|
2018-10-18 23:39:56, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
Tarsoly Beke Tamás:
Vigyázza léptedet örökkön az ég...
Eltelt már száz nap és ezer éjszaka
hogy lezárult életem gyönyörű szakasza.
Visszavetted tőlem a sok érzést, mit adtál.
szinte félek, hogy így magamra hagytál.
Mondd, nem üres az élet nélkülem?
Így is édes, van benne értelem?
Nem fáj, hogy nem látsz?
Nem hallod a hangomat?
Hogy nem csókolod többé
rád mosolygó arcomat?
Azt hazudtad, szeretsz majd halálodig...
Való, hogy az érzés ily` gyorsan változik?
Ily` hamar feledted azt az embert,
ki még szeretni ennyire senkit sem mert?
Igaz, hogy nem akarsz többé már magadnak?
Miért, óh miért hittem csalfa szavadnak?
Összetörted a szívem,
s most hitetlenkedve állok,
de reménykedek míg élek,
s valami égi csodára várok.
Szíved másé, hervad az enyém,
de így is szeret, s ez szép erény...
Mielőtt meghalok, talán látlak még...
hát vigyázza életed örökkön az Ég! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - TARSOLY BEKE TAMÁS |
|
|
|
Címkék: hitetlenkedve, visszavetted, reménykedek, összetörted, szavadnak, halálodig, nélkülem, szakasza, magadnak, feledted, szeretsz, mosolygó, csókolod, hangomat, gyönyörű, változik, szeretni, hazudtad, vigyázza, meghalok, lezárult, léptedet, magamra, örökkön, hagytál, tarsoly, mielőtt, értelem, éjszaka, arcomat, csodára, ennyire, gyorsan, hallod, eltelt, akarsz, élet nélkülem, érzés ily`, Tarsoly Beke Tamás,
|
|
Offline
