|
2019-02-26 13:18:24, kedd
|
| |
| |
Guadalupe (Mexikó) A monda szerint aranyködbe burkolózó nő jelent meg, s arra szólította föl a férfit, hogy ,,menj a püspökhöz [...] azt akarom, hogy templomot emeljenek e helyen!" Juan Diegónak nem hitt a püspök, s másnap a találkozás megismétlődött. Diego másodszor is elment a püspökhöz, aki ezúttal azt mondta, elhiszi, hogy a Szűzanya megjelent ott, ha hoz egy jelet. Diego ismét találkozott a Szűzanyával, aki felküldte a hegytetőre, ahol csodálatos módon az évszak ellenére nyíló rózsát talált. Azon a helyen épült meg a Miasszonyunk-székesegyház, ahol máig őrzik Diego tilmáját (bő köpeny), amiben a rózsát Zumarraga püspök elé vitte. A találkozás emlékére minden évben december 12-én tartják a Guadalupei Miasszonyunk (spanyolul: Nuestra Señora de Guadalupe, vagy La Virgen de Guadalupe) ünnepét.
Képen: A Guadalupei Szűzanya vagy Guadalupei Miasszonyunk a Guadalupei bazilikában őrzött, 16. századi Szűz Mária ikon, Mexikó legismertebb vallási, kulturális és nemzeti szimbóluma
Nagyobb kép Link
...... ........... ........... ..........
- Guadalupei bazilika
A Mexikóvárosban található Guadalupei bazilika a világ egyik leghíresebb temploma és leglátogatottabb Mária-kegyhelye. Azon a Tepeyac dombon épült fel, ahol a katolikus hívők szerint 1531-ben Juan Diego előtt megjelent Szűz Mária, azaz a Guadalupei Szűzanya. A mai épület 1976-ban nyílt meg, de mellette egy több száz éves templom is áll: korábban az volt a guadalupei bazilika.
A kegyhelyet, ahol ma is látható Mexikó legértékesebb vallási ereklyéje, Juan Diego tilmája a Mária-képpel, évente mintegy 20 millióan látogatják (többen, mint a Vatikánt), a forgalom jó része december 12-ére, a Guadalupei Szűzanya ünnepére koncentrálódik: 2016-ban például közel 6,2 millióan érkeztek erre a napra.
- Juan Diego vagy Juan Diego Cuauhtlatoatzin (1474 - 1548. május 30.) mexikói indián volt, akinek a feljegyzések szerint 1531-ben megjelent a Guadalupei Szűzanya a Tepeyac dombon, amely ma a világ leglátogatottabb zarándokhelye. 2002. július 31-én Juan Diegót szentté avatta a római katolikus egyház, és ezzel az első amerikai indián szent lett. Életéről a legtöbbet a Nican Mopohua című 1649-ben kiadott nahuatl nyelvű traktátusból tudunk. (Ezt Luis Laso de la Vega tepeyaci vikárius adta ki; egyházi kutatók szerint forrása az indián Antonio Valeriano jóval korábbi műve volt, de sok történész ezt vitatja.) A Nican Mopohua szerint Juan Diego 1474-ben született a cuauhtitláni Tlayacac calpulliban, egy kis faluban Tenochtitlán azték fővárostól (ma Mexikóváros) 20 kilométernyire északra. Eredeti indián neve Cuauhtlatoatzin (más írásmódokkal Quauhtatoatzin, Guauhtlatoatzin vagy Cuatliztactzin) volt, ami nahuatl nyelven azt jelenti: 'Beszélő Sas'. Juan Diego földművelő volt.
Már 47 éves volt, amikor 1521-ben Hernán Cortés elfoglalta az azték fővárost. 1524-ben megérkezett Tenochtitlánba az első 12, ferences rendi misszionárius. Cuauhtlatoatzin és felesége az elsők között lehettek, akik az indiánok közül a keresztény hitre tértek, 1524-ben, illetve 1525-ben. Ő maga a Juan Diego, felesége a Maria Lucia keresztény nevet kapta. Családi életükről alig lehet valamit tudni. A források szerint Juan Diego apa volt, de az nem ismert, hány gyermekük volt.
Áttérésük után Tolpetlacba, a tenochtitláni keresztény misszióhoz közelebb költöztek. 1529-ben Maria Lucia egy betegségben meghalt.
- A tepeyaci jelenés
A fennmaradt írásos dokumentumok négy jelenésről számolnak be. Ezek tanúsága szerint Szűz Mária arra kérte az egyszerű indiánt, hogy vigye üzenetét a püspökhöz, miszerint: ,,Forró kívánságom, hogy egy istenházát építsenek, ahol megmutathatom az emberek iránti teljes szeretetemet, együttérzésemet és irgalmamat, ahol megajándékozhatom őket segítségemmel és védelmemmel." A püspök jelet kért, Juan Diego pedig, aki mindeközben halálos beteg nagybátyjának papot keresve küldetését egy időre félre akarta tenni, útközben találkozott a jelenések csodálatos Asszonyával, aki rokonának gyógyulást ígért, őt pedig arra kérte: gyűjtsön rózsákat azon a helyen, ahol előzőleg találkoztak. Amikor az indián a virágokat a püspök elé vitte és kötényéből a földre szórta, a főpap előtt világossá vált, hogy Juan Diegót a Szűzanya küldte. Az egyszerű indián köpenyen Jézus Anyjának máig sem fakuló egész alakos képe volt látható. Zumarraga püspök fel is építtette a Tepeyac hegyén a Mária-szentélyt, melyet a Guadalupei Szűzanya tiszteletére szenteltek. Ott helyezték el a Mária-képpel ékesített szegényes indián köpenyt, a tilmát.
- Juan Diego 
Születése 1474. július 12. Cuautitlán
Halála 1548. május 30. (73 évesen) Tepeyac
*
- Magyar kurír oldalon
Egy szent Juan Diego,, akinek eredeti neve: Beszélő Sas
December 9-e Szent Cuauhtlatoatzin Juan Diego (1474-1548) emléknapja. A mexikói indiánnak a feljegyzések szerint 1531-ben megjelent a Szűzanya a Tepeyac-dombon, amely ma a világ leglátogatottabb zarándokhelye. II. János Pál 2002. július 31-én avatta szentté Juan Diegót, aki ezzel az első amerikai indián szent lett.
...... .......
Juan Diego Cuauhtlatoatzin életéről a legtöbbet a Nican Mopohua című 1649-ben kiadott nahuatl nyelvű írásból tudunk: 1474-ben született egy kis faluban Tenochtitlán azték fővárostól 20 kilométernyire északra. Földműveléssel foglalkozott. Eredeti indián neve Cuauhtlatoatzin (más írásmódokkal Quauhtatoatzin, Guauhtlatoatzin vagy Cuatliztactzin), ami nahuatl nyelven azt jelenti: Beszélő Sas.
1521-ben Hernando Cortez elfoglalta az azték fővárost. 1524-ben megérkezett Tenochtitlánba az első tizenkét ferences misszionárius. Cuauhtlatoatzin és felesége az elsők között lehettek, akik az indiánok közül a keresztény hitre tértek. Cuauhtlatoatzin a Juan Diego, felesége a Maria Lucia keresztény nevet kapta. Áttérésük után Tolpetlacba, a tenochtitláni keresztény misszióhoz közelebb költöztek. 1529-ben elvesztette feleségét, gyermeke nem volt, nagybátyjával lakott Tolpetlacban. Tizennégy kilométert kellett gyalogolnia, hogy szentmisén vehessen részt. 1531. december 9-én is épp szentmisére indult, akkor ezen a napon ünnepelték a Szeplőtelen Fogantatást.
A fennmaradt írásos dokumentumok négy jelenésről számolnak be. Ezek tanúsága szerint Szűz Mária arra kérte a Juan Diegót, vigye üzenetét a püspökhöz, hogy építsenek egy templomot. A püspök jelet kért. Juan Diego újra találkozott a jelenések csodálatos Asszonyával. Gyékényből szőtt tilmájában (általvető köpenyében) a Tepeyac-dombhoz ért, ahol valamikor Tonantzin azték anyaistennő szentélye állt. ,,Ne ijedj meg semmitől! Ne aggódj semmiért! Semmi se szomorítsa el arcodat és szívedet! Ne félj se ettől, se semmiféle más betegségtől, se gondtól, se fájdalomtól!" - mondta a Szűzanya Juan Diegónak. A Tepeyac-dombon, meglepetésére, illatos virágok sokasága pompázott:
A hideg decemberi időben Amerikában ismeretlen virágfajták jelentek meg, így például kasztíliai rózsák. Az ámuló indián kötényt formált tilmájából, és teleszedte mindenfajta virággal. A püspök előtt elengedte köpenye két csücskét, az illat kiáradt, a virágok a földre hullottak. A tilma szövetén, az agavérostokból szőtt köpenyen Mária ragyogó képmása lett láthatóvá. A főpap térdre ereszkedett; megértette, hogy Juan Diegót a Szűzanya küldte. A csoda megrázta Mexikóvárost.
Zumarraga püspök felépíttette Tepeyac hegyén a Mária-templomot (azóta bazilika), melyet a Guadalupei Szűz Mária tiszteletére szenteltek. Ott helyezték el a Mária-képpel ékesített szegényes indián köpenyt, a tilmát. Juan Diego lett az őre. Elmélyült imádságban élt, a lakosság szent embernek tartotta. Mindennap részt vett a szentmisén. A templomot fölkereső indiánoknak saját nyelvükön beszélte el újra meg újra a vele történt csodát. Amit nem hittek el a spanyol hódítóknak, elhitték indián testvérüknek. A Beszélő Sas megszólalt, és hangját egész Mexikó meghallotta. Szavai sasszárnyakon emelték az őslakosságot az evangélium magaslataira.
A mennyei Úrnő szentélyének megépülése után az indiánok tömegesen tértek meg. Néhány év leforgása alatt kilencmillió azték keresztelkedett meg.
- Juan Diego 1548. május 30-án, hetvennégy évesen halt meg. II. János Pál pápa 1990-ben boldoggá, 2002. július 31-én pedig szentté avatta Mexikóban, a Guadalupei Miasszonyunk-bazilikában. Szent Juan Diego Cuauhtlatoatzin emléknapját december 9-én tartja az Egyház, a Guadalupei Boldogasszony emléknapját december 12-én. Előbbi az első jelenés, utóbbi a csodás kép megjelenésének dátuma.
Csodás kép - aranyködbe burkolózó Szűzanya ...... .....
- A tilma ma is megvan. ,,Az agáve-rostokból szőtt anyag élettartama mintegy húsz év. Juan Diego tilmája kivétel. Több mint négyszázhetven év alatt nem ment tönkre, nem rohadt szét, mint annak természetes úton történnie kellett volna. A csodás virágok elenyésztek, de a tilma megvan. És ott a rajta lévő színes kép - a tudósok, akik megvizsgálták, nem tudnak természetes magyarázatot adni keletkezésére. Félreértés ne essék: vannak kétségtelenül festett részek is a tilmán, ezek azonban feltehetően későbbi sérülések vagy foltok javítgatására keletkeztek, és a felületnek csak kis részére terjednek ki. Az eredeti kép azonban nem festmény. Nincsenek rajta ecsetvonások, és sem az anyag szálain, sem azok belsejében nem található semmiféle festékanyag. A guadalupei kegykép: csoda" - írja Kovács Gábor atya. ,,A kis falusi indián köpenye hozzánk, a természettudományos kor gyermekeihez is beszél. Juan Diego jelentéktelen személye éppen jelentéktelenségében vált jelentőssé. A Beszélő Sas, mély alázatában, eléggé semmivé vált ahhoz, hogy rajta keresztül az Ige beszéljen. Az Ige, amely kezdetben volt, és Istennél volt. Az Ige, amely Isten maga."
Képen: Az új és a régi bazilika
Nagyobb kép Link
...... ........... .......
Képen: az oltár
Nagyobb kép Link
...... ........... ........... ........... ........
*
- Mi látható a Guadalupei Szűzanya tekintetében?
José Tonsmann kétezerszeres méretűre felnagyította a Szűzanya-kegykép szemének íriszét, így tudta kivenni a benne tükröződő tizenhárom emberi alakot. Egy pillantás a mennyből, ami megváltoztatta egy kontinens történelmét.
Nagyobb kép Link
...... .......
A Guadalupei Szűzanya tekintetét sokan a tudomány egyik nagy rejtélyének tartják - többek között José Tonsmann perui mérnök is, aki évtizedeket töltött a mexikóvárosi Mária-zarándokhely kegyképének tanulmányozásával.
A Cornell Egyetemen végzett José Tonsmann több mint húsz esztendőn át vizsgálta a Szent Juan Diego durva szövésű köpenyén 1531-ben, csodás körülmények között megjelenő Mária-képmást. A Guadalupei Miasszonyunk tisztelete egyre nőtt az évszázadok során, és egyre szaporodott a neki köszönhető csodák száma. XIV. Benedek pápa 1754-ben nyilvánította Mexikó patrónájává a Guadalupei Szent Szüzet, 1910-ben pedig X. Piusz egész Latin-Amerika védőszentjévé tette.
Már 1929-ben Alfonso Gonzales felfedezte, hogy a Szűzanya szemében egy férfi visszatükröződő arca látható; 1951-ben Carlos Salinas kijelentette: több alak tükröződik a szemben.
José Tonsmann vizsgálatának eredményei azt mutatják, tizenhárom alak rendkívül részletes képe tükröződik a Guadalupei Szűzanya mindkét szemében, mikroszkopikus méretekben. A két szemben ugyanaz a kép látható enyhe eltéréssel, éppen úgy, ahogyan az emberi szem közvetíti a látott képeket.
Feltételezések szerint a szemekben a Szűzanya és Juan Diego találkozásának pillanatában jelen lévő emberek tükröződnek.
José Tonsmann az IBM-nél szerzett gyakorlatot abban, hogyan kell mikroszkopikus, illetve műhold felvételeket elemezni. 1979-ben kezdte a Mária-kegykép szemét vizsgálni. A szem íriszét felnagyította kétezerszeres méretűre, majd matematikai és optikai műveletek révén tudta kivenni benne a tizenhárom emberi alak képmását. Tonsmann vizsgálatai megerősítették azt az eddigi feltételezést, hogy a Guadalupei Szűzanya képét nem emberi kéz örökítette meg.
Forrás és fotó: Aleteia.org
Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kegyhelyek |
|
|
|
Címkék: leglátogatottabb, cuauhtlatoatzin, együttérzésemet, guauhtlatoatzin, visszatükröződő, keresztelkedett, földműveléssel, mexikóvárosban, kilométernyire, mikroszkopikus, megismétlődött, cuatliztactzin, megjelenésének, quauhtatoatzin, koncentrálódik, megváltoztatta, találkozásának, feltételezések, megerősítették, négyszázhetven, agavérostokból, tenochtitlánba, tenochtitláni, sasszárnyakon, nagybátyjával, segítségemmel, misszionárius, zarándokhelye, legértékesebb, megmutathatom, nagybátyjának, boldogasszony, meglepetésére, kétezerszeres, felnagyította, javítgatására, monda szerint, találkozás megismétlődött, évszak ellenére, helyen épült, rózsát Zumarraga, találkozás emlékére, világ egyik, katolikus hívők, több száz, guadalupei bazilika, feljegyzések szerint, világ leglátogatottabb, római katolikus, első amerikai, indián Antonio, cuauhtitláni Tlayacac, Juan Diegónak, Guadalupei Miasszonyunk, Nuestra Señ, Guadalupei Szűzanya, Szűz Mária, Juan Diego, Juan Diego Cuauhtlatoatzin, Juan Diegót, Nican Mopohua, Luis Laso, Antonio Valeriano, Beszélő Sas’, Hernán Cortés, Maria Lucia, Jézus Anyjának, Beszélő Sas, Szent Cuauhtlatoatzin Juan Diego, János Pál, Hernando Cortez, Szeplőtelen Fogantatást, Szűzanya Juan Diegónak, Guadalupei Szűz Mária, Guadalupei Miasszonyunk-bazilikában, Szent Juan Diego Cuauhtlatoatzin, Guadalupei Boldogasszony, Kovács Gábor, José Tonsmann, Cornell Egyetemen, Szent Juan Diego, Guadalupei Szent Szüzet, Alfonso Gonzales, Carlos Salinas, Magyar Kurír,
|
|
Offline
