|
 1/29 oldal 
|
Bejegyzések száma: 283
|
|
|
|
|
|
2024-03-31 22:02:18, vasárnap
|
| |
| |
Közmondások, szólások a húsvéttal kapcsolatban
Derült meleg húsvét napja, meglátszik ősszel a gazdán. - Jó termés lesz
Fehér karácsony, zöld húsvét.
Fekete karácsony, fehér húsvét.
Kellemes, mint húsvét napján a keszőce (cibere) - Keserves, nem kellemes
Meglesz a törökök húsvétján. - Soha
Szelíd, mint a húsvéti bárány. - Békés, jámbor ember.
Sok húsvéti bárányt megevett.- Eljárt fölötte az idő.
Szegény húsvét napján is fekete vasárnapot ül.- Szegény háznál ünnepnap sincs lakoma.
El nem éri a húsvéti bárányt.- Nem éri meg a tavaszt.
Olyan, mint a hímes tojás.- érzékeny, sértődős
Olyan szép, mint az írott tojás.- Nagyon szép.
Piros tojásból kelt.- Feltűnően szép.
Úgy bánik vele, mint a hímes tojással. - Vigyáz rá.
Sokszor húzta nagyböjtben a törzsököt (tuskót, tokét) - Régóta vénlány már.
Annyit tud valamiről, mint nagypéntek a disznótorról. - Semmit sem tud.
Hallgat, mint nagypénteken a harang.- Egy szava sincs.
Nagypénteken esküdtek.- Nem házasságban élnek.
Még akkor Jézus a földön járt.. Nagyon régen volt.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-31 21:02:35, vasárnap
|
| |
| |
A húsvéti tojásírás
Húsvétkor ünnepeljük Krisztus feltámadását.
Az ünnepet sokféle egyházi szertartás (föltámadás dramatikus megjelenítése, ételszentelés, határjárás, körmenet) kísérte az elmúlt évszázadokban, amik idővel eltűntek vagy népszokásokká alakultak át. A húsvéti ételek között (bárány, sonka) kiemelt szerepe van a húsvéti tojásnak. A keresztény szimbolika szerint a tojás a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. Festése és díszítése (hímzése vagy írása) azonban kereszténység előtti szokáselemeket tartalmaz, amit az egyház később keresztényiesített, így beépült a húsvéti népszokások közé. A tojásírás szokása csak Európa keleti felében terjedt el, így a magyar nyelvterületnek is csak bizonyos részein találkozhatunk vele. Tolna megyében a tojáshímzés többféle típusa volt szokásban. A Kapos mente hímes tojásait karcolásos vagy kaparásos technikával készítették a hozzáértő asszonyok. A megfestett tojásokról a minta alakja szerint egy éles eszközzel kaparták le a festéket.
A viaszos tojásírás rendkívül díszes és mutatós tojásokat eredményezett. A Sárközben a bátai római katolikusok körében és Váralján volt divatban, illetve hasonló technikával, csak más motívumokkal díszítették tojásaikat a bukovinai székelyek. A hímzők a nyers vagy főtt tojás felületére méhviasszal rajzolták meg a mintát festés előtt. A rajzok geometrikus motívumokból, virágornamentikából, stilizált állatábrázolásokból is állhatnak. Az elmúlt évszázadban a szabadrajzú ábrázolást a bonyolult, precízen kidolgozott, virtuóz technikával elkészített minták vették át.
Az íráshoz egy fapálcikára erősített fémcsövet, úgynevezett gicát, kicát vagy írókát használtak. Ennek segítségével vitték fel a méhviaszt a nyers vagy főtt tojásra, amit aztán a festékbe mártottak. A sárközi hímestojást régen három színkombináció, a sárga, a piros és a fekete használata jellemezte, amihez növényi festékeket használtak. A festést ebben a sorrendben hajtották végre, hogy a sötétebb színek elfedjék a világosabbakat. A világos szín megtartása érdekében viasszal fedték le az elkészült részeket. A művelet legvégén leolvasztották vagy lekaparták a viaszt a tojásról, amivel előtűntek a változatos színek.
A vegyipar fejlődése és az anilinfestékek gyártása megváltoztatta a tojásfestés hagyományát. Új (lila, zöld) és élénkebb színek terjedtek el a díszítésben. Ezzel párhuzamosan a népművészeti termékek iránti kereslet, a dísztárggyá, ajándéktárggyá váló hímestojás fellendítette a tojásírás hagyományát is, ami ismét reneszánszát élte a huszadik század második felében. Kiváló íróasszonyok őrizték és adták tovább a régi tudást, amit továbbfejlesztettek, új és egyedi mintákkal, színekkel gazdagítottak. A húsvét kapcsán róluk és munkájukról szeretnénk megemlékezni a Wosinsky Mór Megyei Múzeum fotóinak segítségével.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-31 20:30:26, vasárnap
|
| |
| |
Tojáspatkolás
A magyar népművészet egyik legszebb és legrégebbi húsvéti hagyománya a tojáspatkolás
A tojás patkolás sajátosan magyar hagyomány, igazi magyar virtus volt. Máshol a világban nem művelik, csak itt és nagy magyar ország területén is csak a magyar ajkú emberek!
A hagyomány szerint eredetileg a kovácsok találták ki, hogy bizonyítsák kézügyességüket az év végén ajándékként elkészített ,,patkolt tojás" révén. A kifújt tojásra, kicsi fémdíszeket szegelnek fel, melyek főleg patkó alakúak, de lehetnek sarkantyúk, abroncsok és egyéb fémveretek is. A művelet rendkívüli precízséget és koncentrációt igényel. A legnagyobb elővigyázatosság ellenére patkolás közben a tojáshéj gyakran eltörik. Ha mégis sikerül rögzíteni az összes elemet, a tojás sokkal ellenállóbb lesz az ütésekkel szemben.
Mára a patkolókovácsok és a háztáji baromfiak száma is megcsappant, maga a tojáspatkolás pedig furcsaságával és paradox képével a vásári mutatványok, kiállítások, vásárok és hagyományőrző táborok témájává vált.
Jelenleg legfeljebb néhány ember foglalkozik tojáspatkolással, amelyhez általában libatojást és ólomlemezt használnak. A tojás karcolt és festett ,,hímes" formában egyébként is kedvelt alanya a díszítésnek, önmagában pedig a termékenység és a kezdet jelképe.
Adottságainál fogva talán Hanzel László Somogyvámoson a legismertebb tojáspatkoló, Kiss Kálmán neve is ismert Somogyból e körökben de a szentendrei skanzenben is lehet látni időnként tojáspatkolókat. Ismert még Sallay László és Gyenge Sándor neve is, aki egykor az Állami Népi Együttes táncosa volt.
Székesfehérvári a tojáspatkoló világrekorder Koszpek József. Rekordja: 1119 darab, kézzel készített patkó egy strucctojáson. Egy 61 patkós tyúktojás a Vatikánban található, egyik kölni látogatásakor kapta a pápa.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-31 19:08:12, vasárnap
|
| |
| |
Tojásfestés
A húsvéti tojásfestés hagyománya hosszú múltra tekint vissza, és számos kultúrában jelen van, különböző jelentésekkel és szokásokkal bír. Az alábbiakban néhány okot említek meg, amiért festünk tojást Húsvétkor:
Új élet szimbóluma:
A tojás az új élet, a termékenység és a megújulás szimbóluma. Húsvét, amely a keresztény hagyományban Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, szintén az új élet és a megújulás ideje. Így a festett tojások ezt a megújulást és új kezdetet szimbolizálják.
Keresztény hagyományok:
Néhány keresztény hagyomány szerint a húsvéti tojások festése Mary Magdalene-hez köthető, aki állítólag pirosra festett tojást hozott, hogy Jézus feltámadásáról hírt adjon. Egy másik hagyomány szerint a tojások festése és ajándékozása azt jelképezte, hogy az emberek átadták magukat Krisztus feltámadásának örömének.
Böjt vége:
A nagyböjt ideje alatt sok kultúrában szokás volt tartózkodni a hústól, tojástól és egyéb állati termékektől. Húsvétkor, amikor véget ér a böjt, a festett tojások fogyasztása ünnepi eleme volt ennek a megtörésének.
Tavasz ünnepe:
Húsvét általában a tavasz kezdetéhez közel esik, és a tojásfestés ebben az összefüggésben is a természet megújulásának, a virágzásnak és a termékenységnek az ünneplését szolgálja.
A tojásfestés története
A tojás a termékenységnek, az újjászületésnek a legősibb jelképe. Fontos szerepe van a húsvéti étkezésben is, de a tojás színezése régre nyúlik vissza. Leggyakrabban pirosra festették a tojásokat, ami a mágikus erejébe vetett hit miatt volt, mely szerint, a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. Sok feltevés szerint pedig Krisztus vérét jelképezte.
A tojásfestés az egész világon ismert népszokás. Magyarországon ezek a minták leginkább geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két vagy négy mezőre osztják, ez a rámázás. Az így kialakult mezőket díszítik, ezt hívják tojáshímzésnek, az így elkészült tojás pedig a hímes tojás.
Régen a tojás is böjti tilalom alatt állt, így az ünnepre sok összegyűlt belőle, amelyeket aztán nagy mennyiségben fogyasztottak, ajándékoztak az emberek. A tojásfestés népszokásként elsősorban Közép- és Kelet-Európában maradt fenn. A tojás minden nép számára az újjászületést, a tavasz, a húsvét érkezését jelenti.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-31 17:57:34, vasárnap
|
| |
| |
Sírva vigad a magyar."
Közmondásszerű szállóige, amelynek jelentését a 2003-ban megjelent, Bárdosi-féle Magyar szólástár így adja meg:
bármennyire örül is a magyar, mindig vegyül az örömébe némi bánat is. Mit tagadjuk, van benne igazság. A magyarságra valóban jellemző ez a szentencia. E sor a 19. század első fele költőjének, Bajza Józsefnek egyik bordalából vált ki és terjedt el önmagában is. A vers címe: Borének. A tíz strófából álló költemény ötödik szakaszából szakadt ki. Mivel a költő ott egyúttal magyarázatot is ad rá, idézem az egész szakaszt:
Üssük össze kelyheinket,
Bennök égi tűz ragyog!
És vigadjunk - a magyarnak
Vigadalmi nem nagyok:
Míg Mohácsnál nem csatázott
A félholdu büszke tar,
Víg volt addig, hajh azóta
Sírva vigad a magyar."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-31 17:51:49, vasárnap
|
| |
| |
Tapolcán látható Varjas Judit Képzőművész újabb csodálatos alkotása egy újabb óriási húsvéti tojás amely 2.méteres és 100.kg!
A második tojás három oldaláról készült fotó! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-31 16:52:32, vasárnap
|
| |
| |
Húsvét vasárnapi népszokásaink
Az ételszentelés egyes helyeken nagyszombaton történik vagy a húsvét vasárnapi misére mennek a hívek letakart kosárral. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszeredában tartják, ahol több ezren gyűlnek össze a templom előtti téren.
Az ételszentelés hagyománya a VII. századig vezethető vissza és olyan ételeket érint, mint a sonka, a tojás, a kalács, a torma, a bor, a túró vagy a kolbász. A családtagoknak együtt kell elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak.
Thorma János: Húsvéti ételszentelés
A festmény megtalálható a Thorma János Múzeumban.
,,A kókonya szó a népnyelvben a húsvéthoz kapcsolódva sokféle változatban és jelentésben máig él. Legtöbb helyen a húsvéti ételek összefoglaló neve, azonban például Szegeden a húsvéti megszentelt keménytojást, az istensegítsi székelyek körében a húsvéti kalácsot értik alatta. A Dunántúl egy részén a szó változatai - kókálás, kókányolás, kokonyázás stb. - az ősi húvéti játékot, a tojásütést jelentik. A keleti egyházaktól származik a megszentelt ételek másik elnevezése, a páska, pászka. Tudjuk, hogy a pascha egyházi nyelven a húsvétot, illetőleg a testét, vérét feláldozó Megváltót jelenti. A magyarságnál mindkét elnevezés ismert.
A kókonyát, illetve pászkát a katolikusok húsvét vasárnap reggel vitték szenteltetni a templomba egy nagy kosárban. A kosár tartalma tájegységenként különbözhetett, azonban mindenképpen az ünnepre szánt húsvéti ételek voltak benne. Göcsejben a szentelésre sonkát, tojást, kalácsot, tormát küldtek kengyeles kosárban. Vásárosdombón emellett kolbász, egy üveg víz és só is került a kosárba, Patosfa asszonyai pedig a paprikát sem hagyták ki belőle. Lucskán tormát, sót, vajat, szalonnát, sonkát, kalácsot és tojást vittek szenteltetni. Csíkménaságban a hívek csíkos tarisznyában, keresztelői kosarakban kenyeret, kalácsot, sült bárányt, sonkát, tojást és sót készítettek oda. A Szabolcsban élő görög katolikusok körében a páska, a kosárba tett sonkából, tojásból, úgynevezett sárga túróból, vajból, bárányból, tormából és borból állott. A moldvai csángóknál a pászka tojásos túrós lepény, mellette kozsonna, vagyis tejjel, tojással, túróval, mézzel, mazsolával készült húsvéti sütemény, valamint hímestojás. A feltámadási szertartás után szokták elfogyasztani, miközben azt mondogatják egymásnak: »Feltámadt Krisztus.«. A felelet: »Higgyük valóban!«.
A protestánsok körében gyakorlatilag ugyanazok a húsvéti ételek voltak szokásban, mint a katolikusoknál, csak természetesen megszentelés nélkül fogyasztották ezeket.
Az ételszentelés történhetett a templomban vagy a templom udvarán. Az ételeket a hímzett terítővel, konyharuhával kibélelt kosárban minél tetszetősebben igyekeztek elrendezni. A kosarat fedő díszes, gyakran kizárólag erre az alkalomra tartogatott terítőt csak addig vették le, amíg a szentelés tartott. A szentelés idejére a borosflaska dugóját is eltávolították, sőt sok helyen egy tojást meg is pucoltak, hogy az áldás közvetlenül érje azokat. A szentelés után minél gyorsabban igyekeztek hazaérni. Volt ahol az utat futva tették meg, máshol szótlanul kellett hazavinni az eledeleket. Hazaérve a család az asztalt körülülve azonnal nekilátott a szentelt húsvéti ételek elfogyasztásának. Ilyenkor a szentelt ételeknek még a maradékát sem dobták ki, mert különleges erőt tulajdonítottak nekik és mágikus célra használták ezeket. A morzsát például a tyúkok elé szórták, hogy a következő évben jobban tojjanak. Bukovinában a maradékot elégették, s a hamujával szapultak. A szentelt sonka csontját gyümölcsfára akasztották, hogy sokat teremjen.
Az étkezés közben a karácsonyhoz hasonlóan rituális szertartások is előfordulhattak. A palócoknál például szokás volt egy szentelt tojást annyi felé osztva elfogyasztani, ahány családtag volt, hogyha eltévednének, jusson eszükbe, kivel ették a tojást."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-31 16:30:53, vasárnap
|
| |
| |
Ady Endre - A szép húsvét
Odukat és kriptákat pattant
S bús árkokig leér a szava:
Ilyen a Húsvét szent tavasza
S ilyen marad.
.
Miért tudjon Ő az embervérrül,
Mikor künn, a Tavaszban
Minden csoda csodát csinál
S minden drága fizetség megtérül?
.
Óh, Tavasz, óh, Húsvét,
Emberek ősi biztatója,
Csak azt szórd szét köztünk:
Állandó a tavaszi óra
.
S ilyen marad.
Krisztus támad és eszmél,
Odukat és kriptákat pattant.
Van-e gyönyörűbb ennél?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/29 oldal
|
Bejegyzések száma: 283
|
|
|
|
2024. Március
| | |
|
|
| ma: |
6 db bejegyzés |
| e hónap: |
283 db bejegyzés |
| e év: |
2696 db bejegyzés |
| Összes: |
12477 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 444
- e Hét: 444
- e Hónap: 23509
- e Év: 112468
|
|
|
Offline
