2018-11-26 23:33:40, hétfő
|
|
|
|
|
|
Lupsánné Kovács Eta:
Eső, eső...
Morajlik az égbolt...
hosszasan elnyújtja
mélyen dörgő hangját,
- mintha tenger volna -
félelmetes erő,
a kő is meglazul,
tombol a természet,
ismét a víz az úr!
Sok megáradt patak
mindenhová elér,
fuldokolva sárgul
az idei kenyér
...elfeslett abroszként
terül rá a tájra,
komor, szürke égbolt
gyászos muzsikája.
|
|
|
0 komment
, kategória: ESŐS VERSEK VILÁGA |
|
Címkék: abroszként, fuldokolva, félelmetes, mindenhová, elnyújtja, elfeslett, természet, hosszasan, muzsikája, lupsánné, morajlik, megáradt, meglazul, gyászos, hangját, sárgul, tombol, kenyér, tenger, szürke, égbolt, kovács, mélyen, mintha, patak, tájra, terül, komor, ismét, dörgő, volna, idei kenyér, Lupsánné Kovács Eta,
|
|