|
2018-08-15 20:06:40, szerda
|
| |
| |
|
|
| |
Horváth M. Zsuzsanna
Távoli emlékkép...
Távoli emlékkép
megkopott a fénye,
bántó szavaid
a szívemig értek.
Hazug volt a szó,
a mosoly az ajkadon,
álca mögé bújó fájdalom.
Lelkedet a magány ketté tépi,
- hát lehet így őszintén
bárki szemébe nézni? -
Jóság csíráját ültesd
mélyen a szívedbe!
Szeretet fényét szórd
az emberekre!
- Ne feledd, csak így
érdemes élni!
Őszinte szívvel mindig
mindenhol, Ember lenni! -
Távoli emlékkép ma már...
mégis, csillog a fénye,
szeretetet olt az emberek szívébe. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK- HORVÁTH M.ZSUZSANNA |
|
|
|
Címkék: szeretetet, megkopott, emberekre, mindenhol, zsuzsanna, szívemig, emlékkép, csíráját, szívedbe, fájdalom, lelkedet, őszintén, szeretet, horváth, őszinte, emberek, csillog, szívvel, érdemes, szívébe, szemébe, ajkadon, szavaid, mélyen, ültesd, fényét, feledd, távoli, mosoly, mindig, magány, fénye, szórd, lehet, mégis, hazug, szívemig értek, magány ketté, emberek szívébe, Horváth, Zsuzsanna Távoli,
|
|
Offline
