2018-11-20 18:30:28, kedd
|
|
|
|
|
|
Kun Magdolna: Az élet bohóca
Nappal,
bohóc vagyok én is, mint annyian mások,
kacagok, nevetek, komédiázok,
lelkemből játszom el az élet muzsikát,
hogy boldognak lássam az emberek arcát.
Nappal,
bohóc vagyok én is, kit kerülnek az álmok,
kinek maszk alatti könnyét soha nem látjátok,
mert minden egyes cseppje láthatatlan lesz,
hogy a szív büszkesége ne csorbuljon meg.
De este,
este, mikor elcsendesül, s elalszik a világ,
leöltöm magamról az áll-bohóc ruhát,
és hangos zokogással töröm meg a csendet,
megtagadva magamtól minden mosolypercet. |
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK - KUN MAGDOLNA |
|
Címkék: mosolypercet, elcsendesül, láthatatlan, csorbuljon, zokogással, megtagadva, komédiázok, büszkesége, lelkemből, boldognak, elalszik, kerülnek, muzsikát, magamról, magamtól, látjátok, magdolna, cseppje, leöltöm, emberek, játszom, annyian, csendet, könnyét, kacagok, nevetek, nappal, vagyok, hangos, alatti, minden, bohóca, lássam, mikor, egyes, bohóc, élet bohóca, élet muzsikát, emberek arcát, szív büszkesége, áll-bohóc ruhát,
|
|