2018-07-09 10:49:10, hétfő
|
|
|
|
|
|
Csuka Magdolna - ÉDESAPÁM HEGEDŰJE
Már húsz éve, elnémult a hegedű,
Mely sokszor ontott, csodás dallamot.
Elővettem, s emlékeim peregni kezdtek,
Ahogy Apám, a hegedűt maga elé vette,
Gondosan, az álla alá helyezte, s a vonót
Lágyan a húrokra tette, s játszott-játszott,
Szebbnél szebb dallamot, s arca ragyogott.
Oly lágyan érintették ujjai a húrokat,
Mint szellő a sima víznek tükrét.
Nyári estéken, ha kiültünk a padra,
Édesanyám nótáját, mindig eljátszotta,
S együtt dúdoltuk, a csodás dallamot.
Mily boldog is volt az-az idő,
Emlékeimben örökre megmarad.
A sors, mit nekünk szánt életünkben,
Hol keserű, hol édes, hol kegyetlen.
Most, ha a hegedű szólni tudna,
S eljátszaná, mit szívemben érzek,
Minden húrja szinte sírna,
Minden dallam keserűen szólna,
De nincs, ki játsszon rajta.
Elteszem a hegedűt, s bezárom tokjába,
S szívem mélyén őrzöm, csodás játékát,
A régi dallam, örökre fülembe cseng,
Mit Apám varázsolt a hegedű húrján.
Emlékét örökre szívembe zártam,
Feledni nem fogom soha! |
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK - CSUKA MAGDOLNA |
|
Címkék: eljátszotta, emlékeimben, érintették, életünkben, eljátszaná, ragyogott, varázsolt, elővettem, szívemben, kegyetlen, édesanyám, keserűen, játszott, kiültünk, helyezte, gondosan, dallamot, megmarad, dúdoltuk, szívembe, elnémult, játsszon, elteszem, szebbnél, emlékeim, magdolna, édesapám, hegedűje, húrokra, játékát, nótáját, hegedűt, bezárom, peregni, sokszor, feledni, hegedűt maga, húrokra tette, sima víznek, csodás dallamot, hegedű szólni, régi dallam, hegedű húrján, Csuka Magdolna, ÉDESAPÁM HEGEDŰJE, Ahogy Apám,
|
|