|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
|
|
2025-01-02 22:20:14, csütörtök
|
| |
| |
Január 3
Közösség Istennel
,,Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket: maradjatok meg az én szeretetemben!" (János 15:9)
Az Istenség három személye az Atya, a Fiú és a Szentlélek - mindegyik különbözik a többitől. Isten személyként kívánja kinyilatkoztatni magát. Mindegyikünk egy-egy egyéniség, aki különbözik a többiektől, és bizonyos viszonyban áll a többiekkel. Isten személyként nyilatkoztatja ki magát nekünk, és arra vagyunk hivatottak, hogy közösséget vállaljunk vele. Isten nagyon vágyik erre a kapcsolatra velünk, de a bűn közénk és Istenünk közé állt. Még az Istent ismerő keresztényekben is gyakran nagy tudatlanság, sőt közömbösség van ezzel az Istennel való személyes szeretetkapcsolattal szemben. Az emberek hisznek abban, hogy a megtéréskor bűneik megbocsátást nyernek, hogy Isten elfogadja őket, hogy a mennybe kerülhessenek, és hogy törekedniük kell arra, hogy Isten akaratát teljesítsék. De nem veszik észre, hogy ahogyan a földön egy apa és gyermeke élvezik az együttlétet, úgy kell nekik is minden nap megélniük ezt a bensőséges közösséget Istennel. A Krisztussal való kapcsolatunk az Ő mély, gyengéd szeretetén nyugszik irántunk. Egyedül nem vagyunk képesek arra, hogy ezt a szeretetet megadjuk Neki, hanem a Szentlélek végzi el bennünk a munkát. Meditáljatok csendben ezen a gondolaton: ,,És mivel engem szeretnek, Atyám is szeretni fogja őket. Én pedig szeretni fogom őket" (János 14:21). Szánj időt arra, hogy megtapasztald ezt a személyes közösséget.
Andrew Murray
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Andrew Murray áhítatai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-01-02 21:35:23, csütörtök
|
| |
| |
Január 3
1Mózes 8 - 11
A bálványok bálványa az én bálványa. Az emberi büszkeség mindig szemben áll Isten dicsőségével és tervével.
A bábeli torony az egyik legfurcsább és egyben az egyik legismertebb bibliai történet. ,,Akkor azt mondták: ,,Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, amelynek a teteje az égben van, és hadd szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne szóródjunk az egész föld színén" (1Móz 11:4)." (1Móz 11:4). A legtöbb ember azt fogja mondani, hogy hallott már a bábeli toronyról. De kevesen értik igazán a bibliai történet e pillanatának jelentőségét és fontosságát mindannyiunk számára ma.
A Teremtő akarata az volt, hogy az általa képmására teremtett emberek alázatos, engedelmes és függő közösségben éljenek vele, gyümölcsözőek legyenek, sokasodjanak és betöltsék a földet. A probléma az, hogy a bűn arra készteti az embereket, hogy függetlenségre és önállóságra éhezzenek, hogy inkább a saját dicsőségüket keressék, mint Isten dicsőségét, és inkább a saját akaratuk szerint éljenek, mint Isten terve és céljai szerint. Ez a három dolog indította el és motiválta az égig érő torony építését. Az emberi dicsőség emlékműveként, az Istentől való függetlenség kinyilvánításaként és Isten ,,legyetek gyümölcsözőek és sokasodjatok és töltsétek be a földet" tervének helyettesítőjeként épült. Az emberi büszkeség Isten dicsőségének és tervének ellensége. Ezért Isten úgy cselekedett, hogy összezavarta e nép nyelvét, hogy ne tudjanak egymással kommunikálni, hanem szétszóródjanak. Ez az urak Urának a szava: ,,Én vagyok az Úr. Egyedül én uralkodom, és legyen meg az én akaratom".
Ezt a történetet olvasva a következőt kell megvallanunk neked és nekem: még mindig tornyokat építünk a saját dicsőségünkre és a mi önálló bölcsességünkre, igazságunkra és erőnkre. ,,Hogyan?" - kérdezheted. Bármikor, amikor magunknak tulajdonítjuk azt, amit csak Isten képes megtenni vagy létrehozni, tornyot építünk a saját dicsőségünkre. Bármikor, amikor átlépjük Isten valamelyik erkölcsi határát, és azt mondjuk magunknak, hogy okosabbak vagyunk Istennél, tornyot építünk a saját dicsőségünkre. Bármikor, amikor úgy viselkedünk, mint a kegyelem diplomásai, akiknek már nincs szükségük Isten megmentő, megbocsátó és átalakító kegyelmére, tornyot építünk a saját dicsőségünkre. Bármikor, amikor úgy viselkedünk, mintha az életünk, az ajándékaink és az erőforrásaink a miénk lennének, hogy úgy használjuk őket, ahogy akarjuk, tornyot építünk a saját dicsőségünkre. Lehet, hogy vannak olyan dolgok, amelyekben inkább hasonlítunk az 1Mózes 11. fejezetében szereplő emberekre, mintsem hogy nem hasonlítunk rájuk?
Bábel története a megmentő kegyelem története. A büszkeség, amely ezt a tornyot emelte, ugyanaz a büszkeség, amely szükségessé tette a kereszt felállítását, amelyen Jézus meghalt. A bűnösöket meg kell menteni önmaguktól, és a kegyelem által kell átalakítani azokat, akik saját dicsőségükre vágynak, olyanokká, akik alázatosan és örömmel élnek Isten dicsőségére. Erre a megmentésre mindannyiunknak még mindig ugyanúgy szüksége van, mint abban a sötét pillanatban az 1Mózes 11-ben.
További tanulmányozásra és bátorításra: Zsoltárok 53:1-6
Paul David Tripp
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Paul David Tripp áhítatai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2025. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
49 db bejegyzés |
| e év: |
49 db bejegyzés |
| Összes: |
37103 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 45
- e Hét: 2293
- e Hónap: 18284
- e Év: 18284
|
|
|
Offline
