|
|
|
2014-05-08 12:17:27, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
6. SzakMUNKÁS-képzés
A kádári időkben fontos volt, hogy a lehető legrövidebb idő alatt munkaerőt állítsanak elő az erre a célra létrehozott (szövetkezeti- vállalati- iskolai tanműhelyek) intézmények.
Itt szó nem volt arról, hogy: "minden leszünk", meg, hogy: "a tudás hatalom" (pedig még a propaganda-csapból is ez folyt)!
Valójában arról volt szó, hogy a szalagrendszerben, teljesítménybérben dolgoztató konfekcióiparnak szüksége volt modern rabszolgára.
Vagyis olyan munkásnőkre volt szükség, akik kötél idegekkel bírták a napi 8-10 órai robotot minden kommunikációs igény nélkül! Kitermelték - az ókori "beszélő szerszám" mintájára - a legújabb-kori: nem beszélő változatot. Hogyan? Úgy, hogy a három évig tartó kiképzés alatt igyekeztek megfosztani őket minden személyiségjegytől, egyéni megnyilvánulási készségtől. Közben elrettentő történeteket meséltek nekik a "reakciós, burzsuj" időkről.
Szükség is volt erre a drákói kiképzésre, felkészítésre, mert az üzemcsarnokokban, a textilipari munkagépek iszonyatos zajjal működnek, működtek. Ebben a zajban lehetetlenség volt az anyanyelvi beszéd használata!
Mit tehetett egy újsütetű 17 éves szakmunkás, ha még ezek után is szeretett volna továbbtanulni? A legsürgősebben felkereste a lakóhelyi dolgozók esti gimnáziumát és kért egy "Jelentkezési lap"-ot, mellyel jelentkezett munkahelyi főnökénél a "továbbtanulási javaslat"-ért. Ugyanis nem tanulhatott tovább az akkori (1990 után is érvényben lévő) rendeletek értelmében senki intézményesen, csakis a munkahely- (1990 után a Munkaügyi Hivatal) javaslatával. Amit azután a főnök megtagadhatott, mondván:
- "Nincs szükségem érettségizett varrónőre!".
Sokan rácsodálkoznak erre mostanság. Ezért, itt kell megemlíteni, hogy az 1963-as amnesztiával kiszabadult 1956-os elítéltektől annyira rettegett a kádári hatalom, hogy ÁTÍRTÁK A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉT. Így fordulhatott elő, hogy ami addig alanyi jogon ,,JÁRT" mindenkinek, az ettől fogva csak ,,ADHATÓ" volt.
Beszélni kell arról is, hogy csak a fővárosban, az úgynevezett munkásszállókon elhelyezett (évfolyamonként 1200-1500 fő) építőipari- főleg fiú- szakmunkástanuló helyzete egyenesen tragikus volt, mert ők a három tanulóévük alatt csak a szálló-munkahely-képző-kocsma-szálló útvonalat ismerhették meg a fővárosból, a világ egyik legszebb városából!
Miért volt ez annyira tragikus?
Azért, mert a tizennégy éves gyerekek, a fővárosba kerülve úgy jártak, mint amikor egy növényt gyökér nélkül kitépünk "őshonos" helyéről és úgy akarjuk az idegen talajba átültetni.
Ráadásul a fiúk a szakmunkásvizsga után - több, mint két évre - bevonultak katonának, így teljesítve sorköteles katonai szolgálatukat. Mire leszereltek, minden családi- otthoni kötődésüket elveszítették.
Nem is ez az igazán elkeserítő, hanem az, hogy szinte semmit nem kaptak helyette! Az ifjúvá serdülés éveit ezeknek a fiataloknak is a TÚLÉLÉS jelentette - a töltekezés, a szellemi- testi- lelki "építkezés" helyett - a saját jövőjükre való fölkészülés helyett!
Így valósulhatott meg - a spártai katonaállam mintájára - az a politikai diktatúra, amit szovjet tankokkal, fegyverekkel, de magyar emberekkel lehetett fenntartatni. Mi köze ennek az anyanyelvhez és a modern rabszolga NEM BESZÉLŐ (szerszám) VÁLTOZATÁHOZ? Talán, csak annyi, hogy köztudottan a fegyveres testületek nem azon helyek, ahol az anyanyelvnek, mint kommunikációs eszköznek jelentősége van! A katona parancsosztó és parancs végrehajtó személy, akinek ritkán van lehetősége a választékos anyanyelvi önkifejezésre! Mire házasulandó korba kerültek ezek a fiatalok, már elveszítették organikus (természetes, ősi, az ősöktől örökölt tudás, vagy az iránti készség) műveltségüket, kötődésüket az anyanyelvükhöz!
Volt-e lehetősége a munka melletti továbbtanulásra egy negatívan megkülönböztetett (diszkriminált) fiatalnak? A válasz egyértelmű, hogy nem! Olyan rendeleteket és törvényeket hoztak, hogy még véletlenül se tudjon egy valamilyen kényszerpályán dolgozó ember továbbtanulni! Akik számára a "T"iltás jutott az Aczél György által meghonosított hármas "T"-ből, nekik megpecsételődött a sorsuk! Félek attól, hogy soha nem fogja az utókor megtudni, hogy milyen rettenetesen nehéz volt a "T"iltó, vagy legfeljebb a "T"űrő listán lévőknek kibontakoztatni tehetségüket és azzal "letenni bármit is a nemzet asztalára"!
Fölmerül a kérdés, mennyire voltak képesek önmaguk minőségi reprodukciójára, akkor amikor már nem tellett tőlük több, mint szolgai lélekkel szolgálva - túlélni a mindennapokat!? A válasz nemzetfogyásunkban is visszatükröződik. Ez a tömeges lepusztultság - tarthatatlanná válásával - elérkezetté tette a változtatás szükségességét!
Mit hozott az 1990-es történelmi váltás ezen széles néprétegnek?
Egy 1995-ös felnőttoktatási konferencián az egyik előadó A kettészakadó magyar társadalom című tanulmányában kifejtette: "... a kilencvenes évek kezdetétől ... az új helyzetbe került magyar társadalom elenyésző kisebbségének jelent reális kibontakozási lehetőséget. A többség számára a korábbi értékrendek felbomlása és a társadalmi kommunikáció új eszközeinek inadekvát léte" (hiánya) ,,egyfajta funkcionális analfabétizmust eredményezett. Ha mindezekhez hozzáadjuk, hogy 1990-ben a 15 éves és ennél idősebb népesség 20,7 %-a nem rendelkezett befejezett 8 osztályos általános iskolai végzettséggel, és 1,2 %-uk iskolába sem járt, megállapíthatjuk, hogy Magyarország lakossága kettészakadt: a még mobilizálható tudással rendelkezőkre és a reménytelenül leszakadókra."
És akkor még nem is beszéltünk az előzőekben megfogalmazott szakmunkásokról. Ők a további 42,5 %-ban találhatók (a középfokú és felsőfokú szakképzettségűekkel együtt) - egy 1990-ben elvégzett statisztikai felmérés szerint.(KSH Statisztikai Évkönyv 1991.)
Vajon mire jutott a felnőttképzési konferencia előadója?
"Ebben a helyzetben feltétlenül szükségesnek látszik kiterjedt felnőttoktatási intézményrendszerek létrehozása..." ... "Elsősorban azok helyzetének követése fontos, akiket alulképzettségük miatt ... nő az esélyük arra, hogy végleg "lecsúsznak", leszakadnak ..., teljesen perspektívátlanná válnak még utódaik sorsát tekintve is." ... "Képezhetetlenségükkel erős indítékot adnak az Andorka Rudolf által KÉTHARMAD-EGYHARMAD*, esetleg az egyharmad-kétharmad* típusúnak definiált társadalom kialakulásához, vagy (már) tartósításához."
* Ezzel a kifejezéssel Andorka Rudolf, a közelmúltban elhunyt szociológus professzor azt a társadalmat írja le, amelyben az aktív korú népességnek csak a kétharmada végez munkát, s a népesség egyharmada teljesen leszakad, a kétharmad eltartottjaként él. Itt gondolnunk kell azokra az aggastyánnak látszó, középkorú emberekre, a hajléktalanokra, akikről feltételezhető, hogy többnyire az alkalmazkodási készség hiánya miatt (is) kerültek az utcára. Róluk, újra és újra az a kép ötlik fel bennem, amikor az amerikai polgárháborúban, a rabszolgák felszabadítását követően ellepték az utakat a ,,gondoskodó" gazda nélkül maradt rabszolgák.
,,Az emberéletben bekövetkezett veszteség és az anyagi kár hatalmas volt. A legnagyobb változást az jelentette, hogy megszűnt a rabszolgaság, és vele az abból élő rendszer. Megszüntetésével úgy látszott, hogy a feketéknek az amerikai társadalomban elfoglalt helye gyökeresen megváltozik. Ennek a reménynek a megvalósulásáig azonban majdnem egy teljes évszázadot kellett még várni."
Ez egy idézet a Cambridge Enciklopédiából, melyben a megfogalmazott gondolattal párhuzamot szeretnék vonni a rabszolgatartó proletárdiktatúra és az amerikai rabszolgatartó társadalom között.
Mi lett a sorsuk a magyar rabszolgáknak 1990 után?
Ugyanaz, mint amerikai elődeiknek! Ahhoz, hogy bármilyen téren változás történt volna, előtte be kellett volna vallani, hogy amiért az egyetlen párt oly mértékben telepedett rá Magyarország MINDEN ÜZEMÉRE, GYÁRÁRA és INTÉZMÉNYEIRE - a FÜGGETLENÍTETT kisz- párt- és szakszervezeti bizottságaival, annak minden infrastrukturális hátterével és az alkalmazottaik bérével - hogy FELÉLTÉK ezen üzemek, gyárak, és intézmények MINDEN nyereségét... És, már az 1970-es évektől kezdődően - mindent - attól a rothadónak hazudott Nyugattól fölvett kölcsönökből kellett fizetni!!!
- Egyik bizonyíték a máig érvényben lévő 1982. évi 6-os számú Törvényrendelet (Tvr.) 9. cikkelyének 2. szakasza! Ez alapján az IMF Magyarországon 1982. óta napjainkig korlátozás nélkül vásárolhat ingatlanokat, lakásokat, házakat, cégeket, üzemeket, vállalatokat (egyszóval mindent, ami megvehető és privatizálható adósság fejében.
Bővebben itt olvasható:
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=94720&n=furaila&blog
- A másik bizonyíték az 1989-es MSZMP KB jegyzőkönyvek tartalma!
http://furaila.xfree.hu/256559
Az, hogy már akkor is folyamatosan ELÁRULTA a MUNKÁSOSZTÁLYT ez a "PUHA" DIKTATÚRÁT megvalósító hatalmas PÁRT apparátus - mi sem bizonyítja jobban, mint-hogy az 1980-as évekre pont a MUNKÁSSÁG volt a legszegényebb!
Báthory Zoltán: a ,,Tanulók, iskolák, különbségek (Egy differenciális tanuláselmélet vázlata)" című könyvét olvasva megtudhatjuk, hogy az 1980-as évek szakmunkás rétegének gyermekei teljesítenek a legrosszabbul az iskolákban. A továbbtanulási arányuk egyre kisebb... Az okokat ,,kutatva" megállapítják a szerzők: a szegénységgel, az egzisztenciálisan halmozott hátrányos helyzettel magyarázhatók az ,,alul teljesítések" (vagyis: képességeik szerint többre lennének képesek). BÁTHORY ZOLTÁN olyan statisztikai adatokra hivatkozik ebben, a mások munkáját is összegző tanulmányában, melyek ezt bizonyítják. (Megjelent: 1992-ben a Tankönyv Kiadónál.)
Mi lenne a megoldás, hogy nálunk ne száz évet vegyen igénybe ezen leszakadók életének jobbrafordulása? Talán az, amit az előzőekben említett konferencia előadója mondott:
"A képző intézmények szerepeinek újragondolása, a képzési tartalmak korszerűsítése, a leszakadók helyzetének javításához eszközök, módszerek és a folyamatos feltáró vizsgálat megszervezése, működtetése feltétlenül állami feladat, amely akkor valósítható meg hatékonyan, ha az kormányprogram szintjére emelkedik. E programnak a feladata a veszélyeztetett rétegek leszakadásának megelőzése, megakadályozása. A program szerves része kell legyen a felnőttoktatást is magába foglaló átfogó oktatási program." (Új Pedagógiai Szemle 1995/2.)
- Sajnos, semmi nem történt ennek érdekében a konferencia óta eltelt 19 évben! Vagyis, voltak még konferenciák ebben a témakörben és elkészült 1989-ben MAGYARORSZÁG FELNŐTTKÉPZÉSI ATLASZA
http://furaila.xfree.hu/248314 amit lenyúlt a Német Népfőiskolai Szövetség... magyar egyetemi oktatók közreműködésével. Agyonhallgatta a média is, vagy el sem jutott hozzájuk.
- Ugyanez lett a Magyar Írószövetség által meghirdetett MAGYARSÁG ÖNKÉPE AZ EZREDFORDULÓN c. http://furaila.xfree.hu/55534
szociográfiai pályázatokra beérkező több, mint kétezer pályaműnek a sorsa! Agyonhallgatták, elhallgatták azt a tragikus igazságot, hogy milyen nagy a reménytelenül leszakadó réteghez tartozók száma!
- A Nemzeti Konzultációs Testület http://furaila.xfree.hu/257851
illusztris tagjai is ugyanezt tették a hozzájuk özönlők panaszáradataival. Agyonhallgatták, mert kiderült számukra, hogy mekkora rombolást végzett az a hatalom, amiről ők vagy nem is tudtak, vagy amihez hallgatólagosan asszisztáltak!
Így fordulhatott elő, hogy egy egész nemzedékkel - a gyökértelenített: vágott-virág-rövid-életűek földi maradványaival - megteltek az elmúlt 24 évben a magyar temetők.
Utódaikat még megmenthetné a hatalom, mert megörökölték őseiktől az összes hátrányt, amibe szüleik belehaltak... Egyik megoldás az lenne, ha egy valós HELYZETELEMZÉS születne, amit úgy kellene kezelni, mint az orvoslásban a helyes DIAGNÓZIST. Mert, csakis az lehetne az alapja a megfelelő gyógymódnak. A ,,GYÓGYMÓD" részeként meg kellene tanítani ezt a népcsoportot régi (asztalosmesterek) identitására! Meg kellene végre teremteni azokat a helyeket ismét, ahol az egyén megismerheti saját egyéni értékeit, amellyel kialakíthatja saját alkalmazkodási életképességét, ami alapja lehet minden további elsajátításnak és tanulásnak. Olyan közösségi életterekre és életfelfogásra lenne szükség, ahol megvalósulhatna Ravasz László elgondolása az EGYÉNISÉG és a KÖZÖSSÉG viszonyáról.
"Isten teremtette az egyéniséget...azért, hogy a közösségnek szolgáljon; a közösséget azért, hogy az egyéniséget hordozza, táplálja és kivirágoztassa."
- Vége a Munka és munkaügy c. sorozatnak -
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: gyökértelenített, megállapíthatjuk, üzemcsarnokokban, alulképzettségük, asztalosmesterek, közreműködésével, megpecsételődött, szakmunkástanuló, visszatükröződik, megszüntetésével, szakmunkásvizsga, konfekcióiparnak, hajléktalanokra, eltartottjaként, felnőttoktatási, kibontakoztatni, munkásszállókon, felnőttoktatást, megakadályozása, veszélyeztetett, reprodukciójára, megnyilvánulási, agyonhallgatták, felszabadítását, polgárháborúban, hallgatólagosan, megvalósulásáig, analfabétizmust, megvalósulhatna, továbbtanulásra, jobbrafordulása, törvényrendelet, szakmunkásokról, enciklopédiából, alkalmazkodási, továbbtanulási, kádári időkben, lehető legrövidebb, célra létrehozott, tudás hatalom, napi 8-10, három évig, drákói kiképzésre, textilipari munkagépek, zajban lehetetlenség, anyanyelvi beszéd, legsürgősebben felkereste, lakóhelyi dolgozók, főnök megtagadhatott, 1963-as amnesztiával, kádári hatalom, ettől fogva, Munkaügyi Hivatal, ÁTÍRTÁK MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉT, Aczél György, Statisztikai Évkönyv, Andorka Rudolf, Cambridge Enciklopédiából, Magyarország MINDEN ÜZEMÉRE, MSZMP KB, Báthory Zoltán, BÁTHORY ZOLTÁN, Tankönyv Kiadónál, Pedagógiai Szemle, MAGYARORSZÁG FELNŐTTKÉPZÉSI ATLASZA, Német Népfőiskolai Szövetség…, Magyar Írószövetség, MAGYARSÁG ÖNKÉPE AZ EZREDFORDULÓN, Nemzeti Konzultációs Testület, Ravasz László, Bóna Mária Ilona,
|
|
|
|
|
|
| kádári időkben, lehető legrövidebb, célra létrehozott, tudás hatalom, napi 8-10, három évig, drákói kiképzésre, textilipari munkagépek, zajban lehetetlenség, anyanyelvi beszéd, legsürgősebben felkereste, lakóhelyi dolgozók, főnök megtagadhatott, 1963-as amnesztiával, kádári hatalom, ettől fogva, úgynevezett munkásszállókon, három tanulóévük, világ egyik, tizennégy éves, fővárosba kerülve, növényt gyökér, idegen talajba, szakmunkásvizsga után, igazán elkeserítő, ifjúvá serdülés, szellemi- testi-, saját jövőjükre, spártai katonaállam, modern rabszolga, fegyveres testületek, katona parancsosztó, választékos anyanyelvi, ősöktől örökölt, iránti készség, munka melletti, negatívan megkülönböztetett, válasz egyértelmű, valamilyen kényszerpályán, utókor megtudni, nemzet asztalára, tömeges lepusztultság, változtatás szükségességét, 1990-es történelmi, 1995-ös felnőttoktatási, egyik előadó, kettészakadó magyar, kilencvenes évek, többség számára, korábbi értékrendek, társadalmi kommunikáció, reménytelenül leszakadókra, előzőekben megfogalmazott, 1990-ben elvégzett, felnőttképzési konferencia, helyzetben feltétlenül, esélyük arra, kifejezéssel Andorka, közelmúltban elhunyt, társadalmat írja, aktív korú, kétharmada végez, népesség egyharmada, kétharmad eltartottjaként, aggastyánnak látszó, alkalmazkodási készség, amerikai polgárháborúban, rabszolgák felszabadítását, emberéletben bekövetkezett, legnagyobb változást, amerikai társadalomban, megvalósulásáig azonban, teljes évszázadot, megfogalmazott gondolattal, rabszolgatartó proletárdiktatúra, amerikai rabszolgatartó, magyar rabszolgáknak, egyetlen párt, alkalmazottaik bérével, 1970-es évektől, rothadónak hazudott, máig érvényben, másik bizonyíték, 1989-es MSZMP, 1980-as évekre, differenciális tanuláselmélet, 1980-as évek, továbbtanulási arányuk, okokat „, egzisztenciálisan halmozott, mások munkáját, előzőekben említett, képző intézmények, képzési tartalmak, leszakadók helyzetének, folyamatos feltáró, kormányprogram szintjére, veszélyeztetett rétegek, program szerves, tragikus igazságot, reménytelenül leszakadó, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 5618
- e Hét: 6998
- e Hónap: 7945
- e Év: 43886
|
|
|
Offline
