|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
|
|
2024-12-05 21:41:54, csütörtök
|
| |
| |
November 28
Vígan örvendezek
,,De az igazak örülnek, vigadnak, Isten színe előtt vígan örvendeznek." (Zsoltárok 68:4)
Gyakran tanítják nekünk, hogy vigyázzunk az öröm és a boldogság közötti különbségre. A boldogság, mondják, olyan érzelem, amely attól függ, hogy mi ,,történik". Az örömnek ezzel szemben tartósnak kell lennie, mélyen a lelkünkből fakad, és nem befolyásolják a körülöttünk lévő körülmények. Ez egy megfelelő nyelvi megkülönböztetés, azt hiszem. De nem hiszem, hogy Isten ilyen szőrszálhasogatásra gondolt volna. A Szentírás felváltva használja a kifejezéseket, olyan szavakkal együtt, mint öröm, boldogság, áldott. Egyikre sem vonatkozik a relatív lelki értékek skálája. A boldogság nem a testi gondolkodású bűnösöknek, az öröm pedig nem a mennybe jutott szenteknek van kijelölve.
A kifejezések hatásukban szinonimák, és túl nehéz megkülönböztetni őket, amikor bármelyiket is tapasztaljuk. Örömmel vagy boldogsággal reagálnál például a lányod esküvőjére? Boldog vagy, hogy a barátod megismerte Krisztust, vagy örülsz? A vasárnap reggeli istentiszteleten érzett eufórikus öröm pillanata csak véletlen, vagy ugyanúgy része Jézus ígéretének megváltott lelkünkkel kapcsolatban? Ha az örömöt megfosztjuk ujjongó ikertestvérétől, a boldogságtól, azzal megfosztjuk lelkünket Isten ünnepétől. Minden körülmények között keressük mindkettőt részként. Amikor lelkedet mélységes elégedettség mozgatja, légy boldog. Amikor egy örömteli pillanat támad, amely teljesen kívül esik rajtad, légy örömteli. Ne gondolkozz azon, hogy melyiket kellene érezned. Fogadd el mindkettőt, mint egy olyan Isten ajándékát, aki minden ilyen érzelemben gazdag.
Uram, az örömteli szív áldását, a boldog arc örömét és az örökkévaló örömöd örömét kérem ma.
Joy Eareckson Tada
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-12-05 21:23:23, csütörtök
|
| |
| |
November 28
A melletted ülőnek sincs nagyobb szüksége az evangéliumra, mint neked; csak másképp van rá szüksége, mint neked. Minden ember vétkezik és elesik.
A Róma 3. levél vádja mindnyájunkat ugyanabba a csónakba helyez:
,,Hogyan van tehát? Különbek vagyunk? Egyáltalán nem! Hiszen előbb már bebizonyítottuk, hogy zsidók is, görögök is mind bűn alatt vannak, amint meg van írva: ,,Nincsen igaz ember egy sem, nincsen, aki értse, nincsen, aki keresse Istent. Mind elhajlottak, valamennyien megromlottak, és nincsen, aki jót tegyen, nincs egyetlen egy sem. Nyitott sír a torkuk, nyelvükkel ámítanak, kígyóméreg az ajkukon; 14szájuk átokkal és keserűséggel van tele. Lábuk gyors a vérontásra, romlás és nyomorúság jár a nyomukban, és a békesség útját nem ismerik: Isten félelmével nem törődnek." (Róma 3:9-18)
Igen, mindnyájan bűnösök vagyunk. Mindnyájan ugyanabban a kétségbeesett állapotban vagyunk. Egyikünk sincs jobb helyzetben, mint a másik. Egyikünk sem igazabb. Egyikünk sem érdemli meg jobban. Egyikünknek sincs semmi, amire hivatkozhatnánk, ami Isten előtt dicséretre méltó lenne. Mindnyájunkat meg kell menteni saját szívünk sötét lázadásából. Egyetlen remény van mindnyájunk számára - Jézus csodálatos, megbocsátó, megmentő, átalakító és megszabadító kegyelme. A probléma az, hogy gyakran nem így látjuk.
A bűn okozta vaksághoz tartozik, hogy hajlamosak vagyunk arra, hogy jobban irritáljon és jobban aggódjunk a mellettünk lévő emberek bűnei miatt, mint a sajátjaink miatt. Mivel vakok vagyunk a saját bűneinkre, és nyitott szemmel nézzük az övékét, hajlamosak vagyunk arra, hogy szomszédainkat nagyobb bűnösöknek lássuk, mint magunkat. És amikor beleesünk abba, hogy összehasonlítjuk magunkat egy másik emberrel, szinte mindig arra következtetünk, hogy igazabbak vagyunk nála, és amikor arra következtetünk, hogy igazabbak vagyunk nála, akkor elkezdjük minimalizálni a saját kegyelmi szükségletünket. Ily módon a hamis lelki összehasonlítások lelki veszélybe sodornak téged. Elhitetik veled, hogy jobb vagy, mint amilyen vagy, és gyengítik az elhatározásodat, hogy keresd és ünnepeld a megváltó kegyelmet. Kiáltanunk kell a kegyelemért, hogy megszabadítson minket ettől a tendenciától.
Igen, mindnyájan Isten előtt állunk, akik megérdemeljük haragját. Mennyire hálásnak kellene és kell lennünk, hogy Krisztus viselte a büntetésünket, hogy mi Isten kegyelmében gyönyörködhessünk.
További tanulmányozásra és bátorításra: Efézus 4:17-24
Paul David Tripp
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2024. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
80 db bejegyzés |
| e év: |
1489 db bejegyzés |
| Összes: |
37103 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 45
- e Hét: 2293
- e Hónap: 18284
- e Év: 18284
|
|
|
Offline
