|
2018-11-19 17:37:31, hétfő
|
| |
| |
|
|
| |
Árvai Attila:Ötven felett...
Zúgó orkán szívem legmélyén,
Oly rég hanyatlott az óceánba,
Ha forró könnycseppemet kérnéd,
Amíg hűlne, csak is Téged látna...
Napok futnak egyetlen perc alatt,
Lám, kapkodom vénülő fejem.
Haloványan hallom csengő szavad,
Mára érzem micsoda rejtelem.
Bohém évek tűntek el ködömben,
Édes keserv, éjjeli álomban,
Az évek szánkájára löktem,
Nem számoltam, íme, osztogattam.
Arcodon csodálom szerelmünket,
Égető, boldogság ráncokat.
Mi bennem szüntelenül lüktet,
Jól tudom, lelkedben sem lohad.
Hogy miért őrzöm még kezeidet?
Ha kíváncsi vagy, elmondom Neked,
Mellettem vagy, s nem hagy el az ihlet,
Ma, se holnap, se így,...ötven felett...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - ÁRVAI ATTILA |
|
|
|
Címkék: könnycseppemet, szerelmünket, osztogattam, szüntelenül, hanyatlott, haloványan, szánkájára, számoltam, boldogság, legmélyén, lelkedben, mellettem, rejtelem, kapkodom, ködömben, csodálom, kíváncsi, kezeidet, ráncokat, elmondom, egyetlen, micsoda, arcodon, álomban, óceánba, löktem, felett, szavad, éjjeli, keserv, tűntek, szívem, bennem, csengő, hallom, kérnéd, évek szánkájára, Árvai Attila,
|
|
Offline
