2020-03-24 08:28:24, kedd
|
|
|
Palánki Ferenc: Lássuk meg a lehetőséget, amit Isten a járvánnyal akar nekünk adni!
Nagyböjt 4. vasárnapja az örvendezés vasárnapja. Ha körülnézünk, a világban, azt mondhatjuk, hogy nincs miért örvendeni. Mégis bármilyen nehézségek vesznek is körül bennünket, betegség, járvány, az Isten velünk van. Ez a mi örömünknek az oka - mutatott rá Palánki Ferenc Debrecen-nyíregyházi megyéspüspök március 22-én, a debreceni Szent Anna-székesegyházban bemutatott szentmisén
...... ........... ........
Az ószövetségi olvasmány (1Sám 16,1b.6-7.10-13a) arról a történetről szól, amikor Sámuel próféta felkeni királlyá Dávidot. A próféta állandóan kapcsolatban van Istennel, és ahogy meglátja az első fiút, a rátermett Eliábot, emberi szempontokat figyelembe véve azt gondolja, ő az, akit Isten alkalmasnak tart arra, hogy király legyen. De a próféta rádöbben arra, hogy neki is Isten szemével kell látnia a világot, másként, mint ahogyan eddig tette: ,,Az ember a külsőt nézi, az Úr azonban a szívet" (1Sám 16,7).
Amikor a papi hivatás választása előtt álltam, attól tartottam, hogy nem vagyok alkalmas a feladatra. A lelki vezetőm erre az evangéliumi jelenetre utalva azt mondta nekem:
A sár önmagában nem alkalmas a vak gyógyítására, de ha Jézus kezében van, akkor igen. Legyél te is ilyen sár, és alkalmas leszel!
Meg kell változtatnunk a látásmódunkat. Jézus kézrátétellel is meggyógyíthatta volna a vak embert, de ő nem csak a vakságot, hanem az egész embert akarta gyógyítani, kinyilatkoztatni Isten szeretetét, és azt, hogy akit meggyógyít, maga is küldött legyen.
Hogyan ment végbe Isten cselekedete ebben az emberben? Egy fejlődésen keresztül. A hit lépcsője Isten felismerése az életünkben. A meggyógyult először embernek, majd prófétának, végül Úrnak nevezte Jézust. Isten nagy tette, hogy ez az ember végigjárta a hit lépcsőjét, mert Jézusban felismerte a köztünk járó Istent.
Sokszor mi is emberi módon gondolkodunk, és azt kérdezzük, miért van rajtunk ez a büntetés, a járvány, miért nem szeret bennünket az Isten. Az emberi módon való gondolkodással nem látjuk meg azt a lehetőséget, amit ezáltal adni akar. A nehézség, probléma látása megakadályoz bennünket abban, hogy meglássuk az Ő nagy tetteit.
...... ........... ........
Mire is akar bennünket megtanítani ez a jelen helyzet? Arra, hogy vegyük komolyan a magunk és mások életét, hogy bennünk is végbemenjen a változás, átalakulás, tanuljunk meg a fény fiaiként élni, Isten szemével nézni, szeretettel látni, vessük le önzésünket, legyen időnk családtagjainkra, másokra, Istenre, és jelen esetben is a fiatalok gondoskodjank az otthon maradó idős emberekről.
Isten nagy tettei fognak megnyilvánulni rajtunk, ne vádoljuk Őt azzal, hogy elfordult tőlünk. Aki így tesz, az arra figyel, hogy mi az, ami nem a saját elképzelése szerint történt. Két lehetőségünk van: Hálát adunk azért, amink van, vagy állandóan kesergünk azért, ami nincs.
Csökkent a szabadságunk, a mozgásterünk, de ezáltal is Isten nagy tettei mehetnek végbe az életünkben, mert növekedhet a hitünk, istenkapcsolatunk, amelynek a körülményektől függetlennek kell lennie. Növekedhet az embertársaink iránti szeretetünk, szolgálatkészségünk is. Megláthatjuk azt is, hogy az emberi élet törékeny, véges, de bennünket Isten meghívott az örök életre, a teljes életre, amely a szeretet.
Seregély István érsek atya élete vége felé sokat szenvedett. Ő írta a következő gondolatot:
Láttam a folyót, amelyen mindenkinek át kell kelnie, a folyó neve szenvedés. Láttam a hajót, amely átvisz a folyón, és a hajó neve szeretet."
Videó 2020.03.22 Nagyböjt 4. vasárnapja Link
A szentmisét, amelyen Törő András püspöki titkár koncelebrált, a Debrecen Televízió,
Van-e okunk az örvendezésre örvendezés vasárnapján? - Palánki Ferenc megyéspüspök mutatott be szentmisét 2020.március 22-én, a debreceni székesegyházban..
...... .........
...... .....
- Forrás és fotó: Kovács Ágnes/Öröm-hír sajtóiroda, Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír 2020.03.23
*
- A kő - Palánki Ferenc megyéspüspök gondolatai a járvány idején.
...... ..............
Elhengeríthetetlennek látszó kő a szívünkön az életünk jelen helyzete, ez a járvány, mely szenvedést, fájdalmat, gyászt okoz, és akár lázadást, de legalábbis ellenérzést szít bennünk Isten ellen. Sokan fölteszik a kérdést: ,,Miért engedte Isten? Büntetni akar minket?" - Nem! Isten nem büntet, mert végtelenül szeret, de megengedi a rosszat, főleg, ha nem hallgatunk rá, s a magunk feje után megyünk. Nem ígérte, hogy nem lesz semmi bajunk egész életünkben. Nem ígérte, hogy hosszú, egészséges és kellemes életút végén besétálhatunk a mennyországba. Azt azonban megígérte, hogy velünk lesz minden nap a világ végezetéig. Nem ítélt minket a szenvedésre, a kereszthordozásra, hanem meghívott: ,,Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét minden nap és úgy kövessen" (Lk 9,23).
Gyakran eszembe jut egy eset. A kárpátaljai nagy árvíz idején láttam a televízióban egy riportot. Egy idős ember, a házának romjain állva mondta: ,,Az egész életem munkája veszett el. Hát, igen! Veszteséget, kárt szenvedni nagyon nehéz, de ha a veszteség nyomán feltámad a lélek, akkor nem csináltunk rossz cserét."
Ebben az emberben ott volt a feltámadás valósága, a nyitottság az örök dolgokra.
A járvány a hitünk, az Istenbe vetett bizalmunk és egyben emberségünk, vagyis szeretetünk próbája.
Nem az a kérdés, hogy Isten miért engedi meg a rosszat, hanem az, hogy a jó emberek megmaradnak-e jónak? Tudunk-e másokra is figyelni, a közelünkben élőknek, a rászorulóknak segíteni? Tudunk-e szeretni?
Nagyböjt napjait éljük, készülünk a feltámadás ünnepére. A hagyományos közösségi alkalmak, imák s főleg a szentmisék és szentáldozások hiányoznak a legjobban. De az élő Jézus velünk van! Most is! Benne bízhatunk, rábízhatjuk magunkat. Ő átvezet bennünket ezen a nehézségen. Seregély István érsek gondolatát idézem: ,,Láttam a folyót, melyen minden embernek át kell mennie, s a folyó neve: szenvedés. És láttam a hajót, mely átvisz a folyón, s a hajó neve: Szeretet!"
Az életünkön és főleg ebben a nehéz helyzetben meglátszik, hiszünk-e a feltámadásban. ,,Jézus nem visszajött, hanem előrement!" (Barsi Balázs) Benne beteljesedett az ember sorsa, melyet Isten öröktől fogva szánt nekünk. Jézus feltámadásából következik a mi feltámadásunk valósága. Sajnos sokan nem tudják ezt elhinni, sajnos sok a halott hitű ember, aki bár részesült a keresztségben, mégis a krisztusi hit sírjává lett. Hengerítsük el a követ szívünk ajtajából, hogy bennünk is föltámadjon az igaz hit, mely legyőzi a rettegő félelmet és a halált! Megkezdett örök életünk van!
Palánki Ferenc megyéspüspök
- Forrás: Deberecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Fotó: Kovács Ágnes; a fotón az úgynevezett Gördülő kő (Jordánia, Nebo-hegy) látható. A hagyomány szerint Jézus sírját ilyen kővel zárták le.
Magyar Kurír 2020.03.22 |
|
|
0 komment
, kategória: Kegyhelyek |
|
Címkék: családtagjainkra, kinyilatkoztatni, meggyógyíthatta, székesegyházban, megnyilvánulni, körülményektől, szentáldozások, gondolkodással, feltámadásából, beteljesedett, gondoskodjank, besétálhatunk, mennyországba, rászorulóknak, keresztségben, feltámadásban, feltámadásunk, változtatnunk, látásmódunkat, kézrátétellel, embertársaink, televízióban, lehetőségünk, mozgásterünk, megyéspüspök, kapcsolatban, szabadságunk, megakadályoz, gondolkodunk, koncelebrált, örvendezésre, gyógyítására, szempontokat, függetlennek, megláthatjuk, szeretetünk, járvánnyal akar, örvendezés vasárnapja, debreceni Szent, ószövetségi olvasmány, történetről szól, próféta állandóan, első fiút, rátermett Eliábot, próféta rádöbben, külsőt nézi, papi hivatás, lelki vezetőm, evangéliumi jelenetre, egész embert, fejlődésen keresztül, meggyógyult először, Palánki Ferenc, Palánki Ferenc Debrecen-nyíregyházi, Szent Anna-székesegyházban, Seregély István, Törő András, Debrecen Televízió, Kovács Ágnes, Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, Magyar Kurír, Barsi Balázs, Deberecen-Nyíregyházi Egyházmegye,
|
|