|
2018-07-03 19:35:43, kedd
|
| |
| |
|
|
| |
Nagymamám
Nagymamám nevelt fel. Ő vigyázott rám,
mikor az első pipacs kinyílt a mezők pázsitján.
S mikor madárhang töltötte be a végtelen teret,
jelezvén, hogy újra tavasz közeleg.
Nagymamám volt ki vigyázta a létem,
mikor dermedt télbe szaladt csetlő-botló léptem,
s mikor nyár érlelte aranyszínre a búzaszemeket,
melyeket körbe-körbeöleltek az őszi levelek.
Nagymamám volt nékem az álmok otthona,
nappalaim jó tündére, az éjek vándora.
Minden-minden ő volt, mely megtanított arra,
hogy nagy a szeretet Isteni hatalma.
Mert az én nagymamám mindig azt vallotta,
ki szerény és szelíd annak boldog minden napja,
mert az igaz boldogságot csak az ismeri meg,
kit szeretnek és tisztelnek a többi emberek.
Kun Magdolna |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - KUN MAGDOLNA |
|
|
|
Címkék: búzaszemeket, körbeöleltek, megtanított, aranyszínre, boldogságot, tisztelnek, pázsitján, nagymamám, madárhang, vigyázott, nappalaim, szeretnek, jelezvén, melyeket, vigyázta, vallotta, végtelen, szeretet, magdolna, töltötte, érlelte, szaladt, szerény, levelek, vándora, tündére, hatalma, otthona, dermedt, kinyílt, közeleg, emberek, ismeri, tavasz, minden, pipacs, első pipacs, mezők pázsitján, végtelen teret, őszi levelek, álmok otthona, éjek vándora, szeretet Isteni, igaz boldogságot, többi emberek,
|
|
Offline
