|
2018-11-21 17:24:18, szerda
|
| |
| |
|
|
| |
Román Antal: ŐSZ
A nyár emlékét idézi még a gyengélkedő napsugár,
De érezzük már, minden szép nap lassan-lassan tovaszáll.
Ritkulnak a fák lombjai, avar lepi be a tájat,
A lemenő Nap vörös fénye elnyújtózva ásít párat.
Elmúlik minden, mi szép volt, búcsút intve e világnak,
Lehullik a levelekkel minden öröm, s minden bánat.
Helyükön csak sivár ágak hirdetnek egy szebb világot,
Egy életteli, nyüzsgő létet, mit szem eddig csak ott látott.
Hűvös szellő suhan végig, borzolja az emlékeket,
Felkap néhány falevelet, s egy másik helyre teszi őket.
Minden perc és minden óra így kerül le egyre mélyebb
Rétegébe emléküknek, s így lesz minden emlék még szebb.
Mert az idő elfeledtet minden rosszat, mi csak érhet,
S ha visszanézünk majd a nyárra, nem látunk mást, csakis szépet!
És bár tudjuk, előttünk van még egy hosszú, hideg tél is,
S hó és jég fed minden szépet, minden jót, de tudjuk mégis,
Eljő majd a tavasz fénye, s életet lehel a tájba,
Felolvad a jég s a hó, gyógyírt adva szomjúságra,
Új levele nő a fáknak, langyos szellő suhan csendben,
Simogatva viszi a hírt: új világ van születőben.
Minden szép, mi elmúlt ősszel, s hullott levélként a földre,
Minden jó, mit eltemettünk mélységesen emlékünkbe,
Minden rossz, mi megfakulva lapul lent az avar mélyén,
Minden jég, és minden hó, mi elolvadt, s immár víz lévén
Táplálja az új világot, erőt ad a folytatáshoz,
A dermedt tájra új életet, új reményt és megváltást hoz,
Hogy bátran nézzünk elébe a tavasznak s egy újabb nyárnak,
S ne sajnáld, hogy ismét ősz lesz, része ez a körforgásnak.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: ŐSZI VERSEK |
|
|
|
Címkék: folytatáshoz, visszanézünk, körforgásnak, mélységesen, eltemettünk, elnyújtózva, gyengélkedő, szomjúságra, emléküknek, megváltást, elfeledtet, emlékünkbe, születőben, levelekkel, megfakulva, tavasznak, hirdetnek, falevelet, emlékeket, ritkulnak, tovaszáll, simogatva, levélként, helyükön, elolvadt, lehullik, világnak, táplálja, életteli, rétegébe, gyógyírt, felolvad, borzolja, csendben, előttünk, napsugár, nyár emlékét, gyengélkedő napsugár, levelekkel minden, szebb világot, másik helyre, tavasz fénye, avar mélyén, dermedt tájra, újabb nyárnak, Román Antal,
|
|
Offline
