1848. december 7. | Bem veszi át az erdélyi hadsereg irányít - Petőfi Sándor,Erdélyben Puchner Antal,Czetz János,Avram Iancu-féle,Dembinszki Henrik,Tarján, - maroka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget"			Antal Mária 1951.01.15 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1848. december 7. | Bem veszi át az erdélyi hadsereg irányít

2020-12-08 11:09:48, kedd

	1848. december 7. \| Bem veszi át az erdélyi hadsereg irányítását /Piski hídnál lévő csata/ ,,Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk, A szabadság régi bajnoka! Bosszuálló fénnyel jár előttünk Osztrolenka véres csillaga." (Petőfi Sándor: Az erdélyi hadsereg) 1848. december 7-én érkezett meg az egykori fejedelemség területéről kiszorult, Csucsán állomásozó erdélyi hadsereghez Bem József, a magyar szabadságharc egyik legtehetségesebb tábornoka. Bem a parancsnokság átvétele után szinte csodát művelt katonáival, ugyanis bravúros módon néhány hónap alatt kiszorította a császáriakat Erdélyből, majd - manőverező taktikájával - hosszú ideig a nyár közepén betörő orosz intervenciós erőket is feltartóztatta. Erdélyben Puchner Antal főhadparancsnok aknamunkájának ,,köszönhetően" a Habsburgok pozíciói hamar megszilárdultak, a császári tiszt ugyanis nem csak a szászokat, de 1848 őszén a románokat is fellázította Bécs oldalán. A pesti kormány által szervezett nemzetőr egységek hamar felbomlottak a felkelők, a határőrök és Puchner egységeinek hármas támadása következtében, az erdélyi hadsereg pedig november végére a Kolozs vármegyei Csucsára szorult vissza. Az ugyancsak felkelt - csak éppen a Batthyány-kormányt támogató - Székelyföld, azon belül pedig kimondottan Háromszék kivételével egész Erdély császári uralom alá került, ez pedig a nyugat felől várható támadással együtt halálos veszélyt jelentett Magyarország számára. Bem - akit Kossuth elsősorban a lengyel emigráció többi tagjával fennálló konfliktusa miatt küldött Csucsára - mondhatni a 24. órában vette át az erdélyi hadsereg irányítását, hiszen amennyiben Puchner kitör az Alföldre, a Windisch-Grätz ellen kudarcot valló honvédseregek két tűz közé kerültek, majd vélhetően megsemmisültek volna. Bem színre lépésével azonban a hadi események döntő fordulatot vettek, ugyanis a lengyel tábornok - Czetz János nagyszerű szervező munkájából sokat profitálva - megkísérelte visszaverni az Erdélyből nyugat felé törő, Puchner és Urban vezette - császári reguláris csapatokból, illetve román határőrökből álló - ellenséges hadakat. December 18-án Bem összesen mintegy 12 000 emberrel és 24 löveggel indult el Csucsáról, és miután 23-án, Désnél szétszakította Puchner és Urban arcvonalát, felszabadította Kolozsvárt, majd a román határőrök ellen fordult. Bem 1849. január 3-i, tihucai győzelme után Urban kiszorult Erdélyből, az északi sikert követően pedig a honvéd tábornok a még mindig kitartó székely felkelők megsegítésére indult. Január 13-án a magyar erők már Marosvásárhelyen állomásoztak, a hadjárat következő szakasza azonban vegyes eredményeket hozott: a szőkefalvi győzelem után Bem súlyos veszteségek árán sem tudta elfoglalni a császáriak főhadiszállását, Nagyszebent, mindezt pedig tetézte, hogy Puchner nyomására a román Komité segítséget kért a Havasalföldet megszálló orosz seregek főparancsnokától, Lüders tábornoktól. Február 4-én, Vízakna mellett Bem elszenvedte egyik legsúlyosabb vereségét, melyet egy héttel később a bravúrosan kiharcolt - és a szabadságharc sorsát döntően befolyásoló - véres piski csatában sikerült ugyan jóvátennie, ám helyzete majdhogynem reménytelen maradt. A tábornok a következő hetekben aztán szó szerint csodát művelt: a bekerítésére készülő császári túlerőt kicselezve visszatért a Székelyföldre, felfrissítette csapatait, és előbb Urban visszatérő határőrei felett győzedelmeskedett, majd március során Puchnert és az oroszokat is kiverte Erdélyből. A tavaszi hadjárat dicsőséges hónapjai alatt aztán Bem csapatai sok szempontból parlagon hevertek, ugyanis a tábornok az erdélyi hadsereg erejét Déva, Gyulafehérvár, illetve Temesvár ostromára, valamint az Avram Iancu-féle érchegységi román felkelés leverésére fordította. Ez a helyzet alapvetően a nyár közepéig változatlan maradt, amikor is a Lüders által vezetett második orosz intervenció segítségével a császári erők visszatértek Erdélybe; nem elég, hogy Bemnek hatalmas túlerővel szemben kellett megszerveznie a védelmet, a hadműveletekhez zömmel újoncok álltak rendelkezésére, akikkel ugyan lassítani tudta az ellenség felvonulását, de újabb csodát már nem tudott tenni. Július 31-én, Segesvár mellett az erdélyi hadsereg megsemmisült Lüders és Clam-Gallas egyesült erőivel szemben, ezzel pedig Bem pályafutásának legfényesebb szakasza is véget ért. A nyugat felé menekülő hadvezér ugyan - Kossuth kérésére - átvette még a szerencsétlen kimenetelű temesvári ütközet irányítását, a csata sorsát azonban a korábbi hadvezetés - elsősorban Dembinszki Henrik - kapitális hibái miatt már nem tudta érdemben befolyásolni. Bem József erdélyi tevékenységét hűséges követője, Petőfi Sándor versei és beszámolói nyomán általában a legnagyobb elismeréssel szokták emlegetni, a dicséretet pedig a hadtudomány szakértői szintén jogosnak ismerik el. Tény és való, hogy a lengyel származású katona elsősorban kisebb hadtestek élén tudta kamatoztatni tehetségét - ilyen szempontból pedig Erdély különösen kedvezett neki -, ezt azonban aligha vethetnénk a szemére, főleg úgy, hogy - mint láttuk - Bem 1848 decembere és 1849 júliusa között számtalanszor tett csodát a császáriak ellen. A tábornok az amúgy nem túl szerencsés kezű Kossuth egyik legjobb választásának bizonyult, hiszen gyorsaságával, kiszámíthatatlan hadmozdulataival és merészségével döntő szerepet játszott abban, hogy Bécs utóbb I. Miklós cár (ur. 1825-1855) segítségével tudta csak leverni a magyar szabadságharcot. Szerző: Tarján M. Tamás

0 komment , kategória: Iskola

Címkék: legtehetségesebb, kiszámíthatatlan, hadmozdulataival, főparancsnokától, marosvásárhelyen, főhadiszállását, felszabadította, megszilárdultak, hadműveletekhez, főhadparancsnok, szabadságharcot, felfrissítette, rendelkezésére, szétszakította, feltartóztatta, pályafutásának, megsemmisültek, aknamunkájának, szabadságharc, tevékenységét, székelyföldre, választásának, gyorsaságával, havasalföldet, merészségével, megsegítésére, parancsnokság, számtalanszor, honvédseregek, gyulafehérvár, következtében, megszerveznie, szerencsétlen, állomásoztak, kiszorította, felbomlottak, erdélyi hadsereg, szabadság régi, egykori fejedelemség, magyar szabadságharc, parancsnokság átvétele, császáriakat Erdélyből, nyár közepén, császári tiszt, pesti kormány, ugyancsak felkelt, nyugat felől, lengyel emigráció, hadi események, lengyel tábornok, román határőrök, északi sikert, Petőfi Sándor, Erdélyben Puchner Antal, Czetz János, Avram Iancu-féle, Dembinszki Henrik, Tarján,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]