVETÉSEK, GONDOLATOK
- Az 1559-1711 között fennálló Erdélyi fejedelemség 32 fejedelme közül (van, aki többször is betöltötte) Bethlen Gábor vitathatatlanul az egyik legnagyobb volt. Nem csak katonai sikereivel, hanem gazdaságfejlesztő politikájával és kultúratámogatásával is naggyá tette Erdélyt. Véleményünk szerint legnagyobb tette, hogy mind Európával, mint a Habsburg - házi királyokkal
elismertette Erdély független államiságát. Az európai hatalmak mint befolyásos és erős állam fejedelmével tárgyaltak vele.
Kevésbé ismert, hogy a brandenburgi választófejedelem (a német-római császárt választók egyike) lányának, Katalinnak a feleségül vételével Bethlen Gábor rokoni kapcsolatba került az angol királyi udvarral, IV. Keresztély dán királlyal és a frigy révén a svéd király Gusztáv Adolf a sógora lett.
- A pozitívumok mellett mindenképpen meg kell említenünk, mert a közvélekedés nem ismeri, a történészek is elhallgatják, bagatellizálják: Bethlen Gábor - ki kell mondani - nemcsak törökbarát politikát folytatott, hanem török hűbéres, vazallus volt. Török hagyta jóvá a fejedelemségét (pátensben kinevezték), török hadsereg Erdélybe vonulása emelte trónra, hadjáratait előre egyeztetni kellett, a török szultántól kapott királyi koronát, adót fizetett. Mindenben a Török Birodalomtól függött. Valószínű, azért nem fogadta el a magyar királyi címet, mert nem akart egy töröktől függő vazallus királyság uralkodója lenni. Ez arra utal, hogy jól látta a folyamatokat, inkább maradt egy erős fejedelemség élén.
- Kevésbé ismert szintén Bethlen Gáborról, hogy nagy vagyonharácsoló volt, minden áron a birtokai és vagyona gyarapítására törekedett. Erőszakosan, perekkel szerzett birtokokat, például a rokona Báthory Anna (Báthory Gábor fejedelem testvére) ellen többször indított ,,boszorkánypert" és szerezte meg várait, birtokait.
- Azt is meg kell állapítanunk - elismerve Bethlen Gábor fejedelem érdemeit -, hogy Bethlen és Erdély szerepe túl van értékelve a magyar történelemben. Bethlen személyiségével kapcsolatban fentebb rámutattunk a negatív jellemvonásaira is, ezért nem biztos, hogy példaképként kell feltüntetni, pl. 2000 Ft-os bankó, filmsorozat ,,Tündérkert" címmel. Szükség mutatkozik egy reálisabb értékelésre.
- Az Erdélyi Fejedelemség történetét is újra kellene írni, átértékelni az eddigi álláspontokat. Erdély soha nem tartozott közvetlenül Magyarországhoz, a Magyar Királysághoz. Mindig külön kormányozták: erdélyi vajdák (mint Hunyadi János, Szapolyai János), Erdélyi Fejedelemség, Habsburg-tartomány, 1867 után is külön igazgatás.
. Az a véleményünk, hogy Erdély az 1920-as trianoni béke után vált fontossá Magyarország számára, a nacionalista és irredenta Horthy-rendszer hangsúlyozta a mindig idetartozást, és próbálta birtokba venni újra. A XXI. században ez az Erdély- megközelítés folytatódik, nagyfokú propagandával, uszítással, az ott lakók megtévesztésével (hamis és hazug nemzetpropaganda).
Helyesebb lenne a realitások figyelembevétele (status quo), együttműködés a szomszéd államokkal, az európai értékek elfogadása. Több mint 100 évvel Trianon után a sebeket kellene gyógyítani és nem feltépni.
ÖSSZEGZÉS
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (uralkodott:1613-1629) az erdélyi és a magyar történelem kiemelkedő személyisége. Nagy formátumú politikus és uralkodó volt. Fő célját, Magyarország egyesítését, politikusi és hadvezéri tehetsége ellenére sem tudta elérni. A Habsburg Birodalom és a Habsburg-házi magyar királyok ellen vívott háborúival elérte, hogy az Erdélyi Fejedelemséget önálló, független államnak ismerték el. Küzdelmeinek eredménye a békés fejlődés és gyarapodás lett, amelyre visszaemlékezve ,,Tündérkert"-nek nevezhették az akkori Erdélyt.
Részlet Mitták Ferenc - Mittákné Bögre Ágnes: Más szemmel 2 - 48+2 újabb magyar
és világtörténelmi eseményről és személyről c. könyvéből
Erdélyi Fejedelemség, 1570-1867
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
Offline
