|
2018-08-13 18:23:07, hétfő
|
| |
| |
|
|
| |
Még élsz!
Mire a fáradt öregkort megéred,
már semmi örömöt nem érzel.
A lábaid, mint az ólom nehezednek,
a szemeid előtt, árnyékok lebegnek.
A kezed mikor már úgy remeg,
nem mersz megfogni semmit, mert elejted.
Mikor a hangod akadozik, és zihálsz,
sokáig pihensz ki egy kis sétát.
Mikor a szádból kiesik egy kis falat,
a víz is karcolja a torkodat,
ülsz a kis széken, és kérdezed,
érdemes -e így élned?
Mikor saját gyermekeidnek,
semmit nem mesélsz, mert
attól félsz, hogy úgy sem értenék.
Talán, ha örülni tudnál az esőnek,
a szomszédnak, s a gyerekeknek.
Talán, ha még érdekelne, hogy a kutya ugat,
milyen szépen énekelnek a madarak.
Talán, ha kicsit mások szavára figyelnél,
jó lenne, hisz nem haltál meg még!
Nem mindenki rossz csak azt hiszed,
sok ember jó, és téged szeret.
Le kéne vetkőznöd a rossz érzéseket,
és hinned kéne!
Hiába öregedtél meg, a családod félt,
és ugyanúgy szeret.
írta: Éva Hirth |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - HIRTH ÉVA |
|
|
|
Címkék: gyermekeidnek, gyerekeknek, szomszédnak, nehezednek, érdekelne, vetkőznöd, énekelnek, figyelnél, öregedtél, érzéseket, árnyékok, lebegnek, torkodat, mindenki, akadozik, megfogni, karcolja, kérdezed, ugyanúgy, családod, öregkort, megéred, zihálsz, szavára, szádból, érdemes, elejted, értenék, szemeid, pihensz, madarak, mesélsz, örülni, esőnek, kiesik, tudnál, fáradt öregkort, ólom nehezednek, szemeid előtt, kezed mikor, hangod akadozik, szádból kiesik, kutya ugat, rossz érzéseket, családod félt,
|
|
Offline
