|
2018-10-07 16:41:36, vasárnap
|
| |
| |
|
|
| |
Kerner Mariann: ELREPÜLTEK A DARVAK
Félig kész pulóver, egyedül maradt kötőtű,
sírig tartó piros pecsét, oldhatatlan eskü.
Egymásba kulcsolt, kihűlő, ernyedt kezek,
Példa, hogy jónak megmaradtunk valakinek.
Kisimuló ráncok nevetnek át a másvilágra,
Kampósbottal, kart karba öltve tipegve odaátra.
Életmesék emberöltői után elnémult nagyapó,
Búcsúdalt zeng vén diófán a kis rigó.
Lefedett tükrök, tömjén illat, néma könnyek,
Az együtt percei hömpölyögve mennek-jönnek.
Becsületben, szeretetben töltött életpálya,
imák szállnak a szélben- Istennek legyen hála.
Béke remeg a gyertyalángon, öleli őket a fény,
valahol még találkozunk- ez szívünkben remény.
Nagyanyó, nagyapó búcsúzik, csendben elindulnak,
hosszú nyár emléke száll- elrepültek a darvak...
2014.09. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - KERNER MARIANN |
|
|
|
Címkék: gyertyalángon, kampósbottal, megmaradtunk, szeretetben, becsületben, találkozunk, hömpölyögve, oldhatatlan, elindulnak, elrepültek, szívünkben, másvilágra, emberöltői, búcsúdalt, valakinek, életmesék, életpálya, nevetnek, lefedett, elnémult, kisimuló, egymásba, csendben, búcsúzik, nagyanyó, szállnak, istennek, kulcsolt, nagyapó, odaátra, valahol, tipegve, könnyek, töltött, szélben, ernyedt, együtt percei, szélben- Istennek, Kerner Mariann, ELREPÜLTEK DARVAK,
|
|
Offline
