|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2025-04-19 22:50:48, szombat
|
|
|
A krisztusi élet
,,Az az indulat legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban is megvolt." (Filippi 2:5)
Milyen volt az a magatartás, amely Krisztus Jézusban volt? ,,Bár Isten volt, nem úgy gondolt az Istennel való egyenlőségre, mint valami olyasmire, amihez ragaszkodni kellene. Ehelyett lemondott isteni kiváltságairól; felvette a rabszolga alázatos helyzetét, és emberként született. Amikor emberi alakban megjelent, megalázta magát Istennek engedelmeskedve, és bűnözői halált halt a kereszten" (Filippi 2:6-8). Az önmegtagadás és önfeláldozás, az Isten akaratának való engedelmesség és az emberek iránti szeretet, még a kereszthalálig is - ez volt Krisztus jelleme, amiért Isten oly magasra emelte Őt. Nekünk Krisztus jellemét kell utánoznunk. Ő az emberek hasonlatosságára lett formálva, hogy mi Isten hasonlatosságára formálódhassunk. Önmegtagadás és önfeláldozás azért, hogy Isten akarata beteljesedjen, és az ember üdvözüljön - ez volt Krisztus magatartása. Ő csak azért élt, hogy Isten kedvében járjon és megáldja az embereket. Ne mondjátok, hogy ez lehetetlen. Ami lehetetlen az embereknél, az lehetséges Istennél. Arra vagyunk hivatottak, hogy félelemmel és reszketéssel munkálkodjunk ezen a krisztusi üdvösségen, mert ,,Isten munkálkodik bennetek, és adja nektek a vágyat és az erőt, hogy azt tegyétek, ami neki tetszik" (Filippi 2:13). Imádkozás közben ez legyen az egyetlen célunk: az a magatartás, amely Krisztus Jézusban volt.
Andrew Murray
|
|
|
0 komment
, kategória: Andrew Murray áhítatai |
|
|
|
|
|
2025-04-19 22:38:13, szombat
|
|
|
Április 20
2Királyok 1-3
Bármivel is kell szembenéznünk ebben a megtört világban, Isten minden gyermekére fényes és dicsőséges jövő vár.
Nem vagyok próféta vagy próféta fia. Nemcsak arról van szó, hogy nem tudom megjósolni, mi fog történni évek múlva; nem tudom, mi fog történni a következő tíz percben. A jövőtől való félelem rendszeres emberi szenvedés. Hajlamosak vagyunk félni attól, amit nem ismerünk, és amit nem tudunk irányítani. De ez a félelem a keresztyén ember számára gyengül, mert a kegyelem annak a fiaivá és lányaivá tett minket, aki nemcsak a jelenünket, hanem az összes holnapot is teljesen uralja, amely az örökkévalóságba következik. A tervnek, amely felett Isten teljes mértékben rendelkezik, dicsőséges vége van amely megírva van benne. Lehet, hogy sírunk jelen címünk okozta fájdalmaink miatt, de dicsőség vár ránk.
Illésnek nehéz élete volt. Aháb és Jezabel utálatos gonoszságának uralkodása alatt kapott prófétai szolgálatra elhívást. Ellenállással és fenyegetésekkel kellett szembenéznie. Isten jelenlétét, hatalmát és dicsőségét hirdette és védelmezte, miközben bálványimádás vette körül. Időnként egyedül és elhagyatottnak érezte magát, de Isten tervében benne volt a dicsőséges hazatérése:
,,Amikor az Úr Illést forgószélben az égbe akarta ragadni, Illés és Elizeus elment Gilgálból... Amikor azután beszélgetve továbbmentek, hirtelen egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal, és elválasztotta őket egymástól. Így ment föl Illés forgószélben az égbe. Elizeus látta ezt, és így kiáltozott: Atyám, atyám, Izráel harci kocsija és annak hajtója! Azután nem látta őt többé." (2Királyok 2:1,11-12)
A Bibliában ritkán fordul elő, hogy valaki földi élete befejezése után a mennybe megy anélkül, hogy előbb megtapasztalná a fizikai halált, ezért Illés végének történetében van valami különleges és prófétai. Vegyük észre, hogy nem csak úgy eltűnik, és aztán valahogyan a mennyben van az Úrral. Nem, tűzszekerek és tűzlovak jönnek érte. Fontos megérteni, hogy a szekerek és a tűzlovak teofániát jelentenek, vagyis isteni megjelenést. Isten nem küldött egy rendkívüli lényt Illésért. Maga a Mindenható Úr, akit Illés szolgált, eljött, hogy Illést a mennybe vigye, hogy örökre az ő jelenlétében lakjon. Ez szinte túl szép és csodálatos ahhoz, hogy felfogjuk. Milyen hihetetlenül és dicsőségesen megrázó jelenetnek lehetett tanúja Elizeus! Látta, hogy az Úr eljött az övéért, megszabadította őt ennek a bukott világnak a bűnétől és szenvedésétől, és elszállította egy olyan helyre, ahol ezek a dolgok nincsenek többé.
Ami Illéssel történt, az próféciája annak, ami Isten minden gyermekére vár, akit kegyelmével örökbe fogadott. Ujjal mutat Jézusnak a tanítványaihoz intézett szavaira a János 14:3-ban: ,,Ha elmegyek és helyet készítek nektek, visszajövök és magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek". Íme a jó hír: ugyanaz az Úr, aki Illésért jött, végül dicsőségben eljön, hogy magához vegye gyermekeit, hogy örökre vele legyenek.
További tanulmányozásra és bátorításra: Róma 8:18-21
Paul David Tripp
|
|
|
0 komment
, kategória: Mindennapi evangélium |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2025. április
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
63 db bejegyzés |
e év: |
319 db bejegyzés |
Összes: |
37372 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 321
- e Hét: 3828
- e Hónap: 44721
- e Év: 294765
|
|
|