2018-06-02 23:00:53, szombat
|
|
|
|
|
|
Szerencsés Tünde - Velük kékbe szállok
Volt egy álmom, varázslatos:
Az égen kigyúltak a csillagok,
Az egyiken rajtaültem,
Gyermekim haját fésülgettem.
Oly puha volt pici bőrük,
Mint a hó, a kezecskéjük,
Az orcájuk karmazsinos.
Szemükben fény ragyogott,
Hold hintette rájuk aranyát,
Dúdolt szellő szép muzsikát.
Repültem az idő szárnyán,
Törékeny kis testüket látván.
Elszálltak gyorsan az évek,
Azóta, jaj, hogy megnőttek!
Nékem mindig kisgyermekek,
Melengetik a szívemet,
Ölemben már nem ringanak,
Megrogynék a súlyuk alatt,
Lassan ők fésülik a hajamat.
Megmosolyog minket a Nap,
Virágszirmot szór ránk a szél,
Minden fuvallat róluk mesél.
Egy anya csak őértük él,
Kérgesedik mind a két kéz,
Nap mint nap az a vágya,
Gyermekét karjaiba zárja,
Hisz az álmaink is róluk szólnak,
Csak így van értelme a jónak!
Az időkerék értük forog,
Miattuk változnak az évszakok.
Velük mindig kékbe szállok,
Aranycsillagokon sétálok,
Virágos mezőn járok,
Ontják rám a boldogságot.
|
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK - SZERENCSÉS TÜNDE |
|
Címkék: aranycsillagokon, kisgyermekek, virágszirmot, megmosolyog, boldogságot, fésülgettem, varázslatos, kezecskéjük, karmazsinos, kérgesedik, melengetik, elszálltak, szerencsés, rajtaültem, megrogynék, ragyogott, szemükben, megnőttek, gyermekim, kigyúltak, változnak, csillagok, gyermekét, szívemet, ringanak, időkerék, repültem, muzsikát, évszakok, testüket, szárnyán, fuvallat, karjaiba, hintette, törékeny, gyorsan, égen kigyúltak, egyiken rajtaültem, orcájuk karmazsinos, súlyuk alatt, anya csak, időkerék értük, Szerencsés Tünde,
|
|