|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
|
|
2025-04-13 23:14:40, vasárnap
|
| |
| |
Április 14
János misszionárius
,,Amit tehát láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek is, hogy nektek is közösségetek legyen velünk: a mi közösségünk pedig közösség az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal." (1János 1:3)
Ez az evangélium hirdetőjének küldetése. Az ő üzenete nem más, mint annak hirdetése, hogy Krisztus megnyitotta az utat számunkra, egyszerű emberek számára, hogy élő közösségben legyünk a szent Istennel. Ezt úgy kell hirdetnie, hogy tanúságot tegyen arról az életről, amelyet ő maga is megtapasztal. E tanúságtétel erejében kell bizonyítania annak valóságát, és meg kell mutatnia, hogy a bűnös földi ember valóban közösségben élhet az Atyával és a Fiúval. Az üzenet azt sugallja számunkra, hogy a lelkész legelső kötelessége az Istennel való szoros közösség fenntartása. Tudatában kell lennie annak, hogy élete és beszélgetése a bizonyítéka annak, hogy igehirdetése igaz, így szavai hatalommal fognak hatni a szívekre. Ez az élő bizonyságtétel az, ami bátorítani és kényszeríteni fog minket arra, hogy átadjuk magunkat Krisztusnak. Ez a Krisztussal való bensőséges közösség a mindennapi szolgálat és imádság titka. Ennek megvan az ereje, hogy teljes szívből való odaadást inspiráljon az Ő szolgálatára. A Krisztussal való bensőséges és állandó közösségben találja meg értelmét az ígéret: ,,Én veletek vagyok mindenkor" (Máté 28:20). Erre van szüksége minden kereszténynek - az Istennel való állandó közösségre, amely isteni hatással lesz a munkatársakra és a megtérőkre, akikkel kapcsolatba kerülnek.
Andrew Murray
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Andrew Murray áhítatai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-04-13 23:03:11, vasárnap
|
| |
| |
Április 14
1Királyok 6-7
Minden vallási szokásunk és gyakorlatunk üres, ha az Úr nem lakik szívünk templomában.
Papok és ikonikus buddhista képek voltak mindenütt. A főtemplomban egy magas emelvényen egy hatalmas, tizenkét-tizenöt láb magas arany Buddha ült. Körülöttem mindenütt nagyon őszinte és vallásos emberek voltak. Gyertyákat gyújtottak meg és helyeztek el stratégiailag, térdre ereszkedtek, és szinte a földig hajtották a fejüket. Érezni lehetett az őszinteségüket, az áhítatot és az örömöt, hogy ott vannak. A jelenet egyszerre volt magával ragadó és szívszorító számomra. Az egész hely vallásos buzgalomtól volt hangos. Körülöttem a hatalmas harangok halk dübörgése hallatszott, amelyeket a papok kongattak. De a vallásos tevékenység és a lelki őszinteség ellenére a templom valójában teljesen üres volt. Üres volt minden isteni jelenléttől, és az isten, akit az emberek imádtak, az egyetlen igaz Isten szánalmas, kézzel készített pótléka volt.
A vallás - a lelki szokások, gyakorlatok és törekvések - üres és értelmetlen, ha nem Isten az Úr, aki uralkodik és akit minden gyakorlójának szíve imád. Az igazi vallás többről szól, mint épületekről, lelki fegyelmekről vagy hitvallásokról. Az igazi lelkiség Isten jelenlétéről szól. Ha Isten nem lakik a középpontban, akkor a vallás minden látható eleme ellenére egyszerűen nem az igazi. Az 1Királyok 6-ban, amikor Salamon a templomot építi (ami hatalmas idő-, pénz- és figyelemfeladat), Isten emlékezteti őt arra, ami még ennél a történelmi vallási építménynél is fontosabb, amit éppen építeni készül. Mi fontosabb ennél a templomnál? Isten lakozása az ő népe között. Ez az épület értelmét és célját tekintve üres lenne, ha az Úr nem lakna benne. És Júda népe identitás, cél, erő és jövőbeli remény nélkül maradna, ha Isten nem lakna szintén közöttük.
Mindezek nélkülözik a célt, az erőt és a reményt, ha Isten nem központi szerepet tölt be, és nem lakik Úrként a középpontban. Azt, ami az igazi vallást igazzá teszi, nem lehet épületek építésével, szemináriumi diplomák megszerzésével vagy nagy tömegek összegyűjtésével elérni. Az igazi vallás mindig csak Isten kegyelmének ajándéka, amely akkor nyilvánul meg, amikor a tökéletesen szent Isten az ő kevésbé szent népe között lakik, és jelenlétével és erejével megszenteli őket. Az ő jelenlétében találunk identitást, megbocsátást, erőt az élethez és jövőbeli reménységet. Jézus megfizette a büntetésünket, hogy megáldva élhessünk Isten jelenlétében most és az eljövendő örökkévalóságban. Isten nem elégszik meg épületekkel, diplomákkal vagy programokkal. Ő nem elégszik meg kevesebbel, mint azzal, hogy Ő legyen az Úr abban a templomban, amely a szívünk.
További tanulmányozásra és bátorításra: Zsoltárok 50:7-15
Paul David Tripp
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mindennapi evangélium |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2025. április
| | |
|
|
| ma: |
2 db bejegyzés |
| e hónap: |
63 db bejegyzés |
| e év: |
272 db bejegyzés |
| Összes: |
37325 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 638
- e Hét: 2656
- e Hónap: 67905
- e Év: 250006
|
|
|
Offline
